A Pozsonyi Magyar Intézet Korona társalgója június 15-én megtelt érdeklődőkkel. Puss Sándor atyát szerették volna hallani. A Jóindulat polgári társulás, a Szövetség a Közös Célokért, a Keresztény Ifjúsági Közösségek és a Pozsonyi Katolikusok Szervezete közös rendezvényén könyvekről, hitről, de még politikáról is szó esett.
Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója bevezetőjében úgy fogalmazott: Puss Sándor a felvidéki Csaba testvér. A nagycsaládosokkal való foglalkozás mellett a jezsuita szerzetes könyveket is kiad. Ahogy mondta, fontosak az ember életében a könyvek, és minden gyermekkel meg kellene szerettetni őket. A meséket olvasni kellene, nem a tévében nézni. Pogány Erzsébet szerint Puss atya nemcsak kiadja a könyveket, hanem magához is vonzza azokat. Ennek köszönhetően több értéket sikerült már megmentenie.
Az est moderátora, Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója bevezetőjében elmondta: egy közös projekten dolgozott együtt az atyával néhány éve. 250 évvel ezelőtt Tallóson az Esterházy kastélyban működött az első magyarországi árvaház. Ennek emlékére konferenciát szerveztek a tallósi kastélyban. A Családlánc Mozgalomhoz azóta több felvidéki szervezet is csatlakozott.
Puss Sándor atya bemutatkozásában elmondta: Csallóközcsütörtökben nőtt fel és a somorjai gimnáziumban érettségizett. Ekkor ismerkedett meg egy titkos szaléziánus pappal, aki a gimnáziumban tevékenykedett. Illegális, államellenes tevékenységet folytattak, könyveket csempésztek. 1989-ben sok minden megváltozott. Sokan a papok közül is azt mondják, hogy a rendszerváltás előtt jobb volt. Ez ugyan paradox, de voltak dolgok, amelyek jók voltak a szocializmusban, ilyen volt a szociális biztonság is.
Puss Sándor ugyanakkor kifejtette: az egyház visszafelé fejlődik, talán jót is tett egy kis üldözés az egyháznak. Példaként felhozta, hogy az 1980-as években több imacsoport is működött az egyetemi ifjúság körében, ma már ilyenek nem léteznek.
Az atya az egyetlen szlovákiai magyar jezsuita szerzetes. A jezsuiták a kétezres években II. János Pál pápa intésére kezdtek el szociális munkával is foglalkozni. Ő ugyancsak ekkor kezdett ilyen tevékenységbe.
Pogány Erzsébet két nemrégiben megjelent könyvre hívta fel a közönség figyelmét. A Csallóközi GPS, Felvidék (márvány) Útikönyve címmel megjelent könyvet az Ekecsi Katolikus Lánykör adta ki 2016-ban. Puss Sándor ezzel kapcsolatban elmondta, szerette volna könyvbe foglalni azt a tudást, amelyet kutatásai során sikerült összegyűjtenie.
Azt reméli, lesz folytatója ennek a munkának, és lesznek emberek, akik feltárják múltunkat. A könyvben olyan adatok is szerepelnek, amelyek eddig nem jelentek meg. A kötet megírásakor arra törekedett, hogy mindazon információkkal szolgáljon, amelyek az interneten nem találhatók meg. Figyelmeztette a hallgatóságot arra is, hogy az interneten sok a hamis, téves ismertetés, ezért azokat óvatosan kell kezelni. A Csallóközi GPS-t azért írta meg, hogy a felhalmozott tudás könyvbe kerüljön, így ezután már jobban tud koncentrálni a szociális munkára.
A másik könyv az atya szülőfalujáról szól, bár ez is túlmutat a régión. A Náray György és Krónikája című kiadvány egy 1677-ből származó csallóközcsütörtöki krónika néhány fejezetét ismerteti magyarul, ennek érdekessége, hogy a helyi plébános által írt krónika egyedi kiadvány.
A szerző érdekes módszert választott, minden fontos eseményt lejegyzett, de fejezetekre osztotta a krónikát, ehhez viszont üres oldalakat kellett kihagynia, hogy a megfelelő eseményeket jó helyre jegyezhessék. Sajnos többéves kihagyással íródott a krónika, ugyanis Náray György utódja nem tartotta fontosnak az írását.
Náray György járt Rómában, és ott azt tanulta, hogy a történelmet írni kell, hogy fennmaradjon az az utókornak, ezért kezdett krónikaírásba 1677-ben. Náray György krónikájának érdekessége, hogy a latin szövegek mellett található benne egy eredeti magyar oldal is.
A rendezvényen jelen volt Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere is, aki ígéretet tett, hogy az önkormányzat segíteni fogja a kutatást, és támogatja a plébánián megtalált krónika magyarra fordítását, valamint kiadását, már csak azért is, mert a falu első írásos említésének nyolcszázadik évfordulójára emlékeznek a 2017-es évben. Őry kiemelte, jelent meg már könyv a település történetéről, Sill Ferenc jóvoltából, Csütörtök város históriája címmel.
Pogány Erzsébet az est során még egy könyvről szólt, amely szintén Puss Sándor atyának köszönhetően jelent meg. Az ekecsi plébánia padlásán megtalálta a Család könyve értékes kiadványt, amelyet újragondolt, majd modern kiadásban 2015-ben és 2016-ban a Házasság Hete alkalmából ismét megjelentettek.
