Az országot járva az utóbbi időben szemrevaló plakátokba ütközünk. A táblákról vidám paradicsomok mosolyognak ránk, és hirdetik: ők bizony csallóköziek. Vigyázat! Nem az agrárium panaszáradata következik, hanem egy sikertörténet kezdetéről mesélünk, amikor megválaszoljuk azokat a kérdéseket, hogy mitől csallóközi a paradicsom, és miért jó, ha tudják róla, hogy csallóközi.
A GreenCoop szövetkezet elnöke, Bindics Zsolt, fiatal gazda elmondta, eddigi tevékenységük is arról szólt, hogy miként indítsák újra a zöldségtermesztést és szerezzék vissza a csallóközi zöldség jó hírét.
2003-ban, amikor elhatározták, hogy zöldségkereskedelemmel foglalkoznak, Szlovákiába éppen betörtek az üzletláncok, az addigi kereskedelmi hálózat egy csapásra megszűnt, és a zöldségkereskedelem 90%-a átkerült a nagyvállalatok kezébe. A kereskedelemben tapasztalt turbulenciák hatására döntöttek úgy, hogy 2006-ban Csallóközaranyoson felépítik az első üvegházukat 1,5 hektáron. Filozófiájuk a mai napig az, hogy a hazai termék is lehet versenyképes, mind árban, mind minőségben, a rövidebb szállítás miatt pedig kisebb lesz az ökológiai lábnyoma, mint az importnak.
Az ár és mennyiség mutatóiból határozták meg a termelés paramétereit. Nem csak azért választották a paradicsomot, mert a legnagyobb mennyiségben eladható zöldségféle, hanem a kereskedői szakma szerint a paradicsom minősége határozza meg az üzlet minőségét.
A jó minőségű csallóközi paradicsom termesztésének hagyományát, a minőséget és a modern technológiát ötvözve, a hidropónia segítségével kívánták megújítani. A termelés gazdaságossága érdekében pedig kihasználták a meglévő geotermális furatokat.
A 2008-ban alakult szövetkezet jelenleg több mint 20 hektárnyi üvegházban termel, és ez bővül őszre további öt hektárnyi üvegházzal Dunaszerdahelyen. Miután Szlovákia legnagyobb paradicsomtermelőjévé váltak (a második a tizedét termeli az általuk előállított mennyiségnek), döntöttek úgy, hogy saját márkanevet hoznak létre „Vidám csallóközi paradicsom” névvel.
A márkanév kialakítása során a jól értelmezett lokálpatriotizmus mellett olyan igény is felmerült, hogy a név egyben a minőség garanciája legyen. Csallóköz neve nem csak Szlovákiában, de Csehországban is segít, sőt, nem cseng rosszul Magyarországon sem.
Bindics Zsolt úgy véli, amikor a vevő kezébe veszi a terméket, akkor éreznie kell azt, mintha vele, a termelővel fogott volna kezet. Rossz tapasztalatokat is szereztek, előfordult, hogy egy bolt csak két héttel a szállítás után helyezte ki árujukat; mivel itt a frissesség létkérdés, ezzel a márkanevet károsította. A zöldségek csomagolási időpontját a szakma nem dátummal jelöli, hanem az ún. LOT számmal – ez jelöli a hét számát az évben, és a nap számát a hétben. Mivel a LOT számot a vásárlók általában nem nézik és nem értik, ezért is kínálják terméküket teljesen áttetsző csomagolásban.
A fiatal gazda azt javasolja a vásárlóknak, ha kételyeik vannak az áru frissességét illetően, inkább ne vegyék meg, és kérjék számon a kereskedőktől a friss terméket. Hiszen szövetkezetüktől a szedéstől számított 48 órán belül az üzletbe kerül az áru.
Felkerülni a nagy üzletláncok pultjaira nem egyszerű dolog. Az üzletlánc ellenőrzi a termelési kapacitást és a minőséget. Ezért volt létjogosultsága a szövetkezet alapításának.
Megbízható partnereket vontak egy fedél alá, ahol mindenki külön-külön termel, a kész terményt pedig egy központi helyen ellenőrzik, válogatják és csomagolják. A közös előkészítés és értékesítés jelentős költségmegtakarítást jelent a tagoknak. Innen szállítják ki a 20 fajta paradicsomot 45 féle kiszerelésben a hazai boltokba, valamint Magyarországra és Csehországba. Ausztriában nincs esélyük piacra kerülni, az ottani vásárló protekcionista hozzáállása miatt. A bő árukínálat eltér a holland mintától, ahol egy ekkora vagy akár nagyobb szövetkezet csupán 3-4 fajtát termel, és azt az egész világon teríti. A GreenCoop lokálisan kívánja áruját forgalmazni. A szövetkezetbe folyamatosan új tagok is csatlakoznak, a termékskálát pedig uborkával és salátával bővítik.
Beszélgetőpartneremmel a szabadföldi és az üvegházi paradicsomtermesztést is összehasonlítottuk. Az üvegházban a tisztes haszonhoz minimum 60 kg/m2 terményt kell betakarítani (amihez bizony komoly szaktudás szükséges), a szántóföldi hozam ennek a töredéke. Az ízvilág tekintetében viszont nincs markáns különbség, csak a vásárló általában nem azonos frissességű paradicsomot hasonlít össze. Az ízvilág az egyik komoly nemesítési kategória, akárcsak a belső tartalom.
Jelenleg akár 150 paradicsomfajta közül lehet választani. A nagytermelők vagy az üzletláncok ma már exkluzivitást, kizárólagos jogot is el tudnak érni egy fajta termesztésére, illetve eladására.
Az évek során folyamatosan változnak a vásárlói szokások. Az utóbbi években megnőtt a fürtös paradicsom iránti igény, és felfutóban van a kisméretű „cherry” paradicsom. A „cseresznye”-paradicsom magasabb ára, abból ered, hogy azonos belépők mellett termőképessége csak a harmada a hagyományos fajtákénak. De mindezt kárpótolja a belső tartalom. A GreenCoop újnemesítésű paradicsomot is kínál, amelynek a lykopén (antioxidáns) tartalma többszöröse a klasszikus paradicsoménak. Ez segít a daganatos megbetegedések megelőzésében, pozitív hatása van a szívre, a vérnyomásra, a prosztatára és a bőrre. Az íze pedig nagyon intenzív.
A geotermális hőenergia kihasználásáért, és a biológiai szemléletű növényvédelemért a szövetkezet 2015-ben elnyerte a Pontis Alapítványtól „Az év zöld vállalata” címet.
A siker mögött pedig vegyük észre annak a 350-400 ember munkáját, akik az értékteremtésben együttműködnek.
