A Civil információs nap a komáromi Csemadok épületében került megrendezésre (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás a Komárom-Esztergom megyei Civil Információs Centrummal (CIC) közösen rendezett civil információs napot Komáromban. A július 18-i találkozón a Nemzetközi Visegrádi Alap pályázati lehetőségeiről esett szó, különleges hangsúllyal a határon átnyúló együttműködésről, az ún. Cross Border Corporation (CBC) kategóriáról is, amelynél elég két ország részvétele, míg a többi kategóriában legalább három partnerország részvétele szükséges.

A SZAKC meghívására vendégelőadóként a téma szakértője, Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatóhelyettese érkezett Komáromba. A civil szervezetek számára meghirdetett információs napon részt vettek helyi (Észak- és Dél- Komáromból) illetve a környékbeli települések, a Dunaszerdahelyi járás civil szervezeteinek képviselői, valamint távolabbról, az Ipoly mentéről is érkeztek érdeklődők (Ipolyságról és a Pest megyei Szobról).

A Nemzetközi Visegrádi Alapról

A Nemzetközi Visegrádi Alap egy pozsonyi székhelyű nemzetközi szervezet, amelyet a négy visegrádi ország (Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország) kormánya hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse és támogassa a régió, illetve a V4-ek és más országok (Nyugat-Balkán és Keleti partnerségi régió) lakossága és intézményei közötti szorosabb együttműködést.

A V4 tagállamai közül kerülnek ki a szervezet ügyvezetői, akik három évre kapnak megbízatást. A budapesti származású Varga György jelenleg a soros ügyvezetés második évét tölti. Magyarország egykori prágai nagyköveteként, első kassai főkonzuljaként, majd a Prágai Magyar Kulturális Központ volt igazgatójaként széleskörű szlovákiai és csehországi tapasztalatokkal rendelkezik.

Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatóhelyettese
Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatóhelyettese (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Cél: az alulról jövő kezdeményezések támogatása, a régiókra jellemző sajátosságok hangsúlyozása

Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatóhelyettese előadásában kiemelte, hogy a Nemzetközi Visegrádi Alap az 1991 óta létező visegrádi együttműködés (V4-ek) egyetlen intézményesített nemzetközi szervezete. Célja az alulról jövő kezdeményezések előmozdítása. Alapelvként a nem kormányzati szereplők támogatását jelölte meg, amelyeknél viszont rendkívül fontos a „regionális hozzáadott érték” – hangsúlyozta az előadó.

A tagállamok egyenlő hozzájárulása mellett, további külső finanszírozással működő nemzetközi szervezet hivatalos nyelve szigorúan az angol. Úgy fogalmazott, hogy a nyelvi akadályokat könnyen le lehet küzdeni, ebben szükség esetén akár segítséget is tudnak nyújtani. Ám a legfontosabb, hogy a pályázat tartalma jó legyen – emelte ki Varga. Előadásában kitért arra, hogy 2004-től az EU szomszédságpolitikája is a figyelem középpontjába került, például a nyugat-balkáni, valamint a Keleti Partnerség országaiban meghirdetett ösztöndíjak és pályázatok is.

Újdonságok a Visegrádi Alapnál: összevont pályázatok, az önrész eltörlése, egyszerűsített beadás

A programok rövid áttekintése után részletesebben szólt az ún. small grants és standard grants pályázatairól – ebben az évben összevonásra kerültek –, amelyeket együttesen Visegrad Grants-nek neveznek immáron. Ezen belül azonban különválasztják a kisebb költségvetésű pályázatokat a nagyobbaktól (az előbbi legfeljebb 6 000 euróig terjed, az ezt maghaladó költségvetési összeg átlagosan, projektenként 13 000 euró körül mozog).

Megtudtuk, hogy a megvalósítás időszaka 6 hónaptól 12 hónapig terjedhet és az értékelésnek ötven munkanapon belül meg kell történnie. Pályázni évente négy alkalommal lehet. Határidő az alábbi időpontokban van: március, június, szeptember és december hónapok első napja.

Varga György továbbá arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az idei, ún. „tesztévben” az eddigiekben meghatározott 20%-os önrészt már eltörölték, de azt kérte, erről mindenki tájékozódjon a szervezetnél, szerezzenek bizonyosságot. A kifizetés – mint mondta – részletekben történik, előfinanszírozással. Az elszámolást követően utalják az utolsó részletet. A költségeket természetesen számlamásolatokkal kell igazolni.

A Nemzetközi Visegrádi Alap programjai
A Nemzetközi Visegrádi Alap programjai (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Szó volt az elszámolható és a nem elszámolható költségvetési tételekről is. Kiemelte, a pályázók 15 %-os átalányköltségekkel is számolhatnak (olyan költségek kifizetésére, melyeket a pályázók egyébként nem tudnak elszámolni).

A beadandó pályázatokkal kapcsolatban is történtek változások. Pályázni továbbra is elektronikus formában lehet, de mint említette, az utóbbi év vívmánya, hogy a pályázat benyújtása egyszerűsödött. A szükséges partnerségi szerződéseket és az azonosításra alkalmas dokumentumokat csak a szerződés aláírásakor kell csatolni.

