Jövőre államvizsgázik a Pozsonyi Színművészeti Egyetem díszlet-és jelmeztervezői szakán a komáromi Madleňák Andrea. Négy éve érettségizett a komáromi Selye János Gimnáziumban, és azonnal felvették Peter Čanecký és Jozef Ciller osztályába. Az iskola mellett különös hobbija van. Képregényfigurák, számítógépes játékok szereplői, továbbá mozihősök jelmezeibe bújik, és Cosplay, vagyis kosztüm-játék fesztiválokra jár.
„Hetedikben festettem az első olyan festményemet, amire azt mondtam, vállalom, a komáromi Marianum Egyházi Alapiskolában. Egy nő profilja van a kép középpontjában, az arca befáslizva, körülötte különböző tárgyak és élőlények jelennek meg. Ma is őrzöm, és semmiért sem adnám” – mesélt a kezdetekről, majd így folytatta – „A komáromi Selye János Gimnáziumban volt művészet és kultúra óra, de ott csupán felszínesen érintettük a rajzot, így a Komáromi Művészeti Alapiskolába jártam rajzra Žibrita Ruženához. Önbizalomra nevelt, arra, hogy merjünk alkotni. Jó útravalót adott” – nyilatkozta az egyetemista, aki elmondta, Pozsonyban a művészettörténet, a színháztörténelem, a bútortörténelem volt az első, amivel megismerkedett.
„Sokat rajzolunk az egyetemen is. Minden félévben van egy akadémiai feladvány. Az idén az Antigoné volt terítéken. Díszletet és jelmezt terveztünk a darabhoz. Jozef Ciller professzor úr azt tanítja, próbáljunk a művekben aktualitást találni. Az Antigoné esetében azt kerestem, hol lehet elfogadható büntetés az, hogy a testvért nem lehet eltemetni. Számomra ez annyira abszurdnak tűnt, hogy nem tudtam a mostani világban elképzelni, ezért a jövőbe helyeztem a drámát. Élveztem a szabadságot, amit az akadémiai feladat megenged, mert nem hiszem, hogy valaha valamelyik rendező ebben a felfogásban vinné színre a darabot” – nevetett Andrea, majd elárulta, hogy eddigi egyetemista munkái közül Bertolt Brecht A kispolgár esküvője című egyfelvonásosa a kedvence, Vladimír Strnisko rendezésében, amit a Kaplnka nevű egyetemi színpadon játszanak. Az előadás jelmezeit tervezte.
„Márciusban volt a premier. Találkozott az elképzelésünk a rendezővel. Az 1920-as évek adták az ihletet. Fehér arcokat, erősen kontrasztos arccsontokat mázoltam a színészek arcára, és kontrasztosak a jelmezek is. Másfél órával a kezdés előtt kezdem kifesteni a tíz színészt, a lányok már megtanulták a sminkelést, a fiúk annyira azért még nem értenek hozzá” – avatott be a lány, majd hozzátette, az összes próba és az eddigi előadások alatt eddig több mint fél kiló speciális fehérítő festéket használtak el Brecht remekéhez.
Kiderült az is, hogy Madleňák Andrea különös hobbinak hódol. „A Cosplay a kosztüm és a játék szavak angol megfelelőjének rövidítéséből áll, húsz, harminc éve kezdődött, de csak egy-két éve lett a kultúra fő sodrának része. A lényege, hogy emberek képregények, számítógépes játékok, filmek karaktereinek öltöznek. Nemcsak elkészítik a karakterek jellegzetes kosztümjeit, hanem az e célból rendezett fesztiválokon el is kell játszaniuk a karakter személyiségét. Mindig is szerettem a képregényeket, és két éve Magneto jelmezébe bújtam egy budapesti képregény fesztiválra az X-Men képregényből. Róla azt kell tudni, hogy mindent képes megmozdítani az elméje erejével, ami fémből van. Így kezdődött” – mondta a Cosplay lelkes művelője.
„Eddig már voltam Super Mario, aki egy számítógépes karakter, azután Sivir Snowstorm a League of Legens játékból, majd ugyanabból Lulu. Sunset Dragon művésznő tervezett számomra egy Elf-karaktert, hegyes füleket, vörös hajat. Legutóbb pedig Maiev Shadowsong, azaz Árnyak éneke lettem a Warcraft 3-ból. Kétszáz euróba került a kosztüm anyaga, két hónap alatt lett kész” – sorolta Andrea, akinek művészneve a Cosplay világában Lady Blue, és harmadik lett egy versenyen.
„Június 25-én ebben a Maiev Shadowsong kosztümben megyek majd Svitavyba, egy fesztiválra. Szeptemberben lesz egy olyan verseny, ahonnan az első helyezett kijut Londonba. Magyarországon, Budapesten, Szegeden, Győrben, Debrecenben vannak ilyen fesztiválok, melyeken tizennyolcezren is megfordulnak” – tette hozzá, és elárulta, ezeken a megmozdulásokon reggeltől estig fényképezkednek velük a rajongók a képregény- és filmkarakterek rajongói.
A díszlet-és jelmeztervezés terén inkább a film érdekli. „Nincs külön színházi és filmes tervezés, mindent egyben tanulunk. A film több lehetőséget kínál, hogy elengedjem a fantáziámat” – vallotta be búcsúzóul Madleňák Andrea.
(Fotó: David Mitáš, Erik Bahorec, Morgoth Photogaphy és archívum)
