Bíró András Zsolt a Magyar-Turán Alapítvány elnőke előadás közben

A Magyar-Turán Alapítvány tagjai a Bodrogközbe látogattak április 7-8-án. Április 7-én, csütörtökön délelőtt a Bodrogszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában, este a helyi kultúrközpontban, másnap pedig a közeli Karosban tartott előadást az alapítvány elnöke, Bíró András Zsolt.

Az alapítvány fontos feladatának tekinti a a magyar őstörténet kutatását, a valós magyar történelem közérthető nyelven történő bemutatását. Céljuk a magyarság összefogása és felemelése. Ennek érdekében hagyományőrző kulturális rendezvényeket, kiállításokat, konferenciákat szerveznek a Kárpát–medence számos pontján.

A Magyar-Turán Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy stratégiai feladatuknak tartják az elszakított magyar területeken a magyarság anyanyelvi művelődésének segítését, valamint a magyar történelemmel és őstörténeti kutatásokkal foglalkozó előadások megtartását a nem szakértő közönség számára is.

Bodrogköz rendkívül gazdag régészeti lelőhelynek számít

Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója „Magyar vándorlás és honfoglalás” címmel tartott előadást az alapiskolás gyerekeknek. Az előadó a gyerekek számára is érthető stílusban beszélt a magyar honfoglalásról és annak előzményeiről.

A magyar őstörténeti kutatások kapcsán a történettudományok eszközein kívül természettudományos vizsgálatok, és sok esetben antropológiai vizsgálatok adnak csak választ a felvetődő kérdésekre. Az előadó elmondta, hogy nemcsak a magyarság Kárpát-medencei történetét kutatják, hanem a magyarok vándorlását is, és kapcsolatot tartanak keleti rokon népeinkkel, valamint tudományos intézeteikkel és szakembereikkel is. Az iskolás gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták azt, hogy

a Kárpát-medencébe érkezett őseink egyik legkorábban birtokba vett területe a Bodrogköz volt a IX. században.

A Bodrogköz a korszak régészeti anyagának egyik leggazdagabb lelőhelye. Bodrogszerdahelyen a Bálvány-hegyen 1937–ben és 1941-ben honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel, ahol többek között veretes tarsolyokat is találtak, amelyek közül néhány az előadás képi anyagában bemutatásra került.

Kurultaj – magyar törzsi gyűlés

Az előadás további részének témája a Kurultaj volt, amely törzsi gyűlést jelent, és a történelem során fontos szerepet játszott a közösség életében. Ma a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlést a magyarság legnagyobb hagyományőrző rendezvényeként tartják számon. A Magyar-Turán Alapítvány 2008 óta szervezi a rendezvényt Magyarországon, amely magyar hagyományőrző és civil szervezetek részvételével valósul meg. Bíró András Zsolt szavait idézve „Ezen az ünnepen együtt emlékezünk nagy őseinkre, és példát mutatunk a nemzetnek és az egész világnak hazafiságból, kitartásból és nemzeti szolidaritásból.” A résztvevők figyelmét felhívta az idén is megrendezésre kerülő programra, amelyre augusztus 12-14-én kerül sor Bugacon.

A magyar őstörténet a természettudományok tükrében

Az érdekfeszítő délelőtti előadás után este hat órától a bodrogszerdahelyi kultúrközpontban folytatódott az előadássorozat, ahol „A magyar őstörténet  a természettudományok tükrében” címmel került sor tudományos-ismeretterjesztő előadásra.

Az előadás bevezető részében a magyarság pesszimista történelemszemléletéről, és a legendákra alapozott őstörténetről beszélt az előadó, amelyeknek egyes állításaival kapcsolatban antropológiai és genetikai vizsgálatok folynak. Arra, hogy a magyar honfoglaló törzsek között és évszázadokkal később az onogur törzsek között milyen szerepet játszanak a hunok, antropológiai és genetikai vizsgálatok próbálnak választ keresni. Az utóbbi időben több lelet is utal arra, hogy a hunok és a honfoglaló magyarok között számos összefüggés lehet.

Az előadás további részében az előadó ismertette és képanyag segítségével bemutatta a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára által létrehozott, honfoglalás kori koponyaméreteken alapuló adatbázis alapján végzett kutatásokat. A vizsgálatok során arra jutottak, hogy a magyarság nagyon összetett eredetével kapcsolatban az Ural vidékéről a szálak sokkal messzebbre, Közép- és Belső-Ázsiába is elvezetnek.

Az előadás során szó esett továbbá a Kazakisztánban élő, egy-két ezres lélekszámú közösséget alkotó „madjar” törzsről, a honfoglalás kori temetkezési szokásokról, gyógyítási szokásokról (koponyalékelésről), a híres „rakamazi turulról”, mint legősibb szimbólumról.
A széles látókörű, kiváló előadó magával ragadta a bodrogközi közönséget. Előadását vastapssal köszönték meg Bodrogszerdahelyen.

Bíró András Zsolt útja a Karosi Honfoglalás Kori Látogatóközpontba vezetett, ahol másnap (április 8-án, pénteken) a II. Rákóczi Ferenc halálának 281. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen tartott előadást.

Mento Zoltán polgármester köszönti az előadót Bodrogszerdahelyen a kultúrközpontban.jpgElőadás közben Bíró András Zsolt.jpgA bodrogszerdahelyi magyar alapiskolások Bíró András Zsolt előadásán az iskolában.jpgA híres Rakamazi Turul-ról szól az előadó.jpgElőadás közben.jpgVeretes tarsolylemezeket és övet mutat be az előadó.jpgBíró András Zsolt előadás közben.jpgŐsi gyógyításról beszél az előadó-koponyalékelésre utaló képek.jpgBíró András Zsolt a bodrogszerdahelyi alapiskolások körében.jpgBíró András Zsolt az előadás kezdetén.jpgA magyarság ősstörténetéről szóló előadás Bodrogszerdahelyen.jpgAz előadó gazdag képanyaggal érkezett.jpgA gyerekek érdeklődését is felkeltette az előadás.jpgA bodrogszerdahelyi közönség az előadáson.jpg