25 éve a felvidéki fiatalok szolgálatában - a Diákhálózat elnökei (Fotó: HE)

A Gombaszögi Nyári Tábor negyedik napján a felsőoktatással foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen a készülő felsőoktatási reformról volt szó. A Diákhálózat eddigi elnökei beszámoltak azon munkájukról, amit az elmúlt 25 évben végeztek a felvidéki fiatalok szolgálatában. Szó volt a magyar, a szlovák és a román társadalmakban létező nemzeti mítoszokról. Kemény János biztonságpolitikai szakértő a jelenkori terrorizmust próbálta bemutatni. Franciaországi EB-élménybeszámolót tartott Gazdag József újságíró. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke a nap végén emléktáblát avatott.

Felsőoktatási kerekasztal a zuhogó esőben

Lovász Bálint vezette azt a felsőoktatással foglalkozó kerekasztal-beszélgetést, amelyen Bárczi Zsófia (KFE, KETK dékán asszony), Szapu Marianna, (Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese), Hortai Ferenc (doktorandusz, VUT Brünn) cserélt eszmét a készülő felsőoktatási reformról és annak szükségességéről.

Bárczi Zsófia elmondta, hogy a hazai oktatást már több mint húsz alkalommal próbálták megreformálni, módosítani, ami nem okvetlenül szerencsés dolog. A kilencvenes években ugyanis nagyon sok olyan egyetem alakult, amelyek nem igazán vették figyelembe a munkaerőpiacon felmerülő igényeket. A felsőoktatásban ráadásul az egyetemeket központilag minősítik és egy olyan minősítő rendszert alakítottak ki, amely nem feltétlenül veszi figyelembe az egyetemi szférában műkődő szakterületek különbözőségeit és ugyanazokat a kritériumokat akarja érvényesíteni minden egyetemre, főiskolára.

Szapu Marianna szerint ezeknek az új egyetemeknek a személyi feltételei sem lettek igazán megteremtve. Ennek velejárója az úgynevezett “repülő professzorok” alkalmazása, mivel nincs mindig elég megfelelő tudományos fokozattal rendelkező munkatárs az egyes karokon, így az egyetemek egymástól kénytelenek oktatókat, professzorokat kölcsönözni. Ennek az a hátulütője, hogy ezek a tanárok egyik egyetemen sem tudnak száz százalékos munkát végezni, mivel idejük nagy részében úton vannak az egyes oktatási intézmények között.

IMG_20160716_104837

Szóba került a Bolognai-folyamat is, amiről nagyon sokan azt gondolták, hogy egy jó egységes rendszer lesz, de még az általa bevezetett kreditrendszer se igazán vált be. Ennek a rendszernek az egyik célja az, hogy a társadalomba minél több felsőfokú végzettséggel rendelkező embert juttasson. Statisztikailag bizonyítható azonban, hogy az oktatás színvonalának csökkentése nélkül nem lehet a társadalom nagyobbik részét bevonni a felsőoktatásba, mert soha nem lesz olyan a helyzet, hogy minden diák tudása elég legyen a színvonalas egyetemi tanulmányokhoz.

Elhangzott az is, hogy nagyok a különbségek a műszaki és a humán szakok végzettjeinek a munkaerőpiacon való elhelyezkedése között. Sajnos, a felsőoktatás hosszútávú folyamat, az egyetem nem reagálhat naprakészen a piaci keresletre, mert egy-egy szak felépítése, felfuttatása akár tíz-tizenöt évet is igénybe vesz. Ugyanakkor a piacon a cégek gyakran már nem igénylik az egyes pozíciók betöltésére az egyetemi diplomát, mert a felvételi folyamat alatt ki tudják válogatni az alkalmas pályázókat akiket pár hónap alatt képesek kiválóan felkészíteni az adott szakpozíció betöltésére.
Mészáros professzor meglátása szerint az egész világ felsőoktatásának nagy problémája, hogy a klasszikus egyetemi tudás hiányzik az iskolarendszerből. Az a tudás, ahol az egyetem egyetemes tudást nyújt, gondolkodó egyedeket bocsájt ki, akik bármilyen állást be tudnak tölteni a gyakorlatban, mivel a problémamegoldó képességük, logikájuk és az általános ismereteik képessé teszik őket a gyors alkalmazkodásra. Szerinte a klasszikus egyetemet meg kéne különböztetni a szakfőiskoláktól, amelyek pár év alatt képesek szakembereket képezni az ipar számára. Ezért a reformnak érinteni kell az egész iskolarendszert az óvodától az egyetemig.

