Egy nem olyan régi napos délelőtt képei jutottak az eszembe tegnap délután, amint a pozsonyi DunArts Diákszínpad Társas-Játék című előadását vártam a Komáromi Városi Művelődési Központ színpadára épített nézőtéren. Matusek Attila és Zsidek Pál rendezők hívtak Csallóközaranyosra, ahol próbáltak, hogy készítsek néhány fotót a csoportról a Jókai Napok műsorfüzetébe. Már akkor feltűnt, mennyire összetartó társaság, külön élmény volt látni a türelmet, amivel a rendezők irányították a színjátszókat.

Ez a fajta harmónia áradt előadásukból az 53. Jókai Napokon. A tíz szereplő egyforma hévvel és lendülettel játszott, és mesélte el, Rómeó és Júlia nyomán szabadon, milyen tragédiát okozhat az elborult agy. Persze, nem Rómeó és nem Júlia álltak a színpadon, hanem egy osztály, amelynek tanulói a diákbálba készültek, ahol kötelező volt jelmezben megjelenni. Juli Chaplinnek öltözött, Roli álarcos fantomnak, a srác gyanútlanul öntötte ki a szíve bánatát a Chaplin jelmezt viselő lánynak, mert azt hitte, hogy fiú. És ez csak egy ötlet a sok-sok többi közül, melyeket a közönség rendre megtapsolt. Az előadás végén többen állva tapsoltak.

Rolit a párkányi Gyetven Mihály játszotta. „A diákparlamentben elhatároztuk, hogy megalapítjuk a színjátszó csoportot Pozsonyban, a Duna utcán. Már akkor tudtam, hogy belépek, ha megvalósul. Mindig is éreztem magamban hajlamot, hogy kipróbáljam a színészkedést. Az idén jöttem rá, hogy sokkal hamarább kellett volna ezzel foglalkoznom, mert nagyon tetszik nekem. Örülök, hogy Matusek Attila és Zsidek Pál voltak az elsők, akik beavattak a színjátszásba. Sokat tanultam tőlük. Azt, hogy pólót ajándékozzunk nekik, Katona Eszter szervezte, persze, mind a tízen benne voltunk. Nagyon jó csapat lettünk. Gyorsan kialakult az a hangulat, ami a legmegfelelőbb ahhoz, hogy bármit is tudjunk csinálni” – nyilatkozta a boldog színjátszó.

Később magam is láttam a két pólót Matusek Attilán, Zsidek Pálon, és megörültem. A póló hátán az egyik Csallóközaranyoson készített fotóm „díszeleg”.

DunArts
DunArts

Fergeteges előadásban mutatta meg a losonci Kármán József Színház, hogyan négyszögesített egy klasszikus szerelmi háromszöget Boris Vian. Máté Krisztián rendező Setény Öcsivel, Erdélyi Attilával, Erdélyi Gáborral, a Fülekről vendégként érkezett Gyetvai Viktóriával illetve Csák Istvánnal, a csoport vezetőjével dolgozott az idén. Szinte néhány hét alatt készítették el a minden percében átgondolt előadást a nőről, akinek szeretője félévente változtatja a kinézetét, hiszen az asszony ennyi időt kapott különc és impotens férjétől, amit egy szerető mellett tölthet. Utána egy új szeretőnek kell következnie. A titkok persze, mint minden jó bohózatban, folyamatosan feslettek fel, az egy perccel azelőtti helyzet, öt perc múlva már nem volt érvényes, csak kapkodtuk a fejünket, mennyi minden fért a Medúza – Fő című vígjáték előadásába. Erdélyi Gábor parádés Antoine Bonneau-alakítása sokáig téma volt az esti fesztiválklubban!

Ám előtte még Benkő Géza színművész várta a közönséget Soóky László: A nagy (Cseh)szlovákiai magyar csönd című monodrámájának előadásával. Hatalmas sikert aratott. „Erről beszélek, ilyen a színház” – mondta az előadás után, lefelé menet, a lépcsőn, Naszlady Éva színművész, drámatanár, rendező, majd így folytatta – „Elég néhány papírpohár meg egy demizson. És persze, kell hozzá egy nagyszerű színész!”. „Valóban ilyen kevés elegendő a jó színházhoz” csatlakozott zsűritársához Hizsnyan Géza színházi szakember.

Benkő Géza
Benkő Géza

A fesztiválklubban babgulyást ettek, söröztek az egész nap előadásokat néző fesztivállakók. A háttérben a rozsnyói színjátszók gitároztak, énekeltek. Alkalmi koncertjük nélkül lassan elképzelhetetlen lesz az országos színjátszó fesztivál. „Lejöttem, de a régiek közül már nagyítóval kellett keresnem valakit” – jegyezte meg panaszosan egy hajdani színjátszólány. Számomra ez azt jelenti: itt egy új generáció, amely segíthet a folytonosságban, hogy még sokáig legyenek Jókai Napok.

A fesztivál mai műsorán a budapesti K. V. Társulat és a Kolibri Színház vendégelőadása, a Czukor Balázs rendezte, Függésben című, 14.00 órakor kezdődő produkció és Kiss Péntek József tanár, író, rendező 16.00 órai, a vmk sárga termében sorra kerülő könyvbemutatója szerepel. Jókai Mór múzeumkerti szobrát 18.00 órakor koszorúzzák meg a résztvevők. A díjkiosztás 20.00 órakor kezdődik.

Azután már csak a Visszhang marad. Az 53. Jókai Napok fesztivállakóinak napilapja, melyet az idén tizennégyen készítettek. Czékus Péter grafikai szerkesztő és Kádek Péter fotós mellett, Elek Fanni Mária, Forró Réka Dorina, Horváth Eszter, Magyarics Arianna, Kantár Máté, Klinko Fanny, Komjáti Dóra, Németh Viktória, Sándor Karina, Tóth Erika és Veres Gréti gondoskodtak arról, hogy a nézők, a zsűri véleménye, a csoportok hangulata, a fesztivál hírei és fotói nap, mint nap eljussanak a fesztivállakókhoz, és a véleményüket is elmondták a színpadon és azon kívül látottakról. A Visszhangot lapozgatva, a fotókat nézegetve, bárki újraélheti a fesztivált, és gondolatban bármikor ismét Komárom belvárosában teremhet.

Ahová lassan visszatérnek a Jókai Napok utáni szürke hétköznapok. Az éjjel betörtek a Klapka tér szélén álló fagyizóba, nem messze a Tiszti pavilontól, a fesztiválújság emeleti bázisától. Ezért volt olyan szomorú a fagylaltos, amikor ma reggel nyolc órakor a Visszhang szerkesztőségébe tartottam, a fesztiválújság főszerkesztőjeként. Hamarosan kiszállt a rendőrség, megérkeztek a nyomrögzítők. De az már egy másik történet.

Fotó: Kádek Péter

Benkő Géza-02.jpgDunArts-Roli alakítója Gyetven Mihály.jpgDunArts-Társas-Játék.jpgDunArts-TársasJáték-2.jpgMedúza-Fő-1.jpgMedúza-Fő-Erdélyi Gábor és Gyetvai Viktória.jpgMindenki Visszhangot olvasott.jpgMunkában a műszak, hátul Matusek Attila és Zsidek Pál.jpgRozsnyói színjátszók a fesztiválklubban.jpgSzakmai értékelés.jpg