A magyar irodalom és könyvkiadás egyedülálló rendezvényét június 9-13-a között Budapesten és Miskolcon kívül Magyarország-szerte csaknem 80 helységben, és ötödik alkalommal Kolozsvárott is megtartják.
A gondolat, hogy „legyen a könyvnek ünnepe”, Miskolcon fogalmazódott meg Supka Géza író, történész, irodalmi szerkesztő javaslatára 1927-ben. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyen azóta különös rangja van ennek a rendezvénysorozatnak, amelyen az országos kiadók újdonságai mellett a miskolci műhelyek munkáival, de felvidéki alkotók kiadványaival is találkozhatnak az olvasók.
A miskolci 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok rendezvényeihez kapcsolódva a programok már egy héttel korábban, május 30-án elkezdődtek, s június 21-ig tartanak. Ilyenkor alkalom nyílik arra is, hogy az évfordulókról megemlékezzenek, kiállításokat szervezzenek. Miskolcon az ünnepi könyvhetet hivatalosan június 8-án Lackfi János József Attila-díjas költő nyitotta meg, és irodalmi műsort adott a Kossuth-díjas Serfőző Simon, mindketten dedikáltak is. Egész héten esőben és napsütésben egyaránt zajlottak a színvonalas események.
A felvidéki szerzők június 10-én délután mutatkoztak be az Erzsébet-téren. A rimaszombati B. Kovács Istvánnal és Szászi Zoltánnal Balázs István beszélgetett. Utóbbi szerző A szokott helyen, hatkor regényét ismertette, B. Kovács István pedig a Fekete-e a fekete sas? könyvéről beszélt, amely tavaly télen jelent meg a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület kiadásában, a Gömör-Kishonti Téka 22. köteteként.
Ebben szól Rimaszombat korai történetéről és jelképeiről, jegyzeteket közöl a palócokról (különös tekintettel a középkori gyökerekre), és hősmeséket is olvashatunk benne. A kötet tehát igazolja, hogy nem veszett ki a magyar hősepika. A szerző a 70-es években Busa Viktor gömöri cigánytól gyűjtötte a történeteket. A könyv előszavát ITT olvashatják.
A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár szervezésében számos irodalmi eseménye, író-olvasó találkozója és a Herman Ottó Múzeum és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület közös rendezvénye is párosult az alkalomhoz. Utóbbira június 9-én került sor a múzeumi könyvtárban Bodnár Mónika szervezésében, aki a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy a tudomány, a művészet és az irodalom kéz a kézben járnak, és előadóikat úgy válogatták, hogy helytörténeti kiadványokkal ismertessék meg a közönséget.
A múzeumi könyvbemutatón az érdeklődők belelapozhattak hírportálunk munkatársa, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezetének elnöke, Homoly Erzsébet által szerkesztett Pósa Lajos-könyvekbe, a selmecbányai születésű Király Lajos erdőmérnök életútját bemutató kiadványba és az Észak-Keleti Átjáró Kulturális és Tudományos Egyesület füzeteibe is. Az itt bemutatott könyvek kis példányszámban jelennek meg, kevés emberhez jutnak el. Ezért tartották fontosnak, hogy így is népszerűsítsék a honismereti kiadványokat, melyek bekerültek a megyei múzeum honismereti részlegének könyvállományába is.
Két évvel ezelőtt, 2014-ben emlékeztünk Pósa Lajos és Herman Ottó halálának kerek évfordulójára. Miskolcon ez időben konferenciát is szerveztek, ahol Bodnár Mónika bemutatta az Egy igaz barátság története – Herman Ottó és Pósa Lajos, valamint családjaik kapcsolata levelezéseik tükrében című tanulmányát, amely megjelent a múzeum évkönyvében, és a Felvidék.ma-n is közzétettünk. Herman és Pósa felgöngyölt barátsága eredményezte, hogy Bodnár Mónika a költő szülőfalujában, Nemesradnóton a Lidike Pihenőházban 2015. szeptember 12-én előadást tartott, s ennek folytatásaként most Miskolcon is bemutatásra kerülhettek a Pósa-kötetek. Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár, A hazáért és a Muskátli c. könyveit ismertette.
Bodnár Mónika, aki etnográfusként dolgozik a Herman Ottó Múzeumban, húsz évig pedig a putnoki Gömöri Múzeum igazgatója volt, szorosan kötődik Gömörhöz és a Bódva-völgyéhez, sokat publikált a témában, rendszeres szerzője a Gömörországnak.
„Pósa Lajos és Herman Ottó barátsága egy azonos párttagságból indult. A tanulmányomban szerepel, hogy Pósa egy politikai folyóiratot is indított. Az egyik levélből ugyanis kiderült, hogy Pósa Szegeden megalapította a függetlenségi párt sajtóorgánumát, a Magyar Újságot, ám ez talán még indulása előtt, vagy röviddel azután egyesült a Szegedi Naplóval, ily módon ez lett a függetlenségi párt lapja Szegeden” – mondta.
Megjegyezte, azt, hogy Herman Ottó és Pósa Lajos kapcsolatának kezdete mikorra vezethető vissza, pontosan nem tudjuk, az viszont tény, hogy 1881-ben már ismerték egymást, s ez a kapcsolat később bensőséges barátsággá fejlődött, sőt mindkettőjük családjára kiterjedt.
Bodnár Mónika a Felvidék.ma-nak elárulta, ha sikerrel járnak egy pályázaton, akkor a Herman és Pósa kapcsolatának kutatása a közeljövőben is folytatódik.
„A múzeumunk Herman Ottó egykori lillafüredi házát, a Pelelakot emlékházként működteti. Ide egy új természettudományi kiállítást tervezünk, melynek forgatókönyvét Tóth Arnold igazgatóhelyettes pályázatra be is nyújtotta. A kutatásokat továbbgondolva igazgatónk, Pusztai Tamás ötlete alapján ennek témája szerint Herman Ottó Pósa Lajos nevelt lányának, Sárikának fogja elmesélni mindazt, amit a természetről tudni kell és tudni érdemes” – mondta el Bodnár Mónika.
