Borsiban konferenciát rendeztek „340 évvel ezelőtt fejedelem született Borsiban” címmel. Ennek keretében tartott előadást Dr. Mészáros Kálmán április 3-án. Arról értekezett, hogy miképpen sikerült tisztázni a fejedelem születésének pontos dátumát, és hogy miért éppen Borsi lett a születésének helyszíne. Sokáig az a nézet uralkodott, hogy mindez a véletlen műve, mivel a család Sárospatakról Munkácsra igyekezett és útközben Zrínyi Ilona itt szülte meg gyermekét.
II. Rákóczi Ferenc születésének dátuma ma már széles körben ismert. 1882 óta egy emléktábla is hirdeti Borsiban a helyes időpontot, habár azóta is találkozhatunk téves adatokkal.
Mikor született II. Rákóczi Ferenc?
„Joggal vélhetnénk úgy, hogy a magyar történelem egyik legismertebb alakjának születéséről ennél sokkal többet is megtudhatunk. A valóság ezzel szemben az, hogy még ezek az alapvető adatok sem egykorú tudósításból, hanem magának a fejedelemnek kései közléséből váltak ismertté” – szögezte le az előadó.
Rákóczi latin nyelvű Vallomásaiban adja meg születési adatait: „1676. március 27-én Házunk borsi kastélyában bevezettél ebbe a nyomorúságos életbe”, de ez a munka csak 1876-ban jelent meg nyomtatásban. Franciául megírt Emlékiratai 1739-ben egy gyűjteményes munka részeként jelentek meg. Ebben olvasható Rákóczi diplomatájának, Brenner Domokos apátnak a magyar történelemről szóló összefoglalója. Itt közli a helyes évszámot és települést.
Szó szerint ugyanez szerepel a fejedelem Politikai és erkölcsi végrendeletének 1751. évi, Párizsban megjelent kiadásához csatolt rövid életrajzban is. Amikor a Rákóczi-család nemesi ágának utolsó sarja, Rákóczi András 1754-ben elhunyt, Bányai István sárospataki professzor a család történetét fölvázoló halotti beszédében helyesen adja meg II. Rákóczi Ferenc születési évét és helyét. De hogy minek alapján, az nem állapítható meg.
A hazai kutatók a XIX. század második harmadáig a születési adatokról többnyire hallgattak. Nagy Iván hatalmas családtörténeti művében viszont a meglepő 1674. szeptember 4-i dátum szerepel. Thaly Kálmán, aki 1881-ben helyesbítette az időpontot, nem tudott rájönni annak eredetére.
Egy, a múlt század közepén előkerült forrás félreértése folytán már-már korrigálták Rákóczi születésének időpontját, méghozzá 1675. szeptember elejére. Rákóczi Erzsébet ugyanis 1675. szeptember 27-én Kistapolcsányból másod-unokatestvéréhez, I. Rákóczi Ferenchez írt levelében a „Rákóczi-háznak szerencsés megszaporodására” köszöntött „egy ital borocskát”. R. Várkonyi Ágnes, a neves Rákóczi-kutató értette félre e sorokat. A gratuláció nem a kis jövevény érkezése alkalmából íródott, hanem arra a hírre válaszolt, mely tudtul adta, Zrínyi Ilona áldott állapotban van. Tehát a rokonságot a nagy családi eseményekről értesítették a kor szokásai szerint.
Nincs abban semmi meglepő, hogy számos jeles személyiség pontos születési adatait ebben a korban és később sem ismerjük. Horváth Mihály 1869-ben közreadott Zrínyi Ilona-életrajzában csupán a fejedelem születésének évét és helyszínét közli úgy, ahogy ma is tudjuk.
