A HELYSZÍNRŐL JELENTJÜK! Ma délután fél kettőkor vette kezdetét a martosi Feszty parkban a Felvidék legszínesebb nyári fesztiválja, a Martosi Szabadegyetem. Már a “nulladik napon” is tartalmas programok várták a résztvevőket. Folyamatosan frissülünk!
TEKINTSE MEG SZERDAI (JÚLIUS 6.) KÉPGALÉRIÁNKAT ITT>>!
Házelnöki fórum Kövér Lászlóval
https://youtu.be/zYx673pQfsU
“Valódi keresztény értékekre épülő kultúrát kell építeni a gazdasági háttérhatalmak érdekei helyett” – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a Martosi Szabadegyetemen rendezett házelnöki fórumon. Kövér, akinek beszélgető partnerei Menyhárt József és Potápi Árpád János voltak, a baloldal hegemóniájáról, a nemzetállamok és a nemzetállamok alapját jelentő alapértékek lerombolásáról és Bugár Béláról is beszélt. A fórumról külön cikkben tudósítottunk.
Felvonták a Martfeszt zászlaját
A Ghymesi Igricek zenei aláfestése mellett Gubík László, a Via Nova ICs elnöke a szerdai, nulladik nap utolsó eseményeként felkérte Berényi Józsefet, az MKP volt elnökét, vonja fel a fesztivál addig félárbócra engedett zászlaját. Berényi József az a személy, aki a Martosi Szabadegyetem indulásától végigkísérte és segítette a kezdeményezést, annak sikeres működését – mondta Gubík. A zászló felvonása után, Katona István, a Feszty park tulajdonosa fogadást adott az illusztris vendégek, Czimbalmosné Molnár Éva, Kövér László, Potápi Árpád János tiszteletére.
Ki kapta a vándorbölcsőt?
„Mostani ajándékom részben üzenetértékű, de nem csak jelképes ajándék“ – kezdte Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnöke, majd elmondta, egy asztalos barátja faragta azt a vándorbölcsőt, amelyet a határokon túl tömbben, szórványban, távoli diaszpórában élő magyaroknak ajándékoznak. Pánczél hangsúlyozta, ugyan sok sikerünk van a nemzetpolitikában, ám sok probléma is akad, amelyek közül talán a legsúlyosabb a demográfiai válság. Ehhez kapcsolódik a vándorbölcső program: a bölcsőket a helyi közösségekre bízzák, akik vigyáznak rá, és továbbadják egymásnak.
A MartFeszten felajánlott Kárpát-medencei vándorbölcsőt Pánczél Károly a Via Nova Ics két tagjának, egy fiatal gömöri házaspárnak, Halász Attilának és nejének, Évának adta át. A házaspár negyedik gyermeke október végén látja meg a napvilágot. „Nagyon-nagyon sok kisgyermeket ringasson ez a bölcső itt, a Kárpát-medencében““ – adta át jókívánságaival együtt a bölcsőt Pánczél Károly.
A Muzsikás AZ idén is ellátogatott a Feszty parkba
https://youtu.be/z1QfpT0Esf4
A Muzsikás együttes elmaradhatatlan a fesztiválról: a népszerű zenekar a IV. Martosi Szabadegyetem programját idén is színesítette. A táncházas együttesként 1973-ban indult zenekar ma már a világ legjelentősebb koncerttermeiben lép fel. Az együttes tagjai a huszadik századi magyar komolyzenét és a hagyományos népzenét ötvözik koncertjeiken. Számos díj és kitüntetés birtokosai. Ezek közül is kiemelkedő a Magyar Művészetért Díj, a Liszt Ferenc díj, a Magyar Örökség díj, a Kossuth díj és a Prima Primissima díj. Az együttest 2008-ban európai zenekarként elsőnek a legrangosabb nemzetközi világzenei díjjal, a WOMEX-díjjal is elismerték. A Muzsikás Együttessel fellépett Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség Díjas népdalénekes, keramikus.
Velünk járó 21. század – innovatív kezdeményezésekről
A MartFeszt mai, második programjának meghívott vendégei Kántor Zoltán, Horony Ákos, Pappné Farkas Klára, Mille Balázs és Őry Péter voltak. A beszélgetést Kőrösi Ildikó moderálta. A találkozó célja a Jurista polgári társulás által fejlesztett Velemjáró elnevezésű telefonos alkalmazás, valamint a Kárpát-medencében eddig egyedülálló kezdeményezés, a Pro Civis polgári társulás által létrehozott Törvénytár bemutatása volt. A beszélgetés utolsó témájaként került sor a felvidéki autonómia-koncepció infografikájának bemutatására.
Horony Ákos a Velemjáró alkalmazás két fő elemét emelte ki. Mint mondta, az aplikáció egyrészt tájékoztatást nyújt a nyelvhasználati jogokról, másrészt pedig ennek az eszköznek a segítségével a felhasználók be tudják jelenteni, amennyiben őket jogsértés éri. Vannak azonban olyan funkciók is, amelyek csak a velemjaro.com internetes oldalon érhetők el. Így a hivatali ügyintézéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazó “Ügyintézési útmutató” és a magyar települések legfontosabb adatait rögzítő “Településtár”. Horony Ákos elmondta, hogy tavasz óta 94 személy töltötte le az applikációt a telefonjára és eddig egy tucat jogsértésről szóló bejelentés érkezett, amelyeket jelenleg is vizsgálnak (érdekesség, hogy az applikáció előtt évente egy vagy egy bejelentés sem érkezett).
