Legelőször a vidraasszony tlingit történetével ismerkedhetünk meg Balázs Imre József fordításában. Sárkányok, mantrák, beszélő békák bűvös világa tárul elénk a tibeti népmesékben, melyekből Péter Alexa fordításában olvashatunk egy csokorral. A török állatmesék egyikéből az is kiderül például, hogyan faraghatunk szenvedélyes olvasót egy medvéből – Veres Erika fordításai.
„Én emberi tapasztalatok gyűjteményének tekintem a népmeséket, és azt gondolom, hogy az elképesztő emberismeretük miatt van ekkora hatásuk. A régiek nemcsak a világot akarták megérteni és megmagyarázni a meséken, történeteken keresztül, hanem önmagukat és a másik embert is” – állítja Boldizsár Ildikó. Az interjúból (készítette Ayhan Gökhan) sok minden kiderül a műmesékről, a mese terápiás használatáról is.
Tóth Gizella tanulmányában a Magyarországon gyűjtött roma mesék motívumkincsét és típusait ismerteti. Z. Németh István gyermekverseiben pedig egyebek mellett a valaha szépségversenyt nyert túlsúlyos elefánt keserveivel is találkozhatunk.
Tóth László: Az ellopott nagymama című mesekönyvéről Tamás Zsuzsa kritikájában magára a mesélésre tett reflexiókat és a mesei hagyományhoz való viszonyt emeli ki. Petres Csizmadia Gabriella kritikája Balla Margit: A földönkívüli kislány című bemutatkozó kötetét, meseregényét vizsgálja a valóság és illúzió találkozásának szemszögéből. Szabó T. Anna Kyoko: Senki madara című japán mesék által ihletett kötetével foglalkozik Steinmacher Kornélia recenziója.
Tanulmányt közöl Nádor Zoltán Bánki Éva: Fordított idő című regényéről. Szászi Zoltán megjelenés előtt álló novelláskötetéből (Bábukák) a Portás, aki Leninre vigyázott című történetet olvashatjuk. Janáky Mariannától két drámai jelenetet (pantomimnovellát) olvashatunk. „Magánykupac vagy és voltál, csak úgy szikkadt a bánat az arcodon!“ – veti a szemére Szobor1 Szobor2-nek.
A továbbiakban Fellinger Károly verseket, Czapáry Veronika pedig prózaverseket közöl.
Molnár Eszter recenziójában a budai Várban rendezett Csontváry-tárlatot elemzi a festő kultuszát is szem előtt tartva. Laboda Róbert: Túlzások című kötetéről Csuka Botond, Magyari Tivadar: A ragasztott ház című prózakötetéről pedig Fleisz Katalin közöl kritikát. Regéczi Ildikó: Térképzetek az orosz irodalomban című kötetét Gyürky Katalin mutatja be. Ramadanski Draginja és Horváth Futó Hargita a Kovács Árpád jeles irodalomtörténész hetvenedik születésnapjára megjelenő tanulmánykötetről értekezik. Soóky László színikritikája a kassai Thália Színház A mizantróp előadását elemzi.
Olvasóinkat a nyáron is összevont duplaszámmal várjuk. Mi más lehetne a témája, mint maga a várva várt nyár. Figyelem, a szám ideális nyaralási olvasnivaló lesz!
