A kuruc időszakban Hont megye szabad királyi városa Rákóczi mellett állt. Ebben nagy szerepe volt Hellenbach János bányagrófnak, aki a fejedelem hűséges híve volt. A labancok elől egy időben Bercsényi Miklós be akarta dönteni az itteni bányákat, de Hell Máté bányamester megakadályozta ezt.
Selmecbányán, az egykori híres bányavárosban több Rákóczi-emléket is találunk.
Amikor 1703. szeptember 14-én Korpona behódolt a fejedelemnek, Ocskay hadából negyven huszár még aznap Selmec városa előtt termett. A protestáns lakosság nagy része megadta magát, s hűséget esküdött a fejedelemnek.
A Szentháromság téren áll az egykori Hellenbach-ház.
Az eredetileg XVI. századi reneszánsz épületben lakott Hellenbach János Gottfried (1659-1728), II. Rákóczi Ferenc kamaragrófja, a kor kiváló orvosa, aki I. Lipót császárt is kezelte annak idején. Amiért 1703-ban a kurucokhoz csatlakozott, a fejedelem az alsómagyarországi kamara adminisztrátorává nevezte őt ki. E minőségében sokat tett az ércbányák hozamának növelése érdekében, s a gazdasági ügyekben Rákóczinak egyik tanácsadója lett.
Mint a bányaorvosi tisztséget is betöltő kamaragróf, jelentős összegeket fordított a korszerű katonaegészségügy kialakítására is. Rákóczi tulajdonképpeni pénzügyi és kereskedelmi minisztere volt ő, aki mindvégig kitartott a fejedelem mellett. A szatmári béke után Lengyelországba menekült, később azonban kegyelmet kapott, és visszatért a városba.
Selmec főterének közelében, a Szent Katalin-templom mellett áll a település kiemelkedő épülete, a híres városháza.
Az eredetileg XIV. századi földszintes házat 1488-ban emeletessé alakították, a XVII. század végén pedig reneszánsz stílusúra formálták. Az épület tanácstermében látható a szép Justinia-freskó, melynek allegorikus alakja az igazságot jelképezi. E teremben került sor arra a sikertelen tárgyalásra, melynek során 1704-ben Rákóczi követei kezdtek egyezkedni a császári küldöttekkel angol és holland megfigyelők jelenlétében.
A holland és angol követ Rákóczival Vihnyén személyesen is tárgyalt, s a fejedelem feltárta előttük célját: orvosolni kívánja a nemzet összes sérelmeit. Vihnyén egyébként többször is járt a fejedelem, az ottani kiváló gyógyforrásokban kezeltette betegségét.
A Selmec felett emelkedő Óvárban, illetve annak tornyában történt a monda szerint a messze környéken ismert selmeci pénzhamisítás. 1705 végén egy idegen úriember telepedett itt le, aki gróf Cotten János Zsigmondnak nevezte magát s Rákóczi kapitányaként mutatkozott be. Haydt Krisztián órásmesterrel a toronyban pénzverőgépet állítottak fel, s titokzatos módon fényes poltúrákat (ezüstpénzeket) verettek önnön meggazdagodásukra. Büntetésük természetesen nem maradt el. Ezt a történetet Szombathy Viktor írónk regényes formában is feldolgozta.
Rákóczi festője, Mányoki Ádám is Hont megyei volt
Hont megyei illetőségű volt a barokk arcképfestészet kiemelkedő tehetségű mestere, Rákóczi udvari festője, Mányoki Adám (1673-1757) is.
Szokolyán született, ahol apja protestáns pap volt. 1703 és 1707 közt Berlinben dolgozott a porosz udvar számára. Itt ismerkedett meg Rákóczival, aki később szolgálatába fogadta és foglalkoztatta Mányokit. 1708-ban festette meg II. Rákóczi Ferencről egyik leghíresebb képét, amely ma a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható. A fejedelmet ábrázoló portré a „korabeli európai festészet alapos ismeretére vall”.
Rákóczit a mester félalakban, „nyugodt, komoly tartással, valóban fejedelmi méltósággal” ábrázolja.
Folytatjuk…
