Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosával beszélgetett a fiatalokat érintő kihívásokról Feledy Botond és Kovács Balázs.
A beszélgetés első felében a biztos megpróbálta elmagyarázni, mi is az Európai Bizottság szerepe az unión belül. Elmondta, hogy az Európai Bizottság javasol és végrehajt, de nem dönt. Ez egy döntés-előkészítő és végrehajtó szervezet, a döntéseket minden lényeges esetben az Európai Tanács hozza. Szóba került a Brexit is, ahol a brit népszavazással kapcsolatban elmondta, hogy ez valójában egy identitásválságot mutatott meg. Annak a korszaknak a végét jelenítette meg, amikor még megpróbálták elhitetni az emberekkel, hogy az európai identitás, a nemzeti identitás, a regionális identitás és a helyi identitás egymással szemben álló dolgok. Vagyis, hogy valaki csak úgy lehet jó európai, ha nem büszke a nemzeti identitására. Navracsics Tibor szerint az egészséges egyensúly az, amikor valaki úgy büszke a saját nemzeti hovatartozására, hogy az nem jelenti mások lenézését vagy gyűlöletét. Most van lehetőség arra, hogy egy olyan európai identitást építsünk fel, amely a nemzeti identitások tiszteletén alapul.
Erre a közösségépítésre a legerősebb eszköz az Erazmus program. Jövőre lesz harminc éve, hogy a program elindult. Azok a brit fiatalok, akik a bennmaradásra szavaztak, túlnyomórészt az Erazmus nemzedék képviselői, vagy gyermekei. Ők már megkóstolták azt a fajta európai identitást, amit mi még művi úton próbálunk előállítani.
Szlovákiával kapcsolatban elmondta, hogy az a láthatóságban erején felül teljesít. Szerinte a szlovákok ügyesek, jól tudnak élni az EU tagság adta lehetőségekkel. A szlovák elnökség természetesen most megmutatja, hogy erősíti vagy halványítja-e majd ezt a képet, de eddig az a kép alakult ki benne a szlovákokról, hogy céltudatosak és összetartóak. Azt, hogy a szlovák elnökség a tehetséget helyezte az oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és sport területének középpontjába, Navracsics Tibor kimondottan pozitívan értékelte.
Nézői kérdésre a politikus elmondta, hogy az európai készség stratégia elsődleges célja nem a felsőoktatás, hanem a szakképzés és annak a felsőoktatásba átnyúló része, ami azzal foglalkozik, hogy mit kell tenni az oktatás terén azért, hogy a jövő fiataljai könnyebben találjanak munkát maguknak. A felsőoktatási stratégia felülvizsgálatát az idei év végéig készítik el. Szeretnék egy kicsit a gyakorlati oktatás felé tolni a felsőoktatást, és nem elsősorban a közép-európai országok miatt. Nem az a cél, hogy háttérbe szorítsák a társadalomtudományokat, hanem az, hogy kitalálják azt, hogyan lehet ezeket a tudományokat praktikussá tenni.