Thaly Kálmán a Rákóczi ifjúságáról írott munkájában a szeptember 4-i dátum cáfolatára is kitér, s új források nyomán a pontos születési adatokat teszi közzé. A szerző azt állítja, hogy egy általa fellelt és közreadott majdnem egykorú forrás, a névtelen neuhausi jezsuita latin nyelvű tudósítása alapján tette a születés napját március 27-ére, s csak később állapíthatta meg, hogy az egybevág a Rákóczi Vallomásaiban szereplő dátummal. Az említett jezsuita forrást állítólag 1871-ben a vörösvári Rákóczi–Aspremont–Erdődy-levéltárban találta még. Ezzel azonban gond van! Hogy került ez a Rákóczi-levéltárba, miközben a jezsuitáknál nem lelhető fel? Szörényi László alapos kritika alá vette azt, és hitelességét megkérdőjelezte, vagyis Thaly koholmányának minősítette. Ám ha ő hamisította, minek alapján állapította meg Rákóczi pontos születési idejét évekkel a Vallomások megjelenése előtt? Mészáros erre is válaszolni tud. Egyetlen, a Vallomásoktól teljesen független forrást ismerünk, ez pedig a fejedelem nyolcadik születésnapjára készült portréja. A közismert festmény jobb felső sarkában olvasható latin nyelvű felirat szerint „Filius Franciscus, Aetatis suae Anno 8. die 27. Martii 1684.” Thaly mellékesen megjegyzi, hogy „e felirat egyszersmind új adat a mart. 27-iki születésnap igazolására”. Mészáros feltételezi, Thaly kutatóhoz méltóbbnak tartotta, ha levéltári adattal igazolja új felfedezését. Netán az általa készített neuhausi tudósítás hitelét kívánta így alátámasztani. Az elébb említett festmény két példányban ismert, mindkettőn ugyanaz az időpont szerepel.
Miért Borsi?
Thaly ugyanakkor háttérismereteinek hasznosításával arra a kérdésre is választ próbált adni, hogy a fejedelmi család várva várt fiúsarja miért éppen Borsiban látta meg a napvilágot. Szerinte „Rákóczi szülei nagyszámú váraik és kastélyaik közül leginkább a fejedelmi palotákkal ékes Sáros-Patakon s a regényes fekvésű Makovicza várában, vagy az ez alatt épült zborai kastélyban szerettek lakni, – Borsiban ritkán és rövid időre fordultak meg, legtöbbnyire Patakról Munkácsra” menet „és így Ferencz születésekor is csak esetleg időzhettek ezen kastélyukban.” Rákóczi életrajzírója, Márki Sándor azzal követett el hibát, hogy Thaly előbbi gondolatát már nem megalapozott feltevésként, hanem tényszerű adatként közölte. „Éppen Munkácsra akartak menni anyjukhoz, Báthory Zsófiához, mikor családi örömük Borsiban marasztotta őket.”
R. Várkonyi Ágnes Köpeczi Bélával közösen írt Rákóczi-életrajzában már a születés körüli események vizsgálatára is kitér, s a kuruc támadásokkal hozza összefüggésbe a fejedelem szüleinek menekülését: „1676 márciusában felkelő csapatok veszik körül Ónodot, Szatmárt és Kállót, s valószínű, hogy emiatt indult I. Rákóczi Ferenc feleségével Sárospatakról Munkácsra, de mindjárt meg kellett szállniuk a közeli Borsiban. Itt… látta meg fiuk a napvilágot.”
Időközben olyan adatok váltak ismertté, amelyek szerint I. Rákóczi Ferenc, sőt édesanyja, Báthory Zsófia is már 1675 végén Borsiban tartózkodott! R. Várkonyi írja a fejedelem gyermekkoráról szóló munkájában: „1675 végét Rákóczi fejedelemék már Borsiban töltötték, a Sárospataktól egy lófuttatásnyira fekvő maroknyi falu szélén emelkedő kastélyuk némileg védett falai között. […] Az idő előrehaladtával megérkezett Borsiba az öreg fejedelemasszony széles, régi hintóján, hat fekete kedvenc paripájával.”
Azonban e tárgyszerű kijelentések mellett a mű 2002. évi bővített változatában ismét olvashatjuk korábbi feltételezését: „Valószínűleg útban Patakról Munkács felé pihentek meg Borsiban a szülők. Talán menekülőben lehettek, mert már égtek a falvak, kitört a háború a császár és magyar király meg a bujdosók, a kurucok között ezen a tájon.” Ez a két állítás ellentétben áll egymással! A neves szerző az ellentmondásra vagy nem figyelt fel, vagy nem tartotta indokoltnak megmagyarázni azt. Nem sokkal utóbb, Zrínyi Ilona életéről írott tanulmányában szintén a menekülést említi indokként ugyanúgy, mint magyarul és törökül kiadott munkájában.
