Szili Katalin kötetének bemutatóján. Fotó: MTI/Illyés Tibor

Minden jó, ami közelebb visz a külhoni magyar nemzetrészek autonómiájának megteremtéséhez és minden rossz, ami ettől eltávolít. A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon. Ennek pedig további feltétele, hogy a magyarság minden nemzetrésze virágozzon, a nemzetrészek megmaradása pedig az autonómia megvalósulásától függ – fejtette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott autonómiatörekvéseket áttekintő Joggal Európában című könyvének bemutatóján Semjén Zsolt.

A Magyarság Házában csütörtökön délelőtt tartott rendezvényen a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt is kijelentette: ha van autonómia, megmaradunk, ha nincs, akkor ez kérdéses.

Semjén Zsolt szerint az autonómia-törekvések nem függhetnek a környező országok tetszésétől, ezek emberi jogokon nyugszanak. Megvalósulásukhoz ragaszkodni kell, de fontos, hogy a külhoni nemzetrészek is akarják az autonómiát, tegyenek ezért lépéseket, dolgozzanak ki olyan elképzeléseket, koncepciókat, amelyek számukra megfelelnek és akkor az egész ország támogatására számíthatnak!

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nincs egységes autonómia-koncepció. A kötet nemcsak az autonómiával kapcsolatos nemzetközi szabályozást foglalja össze, hanem ismerteti a külhoni nemzeti közösségek különböző elképzeléseit is.

Semjén Zsolt fontosnak tartja, hogy ezekről vitát kezdeményezzenek a többségi nemzetekkel, máskülönben azok nem fogják megértetni, hogy ezek a törekvések nem irányulnak senki, így őellenük sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy

ahol Európában megvalósult az autonómia, ott mindenki jól járt, ráadásul gazdasági szempontból is sikeresek ezek a régiók.

Megemlítette azt is, hogy a külhoni közösségeken belül sem mindig ugyanúgy értelmezik az autonómia fogalmát. Erdélyben például a tömbmagyarság esetében a területi autonómia, a partiumi magyarság esetében a kulturális autonómia speciális formája, míg a csángók esetében a személyi elvű autonómia a megoldás. A különböző koncepciók ugyanakkor függnek az adott utódállam történelmi és kulturális viszonyaitól,  például a délvidéki, a vajdasági autonómia-koncepciót nem lehet változatlan formában mintegy átemelni Kárpátaljára. Minden esetben az adott térség viszonyainak megfelelő autonómia-elképzelést kell kidolgozniuk a helyi szakembereknek és politikusoknak.

Semjén Zsolt kulcsfontosságúnak tartja, hogy a magyar belpolitika gyakori viharos jellege ellenére a nemzetpolitikában a három legfontosabb kérdésben – az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia szükségességének ügyében– teljes mértékű az egyetértés.
Kérdésre válaszolva Semjén Zsolt elismerte azt is, hogy

kisebbségi jogok tekintetében az Európai Unió – magyar szempontból – csalódás.

Fel sem merült bennük, hogy a szervezet keretei között meg lehet tenni azt, ami ma elvileg Szlovákiában lehetséges, hogy a magyar orvos a magyar betegével ne magyarul beszéljen, vagy egy korábbi példával élve, megtilthatják a magyar köztársasági elnök beutazását az ország területére.

Ami a perspektívákat illeti, a magyar miniszterelnök-helyettes elmondta azt is, hogy törekvéseinkben nem számíthatunk arra, hogy az unió az utódállamokat az autonómia elfogadására kényszeríteni, vagy akár ösztönözni is fogja, de arra módunk és lehetőségünk van, hogy az unióban megvalósult autonómia-formákat követeljük a külhoni magyar közösségek számára, hiszen a magyarság nem alávalóbb az autonómiát élvező többi uniós nemzetnél. Ami jár a többi uniós állampolgárnak, azt nem lehet megtagadni a külhoni magyaroktól sem – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Szili Katalin mellett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mutatta be a kötetet.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a Kárpát-medencében a magyarság száma és aránya folyamatosan csökken, bár a fogyás mértéke a tömbmagyarságnál szinte elhanyagolható, míg a szórványban az utóbbi két évtizedben 75-80 százalékkal csökkent, vagyis gyakorlatilag felszívódott a magyarság. Arra törekednek, hogy minden lehetséges módon próbálják fékezni ezt a folyamatot –jelentette ki Potápi Árpád, aki szerint az elmúlt években a nemzet közjogi egyesítése mellett nagy lépéseket tettek annak irányába, hogy gazdasági eszközöket is bevessenek ennek érdekében – utalva a tavaly meghirdetett vajdasági és az idei kárpátaljai vállalkozás-ösztönző hitelre.
A könyvet a kárpát-medencei külképviseletek, konzulátusok munkatársai mellett a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársai írták, de segédkezett megjelentetésében a Bethlen Gábor Alap is. Olyan műről van szó, amely új autonómia-koncepciót nem tartalmaz, az eddigieket tárja az olvasók elé, de hasznos segítség lehet a mindennapokban is.

Szili Katalin többek között elmondta, a kötetet egy év alatt állították össze, amely az elmúlt 25 év autonómia-törekvéseit tekinti át, illetve azokat a jogi kereteket mutatja be, amelyeket Európa biztosít. A miniszterelnöki megbízott szerint komoly gond, hogy az autonómiát sokan nacionalista törekvésként értelmezik a világon, pedig nem erről van szó. Magyarország és a magyar nemzet európai keretek között képzeli el az autonómia-koncepciók megvalósítását, amibe beletartozik, hogy nemcsak a tömbben, hanem a szórványban élők autonómia-törekvéseivel is foglalkozzanak. Fontos, hogy a külhoni magyar nemzeti közösségek között a versengő autonómia-koncepciók jussanak közös nevezőre. E tekintetben is folytatnak egyeztetéseket – hangsúlyozta Szili Katalin.

A kötetben arra is kitérnek, hogy maguk a közösségek milyen fogalmakat használnak, a koncepciók pedig mit tartalmaznak. Közölte: következő lépésként a személyelvű autonómia feltételeit tekintik át, az ezzel összefüggő összegzést novemberben, a magyar szórvány napjára szeretnék az asztalra tenni.

Kérdésünkre, hogyan tudja közös nevezőre hozni a magyar kormány autonómiabarát koncepcióját a felvidéki magyar állásponttal, ahol a Magyar Közösség Pártja olyannyira tiszteletben tartotta a szlovákok autonómia-fóbiáját, hogy az idei választások során levette a listájáról azt a képviselőjelöltjét, aki az autonómia szót kiírta a választási plakátjára, érdemben a miniszterelnök megbízottja válaszolt. Szili Katalin elmondta, hogy

a felvidékiek az önkormányzati formák kidolgozásával oldották fel azt a potenciális konfliktust, amit az autonómia szó szlovák közegben való használata gyakorta előidéz.

01.Szili Katalin üdvözli a könyvbemutatóra érkezett érdeklődőket.JPG02.Potápi Árpád János a kötettel.JPG03.A közönség az első sorból.JPG04. A könyvbemutató helyszíne MagyarokHázában.JPG05.A szerző a közönség kérdéseire válaszol.JPG06.Dedikálás a könyvbemutató után.JPG07.Kötetlen eszmecserére is volt lehetőség.JPG