IMG_20160716_104741

Bárczi Zsófia elmondása szerint az egyetemek képesek maguk kialakítani a megfelelő kutatói és oktatási rendszert, csak meg kell teremteni ennek feltételeit. Az oktatásra szánt kiadások megemelésével lehetővé válna az egyetemek differenciálódása, létrejöhetnének kimondottan kutató intézmények és szakiskolák. A diplomás ember mítosza még mindig nagy a társadalomban, de ennek csak akkor van értelme, ha a diplomát szerzett ember további életében értelmiségiként viselkedik, a kapott papírt tartalommal tölti meg. A jelenlegi rendszerben sajnos követjük a nyugatot, a szakiskolák fogyásával a hagyományos szakmák kivesznek, és ezeket a szakmákat a felsőoktatási rendszerben próbálják meg valamilyen módon pótolni.

Horkay Ferenc, csehországi tapasztalatokkal rendelkezve elmondta, hogy sokan azért választják a csehországi egyetemeket, mert a felvételi vizsgák kevesebb anyagi ráfordítással elérhetőek, és az oktatásra fordított anyagiak is jobb feltételeket biztosítanak az egyetemeken a tanároknak és diákoknak. Egyetemi oktatóink cáfolták azt a közkeletű felfogást, hogy a külföldi egyetemek jobbak lennének, mint a jó szlovákiai egyetemek, csak sokszor az előítéletek határozzák meg a diákok és a szülők választását a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál. Szlovákiában és a környező országokban nagy előny az, hogy még mindig relatíve olcsó a felsőoktatás. Nyugaton a diákok nagy része úgy kezd dolgozni, hogy a nyakán van egy sok évig törlesztendő diákhitel. Nálunk szülői támogatással még mindig van lehetősége tanulni. Ez nálunk valamilyen szinten mindenkinek esélyegyenlőséget biztosít a felsőoktatásban való részvételre. Videó itt.

Nemzeti mítoszok a magyar, szlovák és román társadalmakban

Generációkat befolyásoló előítéletek, amelyek csak nehezítik a problémamentes együttélést. De miért? Erre keresték a választ a délutáni panelbeszélgetésben: Zahorán Csaba, a Terra Recognita elnöke, Patakfalvi Czirják Ágnes Erdélyből és Vörös László, a Szlovákiai Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének a munkatársa. A moderátor a rimaszombati Hangácsi István volt.

A Terra Recognita Alapítvány 2005-ben alakult Budapesten. Célkitűzésük a közép-európai térség társadalmai közötti együttműködés fejlesztése, valamint a közép-európai országok tágan értelmezett társadalmi-gazdasági folyamatainak kutatása, illetve ezen a téren fejlesztési projektek, saját kezdeményezések elindítása. 2012-ben a Jószomszédság és megértés-díját is átvehették a magyar és a szlovák külügyminiszterektől.

A nemzeti mítoszokról (Fotó: HE)
A nemzeti mítoszokról (Fotó: HE)

Zahorán Csaba elnök úgy véli, hogy a nemzeti mítoszoknak közösségépítő szerepe van a kisebbségközösségek, az államalkotó kisebbségek megtartásában. Arra intett, hogy akármilyen közhelyesen hangzik a sztereotípiákkal pedig óvatosan kell bánni.

Vörös László a pozsonyi Szlovákiai Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéből érkezett, örömmel fogadta el a meghívást a táborba, mert még nem járt itt. Ő is úgy gondolja, hogy a saját sztereotípiánkat kritikusan kell tudnunk kezelni, amikor a másik emberre előítéletesen tekintünk, s olyanokat gondolunk róluk, amelyek valójában nem korrektek vagy nem is jellemzőek, s ez konfliktushoz, elidegenedéshez vezet.
Mint megtudtuk, 2005-ben társszerzője volt a szlovák történelmi mítosz feltérképezésének. Mostanában a nacionalizmust kutatja, s leginkább a politikai elitek működésével foglalkozik a 19. és 20. századból. Úgy gondolja, hogy tudós történészként nem az a dolga, hogy megítélje, mi a jó és mi a rossz, inkább arra szeretne rávilágítani, hogy miért maradt fenn például a mai napig a nacionalizmus, mely egy erőteljes mobilizációként működik. „Az a tapasztalatom, hogy a politikai elit nagyon gyakran visszaél a nacionalista érveléssel, mert ezáltal mobilizálni tudja a választókat” – tette hozzá.