Őry Péter a Pro Civis polgári társulás elnökeként elmondta, hogy munkájukkal, a Törvénytár kidolgozásával szeretnének hozzájárulni anyanyelvünk, a magyar nyelv használatához, fenntartásához és fejlesztéséhez – legfőképpen a közigazgatásban. Mint mondta, abból a megfontolásból készítették a Törvénytárat (www.torvénytar.sk), hogy széles rétegek számára elérhetővé tegyék a törvények magyar fordítását és részben ezen a módon is ösztönözzék a meglévő nyelvhasználati jogok gyakorlati kihasználását.
Legvégül az MKP által kidolgozott, a szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkózásának intézményi feltételeit biztosító autonómia-koncepció infografikájával ismerkedhettek meg a résztvevők.
Pappné Farkas Klára, az Országgyűlés Külügyi Hivatalának vezetője, az Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért igazgató tanácsi elnöke, a HUN.IN.EU (a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti) iroda képviselőjeként köszönetét fejezte ki a polgári társulás elnökeinek, hogy ilyen pozitív, teljesen újszerű kezdeményezéseknek adnak teret. Elmondta, hogy eddig is és a továbbiakban is szívesen támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a felvidéki magyar közösség számára hasznos, megmaradásukat segíti.
A további meghívott vendégek, Mille Balázs, Szili Katalin, autonómia ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott kabinetvezetője, valamint Kántor Zoltán szociológus, politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója szintén üdvözölték az innovatív kezdeményezéseket és fontosságuk mellett emeltek szót.
„Hallgassátok meg a dalom, mert minden dal egy forradalom“
Kerekasztal-beszélgetés a felvidéki magyar irodalom három „nagy öregjével“
A IV. Martosi Szabadegyetem nulladik napja a felvidéki magyar irodalom három író-költő óriásával vette kezdetét a felújított Árgyélus házban. Duba Gyula, Koncsol László és Tőzsér Árpád ült egy asztalhoz egy kellemes, baráti beszélgetésre. A rendezvényt Katona István, a Feszty park tulajdonosa hívta életre és vezette. Elmondása szerint az eddigi Martfeszteken mostohán kezelték az irodalmi témákat, ezért is hiánypótló a mai alkalom.
„Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen hosszú ideje nem volt arra példa, hogy a három író együtt szerepeljen“ – kezdte Katona István. Az írókat arra kérte, emlékezzenek vissza első olvasmányélményeikre, beszéljenek a második világháborút követő évekről, a hontalanság éveiről, kicsit 68-ról és a mai irodalomról.
Az anekdotákkal tarkított kerekasztal-beszélgetést Duba Gyula kezdte. Visszaemlékezéseiben első olvasmányélményeként Bánffy Miklós kötetét említette, ami által az erdélyi magyar főúri osztály életébe nyert betekintést. „Ekkor jöttem rá, hogy az én falumon kívül is van élet“ – fogalmazott. Sajnálatát fejezte ki, amiért a Garam mente nem került be az irodalomba, úgy mint a Csallóköz, Mátyusföld, vagy éppen Palócföld. Írói munkásságáról elmondta, mindig az a vágy vezérelte, hogy szülőföldjét, a Garam mentét „beemelje“ az irodalomba, így a köztudatba is.
Tőzsér Árpád meghatározó olvasmányélménye Daniel Defoe egyik korai műve volt. A könyvet, a háború alatt a leventetáborba elhurcolt bátyjától kapta. Sokáig a könyv hatása alatt állt – mondta. Mivel a második világháború alatt nem nyílt magyar tannyelvű iskola, így egy gimnazista diáktól vett magánórákat, és elsőként Arany János Toldiját kellett fejből megtanulnia. Duba Gyulával ellentétben nem vágyott arra, hogy szülőfaluját beírja az irodalomba, hiszen „Gömörpéterfalva egyébként is a világ közepe“ – mondta a jó hangulatú beszélgetésen. Saját bevallása szerint írói munkásságát leginkább az a vágy éltette, hogy a háború utáni kitelepítéseket, a magyarok meghurcoltatását papírra vesse. „Le kell írni azt a drámát, azokat az egzisztenciális történeteket, amelyek megörökítik ezeket az éveket. Én megpróbáltam úgy, hogy az hiteles legyen és esztétikai, irodalmi értékkel is bírjon“ – mondta Tőzsér Árpád. A költő és esztéta a beszélgetés során úgy fogalmazott, nagy mulasztásunk van még a téma feldolgozását illetően.
Koncsol László az Ung-vidéki Deregnyőről származik, „Kis-Mezopotámiából“ – mondta. Mivel édesapja református lelkész volt, ezért könnyen, sokszínű irodalomhoz fért hozzá már egészen fiatalon. Első olvasmányára határozottan emlékszik: Benedek Elek írásai vezették be a magyar mondák világába. A háború után ő is csak szlovák nyelvű iskolákban kezdhette meg a tanulmányait. Tizenegy évesen azonban elkerült Sárospatakra, ahol a Református Kollégium hatalmas könyvtárából bőven tudott válogatni. Állítása szerint muzsikus szeretett volna lenni, de végül „lecövekelt az irodalomnál“. A baráti hangulatú beszélgetésen Koncsol megjegyezte: „mi, így hárman az irodalom jegyében össze-vissza vagyunk gabalyodva“.
Részletes program és információk ITT.
