Csíksomlyó, 2008. május 10. Érkeznek a zarándokok, amikor megkezdõdött a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos pünkösdi búcsú. Mint minden esztendõben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti "Nyerget", ahol Erdélybõl és a világ számos más tájáról több százezer magyar gyûlt össze. MTI Fotó: Haáz Sándor

Piros pünkösdre a közszolgálati csatornák is ünnepi kínálattal készülnek. A palettán egyházi közvetítések, a jeles naphoz kapcsolódó műsorok és igényes filmek szerepelnek.

A nézők szombaton lélekben a magyarság legnagyobb búcsújáró helyére látogathatnak; az ünnepet a Duna csíksomlyói közvetítése nyitja meg. A kegyhely búcsús jelmondata: „Üdvözlégy Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya”. A szentmisét dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke mutatja be, szentbeszédet mond Csintalan László főesperes, csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános (Duna 11.00, Duna World 22.20). Délben, a Kossuth Rádióban a csíksomlyói Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom harangja szól.

Még a közvetítés előtt a gasztronómia kedvelői a Szellem a fazékból népszerű magazinba hallgathatnak bele. Érdemes, a műsorvezető, Vinkó József egy igazi pünkösdi étrenddel kedveskedik a hallgatóknak (Kossuth Rádió 9.30).

A Népzene – itthonról magazint is az ünnep ihlette. Pünkösdhöz, a keresztény egyház születésének ünnepéhez a néphagyományban is számos népszokás kötődik. A műsor a pünkösdi játékok egyik leglényegesebb elemét, a párválasztást helyezi középpontba, amit az ahhoz kötődő párosító dalokkal illusztrál (Bartók Rádió 12.05).

A Horizont adása szintén a jeles naphoz kötődik; a szerkesztő földkörüli útra indul, azt kutatva hogy a világ különböző pontjain egyáltalán ünneplik-e, s ha igen, hogyan ünneplik a pünkösdöt. A hallgatók így az Egyesült Államokból, a Fülöp-szigetekről, s a 30 millió kereszténynek otthont adó Indiából kaphatnak érdekes híreket (Kossuth Rádió 12.30).

Aki húsvétkor nem tudta megnézni A világ legszebb története című filmet, az most szombat este megteheti.  Az alkotás a Megváltó életét beszéli el a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásától kezdve a keresztre feszítéséig és a feltámadásig. Az 1965-ben készült látványos amerikai filmeposzban George Stevens író-rendező Jézus szerepét a svéd Max von Sydowra bízta (Duna 1.05).

Vasárnap A lélek ajándékai és gyümölcsei című összeállítás a kereső emberek  szemszögéből tekint az ünnepre. Hol és hogyan munkálkodik a Szentlélek? Miként ismerhetjük fel a Lélek jelenlétét? A kérdés számunkra is fontos: milyen ajándékokat kaptunk a Lélektől (Kossuth Rádió 9.06).

Az evangélikus istentiszteletet Őrimagyarósdról közvetíti a közmédia. „A Mester elment ugyan, felment az Atyához, mégsem hagyta magára tanítványait – hangsúlyozza igehirdetésében Pethő-Udvardi Andrea, lelkész. –  Hiszen az Atya pártfogót küldött, a Szentlelket, aki velük marad örökre, aki eszünkbe juttatja mindig, minden nap a halál legyőzőjét, és az Élet diadalát.” (Kossuth Rádió 10.04).

Ezt követően a Duna nézői a sátoraljaújhelyi református istentiszteletbe kapcsolódhatnak be (11.00).  „Jézus Krisztus megígérte és beteljesítette ígéretét, és kiárasztotta Lelkét a tanítványokra – szól pünkösd misztériumáról igehirdetésében Kádár Ferenc lelkipásztor. – A Szentlélek a változás Lelke. Pétert, az egyszerű halászembert igehirdetővé, az egybegyűlt sokaságot pedig igehallgató gyülekezetté tette.”

Szent Borbála nevét legtöbben Jókai regényéből, az Aranyember hajónévadójaként ismerik. Pedig személyében – a legendájához köthető csodás események miatt – a bányászok, a kohászok, a tüzérek, a tűzszerészek, az ágyú- és harangöntők védőszentjét is ünnepeljük. A IV. században élt jámboréletű lány történetét egy olasz tévéfilm dolgozta fel (Duna 13.35).

A cseperedő leányzók Az okos lány című Grimm mese adaptációjából meríthetnek praktikus ötleteket. Egy falusi lány felkelti a fiatal király érdeklődését rendkívüli leleményességével, ezért a király nehéz feladatot ad neki. Ám a király emberére, vagyis inkább asszonyára talál, mert a lány el is megy a királyhoz meg nem is, lesz is rajta ruha meg nem is, visz is ajándékot meg nem is, pont úgy, ahogy a király megmondta (m2 14.20).

Pünkösdhétfőn a Teréz anya története című bosnyák dokumentumfilmet sugározza a Duna. Teréz anya – családi nevén Agnes Gonxha Bejaxhin – 1910. augusztus 27-én született Szkopjéban, a mai Macedóniában. A Teréz nevet a Loreto rend missziós nővérei közé való belépésekor vette fel az indiai Kalkuttában. Megfogadta, hogy a szegények között is a legrászorultabbakat fogja szolgálni, azokat az embereket, akiket szó szerint hagynak az utcán meghalni (14.00).