Július elsejétől módosulnak a polgári peres eljárások szabályai. Az ettől az időponttól érvénybe lépő eljárási kódexhármas egyike a Polgári peres eljárásrend (CSP), amely számos változást hoz, ezek közül a legfontosabbakat az igazságügyi tárca előre bemutatta.
A tárca szóvivője, Peter Bubla szerint a Polgári peres eljárásrend azokat a bírósági eljárásokat érinti, amelyek során a felek az ellenkezőjét állítják. A kiterjedt reform célja, amelyet egyébként még az előző tárcavezető, Tomáš Borec (a Smer-SD jelöltje) minisztériuma készített elő, rugalmasabbá és hatékonyabbá tenni a peres eljárásokat. Ezt a célt követi a peres eljárások központosítása is.
Az új szerint a bíróság határidőt szabhat meg, ameddig a feleknek valamennyi állításukat bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk. Ellenkező esetben nem veszik azokat figyelembe. A peres eljárások felgyorsítását szolgálják továbbá a bírósági iratok kézbesítésében történő változások is.
A Polgári peres eljárásrend már elektronikus kézbesítéssel számol. Bevezeti továbbá az úgynevezett kézbesítési fikciót. Amennyiben a bíróságnak nem sikerül a bírósági iratot a nyilvános regiszterekben nyilvántartott postai címre kikézbesíteni, a továbbiakban nem köteles megállapítani, milyen címre kézbesíthetné még azt. Ez alól csupán a panasz és a fizetési meghagyás kézbesítése képez kivételt.
A jövőben a szakértőknek és a lakosságnak a peres ügyek úgynevezett előtárgyalására is fel kell készülniük. A bíróság az új intézmény keretében megállapítja, hogy teljesülnek-e az eljárási feltételek, illetőleg rendelkezéseket hagy jóvá a hiányosságok kiküszöbölésére, és megpróbálkozik a békéltetéssel. Amennyiben ez nem jár sikerrel, a feleket kötelezi a tárgyalás előkészítésével összefüggő kötelezettségek teljesítésére. Megszabja, melyek azok az érvek, amelyek ellentmondásosak a felek közt, és nekik bizonyítaniuk kell azokat.
Egyúttal az ügy előzetes jogi értékelését is kifejti, és meghatározza a tárgyalás várható időpontját. „Megfelelő és körültekintő alkalmazás esetén a szóban forgó intézmény jelentősen felgyorsítja az eljárást, és elejét veszi az úgynevezett meglepő bírsági határozatoknak” – fogalmazott Bubla.
A Polgári peres eljárásrend nagyobb védelmet nyújt a fogyasztóknak a fogyasztói jogvitákban, az alkalmazottaknak a munkaügyi perekben és a védelemre szoruló embereknek a diszkriminációellenes jogvitákban.
Július elsejétől új típusú bírságokat is bevezetnek a bíróságokon, amelyekkel az eljárási késedelmek elkerülésére törekszenek. Ezek egyike például a bírói elfogultság elleni indokolatlan beadványért, vagy megalapozatlan kifogásért járó bírság. Szigorodnak továbbá a tárgyalás elnapolásának feltételei, kiváltképpen a központosított eljárás elvének bevezetésével, de az elnapolás indokainak korlátozásával is.
Bevezetik továbbá az írásbeli válaszadás lehetőségét a bíróság által feltett kérdésekre, és egyszerűsödik a perköltségek megállapítása is. A perköltségekről határozati javaslat nélkül döntenek ezentúl.
De betiltják az úgynevezett „pingpongozást is”. A feljebbviteli bíróság ismételten nem szüntetheti meg az elsőfokú bíróság határozatát, és nem utalhatja további eljárásra az ügyet. Az elsőfokú bíróság újbóli határozatát vagy meg kell erősítenie, vagy meg kell változtatnia, azaz döntenie kell az ügyben.
A Polgári peres eljárásrend átdolgozásával az 1963-ban elfogadott, eddig nyolcvan alkalommal módosított Polgári perrendtartás helyettesítésére törekszenek, amelyet három részre osztanak. A Polgári peres eljárásrend mellett július elsejétől érvénybe lép a Polgári peren kívüli eljárásrend és a Közigazgatási eljárásrend is. A kódexek parlamenti jóváhagyása után az akkori miniszter, Tomáš Borec kijelentette, hogy az elmúlt tíz év legnagyobb jogszabályozásáról van szó.
(Felvidék.ma/TASR)