Hasznos tanácsok a Visegrádi Alap pályázataival kapcsolatban

Pályázati alapelvekként a következőket tüntette fel: a projekt mutasson fel regionális hozzáadott értéket, amely bár „megfoghatatlan, ám mégis evidens” – fogalmazott Varga György. Az előadáson elhangzott, hogy a projektekben legalább három (határon átnyúló együttműködés, azaz a „CBC” esetén elégséges kettő) visegrádi szereplőnek kell részt vennie, de nagyobb eséllyel pályáznak azok, akik mind a négy visegrádi országot bevonják  a programjukba.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy pályázó csak egy projektet nyújthat be, ám projekt-partnerek lehetnek több projektben is. A pályázat írásával kapcsolatban azt tanácsolta, hogy a pályázó inspirálódjon a már megvalósult projektekkel. „A jó elgondolásokat fogalmazzuk meg lényegre törően és találjunk megfelelő partnereket a visegrádi országokból” – fogalmazott.

További hasznos tanácsként javasolta, ne elégedjünk meg a további kettő más-más V4 országból való partnerekkel. Az sem kizáró ok, ha a néhány partner nem a V4 országaiból kerül ki (gondolt itt Ukrajnára, Romániára, de akár Ausztriára is).

A pályázatok témája: hangsúlyeltolódások figyelhetők meg

Általában véve nincs megkötés a pályázatok tartalmára, témájára vonatkozóan, azonban fontos, hogy rendelkezzen visegrádi dimenzióval, azaz a projekt a V4-országokkal foglalkozzon – mondta el a találkozón Varga György. Fontos, hogy a projekt a V4 országai között, vagy a V4-országok és más országok között alakítson ki együttműködést. Megemlítette, hogy az utóbbi időben hangsúlyeltolódás figyelhető meg: a kultúráról inkább a társadalmi-politikai témák felé.

Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója is jelen volt
Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója is felszólalt (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Ki pályázhat?

A pályázók köréről úgy fogalmazott, nem kormányzati szervezetek pályázhatnak. Ezek lehetnek civil és non-profit szereplők, önkormányzatok, települések, állami és költségvetési intézmények (leginkább oktatási intézmények), egyetemek, kutatóintézetek, kutatóhelyek, de akár közintézmények is. „Kivéve természetesen azon közintézmények, melyek közvetlenül állami támogatást, finanszírozást kapnak” – emelete ki. Hangsúlyozta, akár természetes személyek és magánvállalkozások is pályázhatnak.

Az előadás során szó volt még a támogatások régiók szerinti megoszlásáról – Varga György táblázatokon prezentálta az elmúlt 15 év átlagát. Elmondta, a tagállamok mellett állandó támogatója az alapnak Hollandia, Dél-Korea és Svédország. További támogatók az USA mellett még Németország, Kanada és Svájc.

A civil információs nap tanulsága: nem feladni!

Varga György előadását követően, a jelenlévő civil szervezetek kérdéseket intéztek Varga Györgyhöz, aki segítőkészen válaszolta meg azokat, sokszor nagyon határozott, konkrét javaslatokat téve. A Szövetség a Közös Célokért igazgatója, Pogány Erzsébet megköszönte mind a jelenlévőknek, mind az előadónak a részvételt és hangsúlyozta, érdemes benyújtani a pályázatokat az alaphoz és az eddigi sikertelenségeken felülkerekedve, nem feladni. Akár ugyanazt a projektet, amit már egyszer benyújtottak, ám nem bírálták el pozitívan, érdemes átdolgozni, és addig gyúrni, amíg sikerrel nem járnak – buzdította a jelenlévőket.

A szerző felvételei

05 Civil szervezetek képviselői érkeztek az Ipoly mindkét oldaláról.jpg06 A Duna mindkét oldaláról is érkeztek civil szervezetek képviselői.jpg07 A Civil információs nap hallgatósága.jpg08 Varga György, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatóhelyettese.jpg09 Varga György előadás közben.jpg10 A projekt-témák támogatottságának eloszlása az elmúlt 15 évben.jpg11 Az elszámolható és a nem elszámolható költségek felsorolása.jpg12 A Jókai Napok Közalapítványtól Csengel Mónika tett fel elsőként kérdéseket.jpg13 Knirs Imre, Komárom alpolgármestere az Egy Jobb Komáromért p.t. elnökeként kérdezett.jpg14 Petrécs Anna,a Boráros Imre Színház képviseletében kérdezett Varga Györgytől.jpg15 Csuthy András, a Pro Museum polgári társulástól volt jelen és kérdezett.jpg16 Forró Krisztián Nagymácsédról a Megbecsültek Társasága nevében tett fel kérdéseket.jpg17 Fésűs József György, a Börzsöny Múzeum Baráti Körétől az ipolyságiakkal érkezett.jpg18 A hallgatóság soraiban Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója.jpg20 Pogány Erzsébet megköszönte Varga Györgynek a tartalmas és hasznos előadást.jpg