Időközben Sípos Ferenc Rákóczi gyermekkoráról írott tanulmányában felfigyelt erre az ellentmondásra. Sípos érdeme, hogy gyűjtötte a témára vonatkozó adatokat. Így a felszínre került további dokumentumok immár tényszerűen igazolják, hogy I. Rákóczi Ferenc és Báthory Zsófia 1675 utolsó és 1676 első hónapjaiban Borsiban tartózkodott. Ebből következik, velük együtt Zrínyi Ilonának is itt kellett lennie, bár erre vonatkozó adat egyelőre nem került elő. Az öreg fejedelemasszony ugyanis 1675. november 2-án, december 30-án, 1676. január 4-én és február 28-án írt leveleket Borsiból.
Az apa borsi tartózkodásáról egy 1676. január 6-án írt levél és egy január 25-én kelt, a Királyi Könyvekbe bevezetett birtokügyi irat tanúskodik. Március 12-én Borsiból adta ki intézkedéseit tarjáni jobbágyai számára. A Szepesi Kamara I. Rákóczi Ferencnek szóló, 1676. március 17-én Kassán kelt levelét is Borsiba címezte. Három nappal fia megszületése után is Borsiban ad ki egy rendeletet, melyben az ónodi cigányok vajdáját, Bándi Mihályt erősíti meg tisztségében. A hiba a Márki-féle életrajzba csúszott be. Ő ugyanis a következőt írta: „I. Rákóczi Ferencz néhány napig Borsiban maradt, azután azonban átment Zboróra, hol 1676 július 8-ikán… megtért őseihez.” E mondathoz, a „Borsiban maradt” szavak után, a következő jegyzetet csatolta: „1676 márczius 30-ikán Zborón újból megteszi Mihályt az ónodi czigányok vajdájának.” Ez az irat azonban Borsiban kelt! Bárhogyan is esett a tévedés, a történészek utóbb továbbgörgették ezt a hibát, mivel nem vetették azt össze az eredetivel.
R. Várkonyi arra is talált adatot, hogy I. Rákóczi Ferenc április 3-án és a hó végén is Borsiban tartózkodott, mégsem ellenőrizte a március 30-i forrást, hanem megismételte a gyors visszatérés miatt immár még különösebben ható zborói utazásról mondottakat. Az újabban előkerült dokumentumok alapján azt mondhatjuk: I. Rákóczi Ferenc a várva várt örökös megszületését követően még legalább egy bő hónapig családja körében maradt. Rákóczi március 12-én, március 30-án, április 3-án és április végén kiadott rendeleteit is Borsiban keltezte. Április 20-án Báthory Zsófia is hasonló tárgyú levelet intéz Borsiból Nyírbátor privilégiumainak védelmében.
Bár az adatok hézagosak, azt azonban egyértelművé teszik, hogy Borsit a család tudatosan választotta, s nem a felkelők elől menekülve, egy munkácsi utazást megszakítva tértek be oda, s a szülés nem „az átélt izgalmak” hatására kezdődött meg. Sőt, úgy tűnik, a kurucoktól túlságosan nem is tartottak. A borsi kastély Báthory Zsófiáé volt ekkor: fia zálogosította el neki a császárnak fizetendő hatalmas váltságdíj egy részének ellenértékeként, amiért mentesült a Wesselényi-összeesküvésben való részvétel vádja alól.
„Másfél évszázad tudományos kutatómunkája után tehát még mindig igen szerény adatok birtokában ugyan, de a korábbi téves megállapításokat mégis korrigálhatjuk”- szögezte le az előadó.