Patakfalvi Czirják Ágnes antropológus, a Pécsi Tudományegyetemen doktorandusz hallgató, a Politikatörténeti Intézet ösztöndíjasa. Nagyon érdekesnek ítélte meg a panelbeszélgetést, melyen közép-európai perspektívából lehetett összevetni a szlovákiai és romániai magyarok rálátását a sztereotípiákra. Hangsúlyozta, hogy a köztudatban a sztereotípiát sokan tévesen az előítélettel azonosítják, ugyanakkor az adatok sémás feldolgozása előnyös lehet. „Én saját magam számára hasznosnak tartom a sztereotípiákat, mert a mozgásomban segítenek, ugyanakkor természetesen kritikával kell rátekinteni. Ugyanis, ha a sztereotípiák a pontos helyüket megtalálják és nem nőnek túl, akkor valóban hasznosak tudnak lenni” – vélekedett. Videó itt.

A nagysátor kora délután megtelt a Diákhálózat korábbi elnökeivel, alelnökeivel és aktivistáival. A szlovákiai magyar felsőoktatásban tanuló hallgatókat képviselő szervezet ugyanis idén töltötte be fennállásának 25. évét.

A Nők a médiában című program során Bodó Mária (MTVA) televíziós és rádiós szerkesztő-műsorvezető, Durica Kati az ELLE magazin és az Index munkatársa és vendégeik beszélgettek a “te csak maradj csöndben és legyél csinos” jelenségről, “belpolitika? te? írj inkább szépségtippeket!” beszólásokról, és a nők médiában való megjelenéséről – megjelenítéséről.

Kora este a nagysátorban Bolemant Lilla, Bárczi Zsófia és Rácz Vince beszélgetett arról, vajon van-e neme az irodalomnak. De szóba került még az Európába érkezett iszlám közösségek integrációja és a terrorizmus is.

A Tandem sátor körül labirintus épült a Gombaszögi Nyári Táborban

A labirintusvezető Halász Péter Budapestről érkezett, elárulta, a labirintus járás önismereti játék is egyben.

Halász Péter
Halász Péter (Fotó: HE)

Garajszki Margit a Pajtaszínházban várta az érdeklődőket

Bartók és a fából faragott királyfi könyvéből fel is olvasott. Videó itt.

Garajszki Margit
Garajszki Margit (Fotó: HE)

Komolyzenei sátor

Tömöl Gabriella a pelsőci Korona énekegyüttes vezetője, karnagya, a Korona komolyzenei sátor ötletgazdája. Sokak örömére visszatérők a Gombaszögi Nyári Táborban, náluk megpihenhetnek a táborozók. Videó itt.

Tömöl Gabriella
Tömöl Gabriella (Fotó: HE)

Nagyferenc Katalin idén is megalkotja a Gombaszögi Nyári Tábor kopjafáját

Elárulta, hogy milyen motívumok kerültek fel rá, és hogy miként fogják felavatni. Videó itt.

Nagyferenc Katalin
Nagyferenc Katalin és Végh Mária (Fotó: HE)

Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke és Orosz Örs főszervező leleplezték Roda István emléktábláját

Roda István (1926 – 2001) rozsnyói barlangkutató volt. A Gombaszögi-barlang fizikai és kémiai vizsgálatával foglalkozott. A táborban az egyik felújított turistaházat róla nevezték el. Itt helyezték el az emléktábláját is.

Németh Zsolt a táblaavatáson
Németh Zsolt a táblaavatáson (Fotó: szervezők)

(Felvidék.ma/HGY/HE/Gombaszög Média)

A Márai Sándor sátorban felsőoktatási kerekasztal zajlik.JPG A Pajtaszínházban mindig van érdeklődő.JPG A Tandemsátornál mindig van forró tea.JPG A felsőoktatási kerekasztal előadói.JPG A felsőoktatási kerekasztal hallgatósága.JPG A labirintus járás egyben önismereti játék is.JPG A legnagyobb érdeklődés délelőtt a műveltségi vetélkedő iránt volt.JPG A nemzeti mítoszokról.JPG A rendőrök is kilátogattak.JPG A tábor jelképe a magasban.JPG Beszélgetés a MÁSIK tagjaival.JPG Garajszki Margit dedikál.JPG Garajszki Margit közönsége.JPG Halász Péter labirintusvezető Budapestről érkezett.JPG Indul a csapatjáték.JPG _A labirintus udvarban zenélt a Németh Veronika és Domján Kristóf A farkas_,%20a%20m%C3%A9zes,%20a%20n%C3%A9met%20meg%20a%20bob%20z.jpg _Bárczi Zsófia_,%20a%20KKFE,%20KETK%20d%C3.jpg