Thaly Kálmán, Márki Sándor, R. Várkonyi Ágnes és Sípos Ferenc is a többi Rákóczi-birtokokhoz mérten (Munkács, Makovica–Zboró, Sárospatak, Szerencs, Tokaj, Regéc…) Borsi jelentéktelenségét hangsúlyozták. A legtöbben magukévá tették Thaly megállapítását, amely szerint Borsi nem lehetett a Rákóczi-ház méltóságának megfelelő rezidencia. „A borsi várkastély azonban II. Rákóczi Ferenc születésekor már és még korántsem volt teljesen jelentéktelen vidéki udvarház. Éppen Lorántffy Zsuzsanna bővíttette ki lakályos reneszánsz kastéllyá. A család grófi ágának utolsó férfi sarja, Rákóczi László 1653-ban Lorántffy Zsuzsanna borsi kastélyában váltott gyűrűt Lónyay Zsigmond özvegyével, Nagymihályi Bánffy Erzsébettel Rákóczi László leányának, Erzsébetnek pedig 1668. január 2-án Borsiból keltezték az esküvői meghívóját.”
Báthory Zsófiának összesen 34 Borsiban keltezett levele került elő az 1662 és 1671 közötti évekből és a kis Rákóczi születése körüli hónapokban 5 további levelét tartják számon. Udvari papja, Kiss Imre jezsuita páter ugyanakkor 9 eddig ismert levelét keltezte Borsiból, ahol nyilván úrnőjével együtt tartózkodott. I. Rákóczi Ferencnek szintén 9 Borsiban kelt levele került elő az 1660-as évekből,1668. december 22-én Borsiban kelt a fejedelem egy korábbi végrendeletének Zrínyi Ilona által is megerősített példánya,1671-72-ből pedig további 6 dokumentum igazolja jelenlétét a kastélyban. A kastély pusztulását nem sokkal megelőző időből való utolsó adatainkat a család itteni tartózkodására Zrínyi Ilona két 1677. december 16-ai és 29-ei levele szolgáltatja.
Elmélyedve a forrásokban és átgondolva a család választási lehetőségeit, az előadó úgy véli, Borsi a Rákóczi-birtokok más központjaihoz mérten is kényelmes és otthonos, akkor a legmodernebb várkastély volt. Sőt, a katonai jelentőséggel bíró várak nem is nyújthatták ugyanazt a kényelmet, zavartalan környezetet tavasztól őszig tágas kerttel, télen pedig könnyebben kifűthető szobákkal, mint Borsi ekkor még biztosíthatott.
Alig két évvel Rákóczi születése után a borsi várkastélyt Fekete János rebellis gyújtotta fel. Régi fényét többé sohasem nyerte vissza.1694. február 8-ai részletes leírás még leromlott állapotában is „fejedelmi kastélyként” említi. A lassú állagmegóvás már legfeljebb az uradalmi gazdálkodás céljait szolgálta. II. Rákóczi Ferenc életében Borsi már nem tölthette be korábbi rendeltetését. A fejedelem 1707. december 3-án szülőhelyén fogyasztotta el ebédjét. Ez az egyetlen adat itteni tartózkodására.
Összegzésképpen az előadó a következőket állapította meg. Zrínyi Ilona áldott állapotáról Rákóczi Erzsébet levele az első forrásunk. Rákóczi születési dátumára és helyére két, teljes hitelűnek látszó adatunk van. A gyermek nyolcadik születésnapjára készült portréjának felirata és magának a fejedelemnek kései közlése. Magántitkára is ezt a helyszínt örökítette ránk naplójában. Az apa és a nagyanya meglehetősen hézagosan ismert útikönyvei mind a fenti dátum, mind pedig a helyszín hitelességét támasztják alá. A születés előtt mindketten itt tartózkodtak, azonban perdöntő egykorú tudósítás mindmáig nem került elő a születésről. Azt a korábbi vélekedést, hogy Rákóczi szülei utazás vagy menekülés közben tértek volna be Borsiba, elvethetjük. A borsi megerősített kastély 1678 előtt a család kedvelt tartózkodási helyeinek egyike volt. A családtagoknak 1662 és 1677 között összesen 63 levele kelt Borsiban. Az előadó úgy véli – de ebben a végső szó a művészettörténészeket illeti –, hogy a XVII. század középső harmadában a fejedelmi család rezidenciái között Borsi előkelő helyen állt.
