Az árcímke örömet, a származási hely aggodalmat okozhat. Fotó: SITA

Az idén olcsóbban vásárolhatjuk meg az élelmiszereket, mint tavaly ilyenkor, és ez a trend folytatódni fog a második félévben is. Ám az árcsökkenést nem az idei jó termés okozza, sokkal inkább az értelmetlen Oroszország elleni EU-s embargó, a néhány élelmiszer esetében 10 százalékra csökkentett áfa és a tejkvóta-rendszer megszüntetése az EU-ban. Míg a fogyasztóknak kedvező a helyzet alakulása, az élelmiszer-termelők bevételei esnek és piacaikat a külföldi termékek veszik át.

Az árcsökkenést nem a termelőink javuló gazdálkodása hozta létre, hanem a nemzetközi piaci helyzet manipulációja. Az, hogy a hazai fogyasztók a tejet, hústerméket, tojást 7 százalékkal olcsóbban vehették meg, mint egy évvel korábban, annak az eredménye, hogy Európa nem képes felhasználni, vagy harmadik piacra eladni az általa megtermelt élelmiszert.

Különböző támogatások igénybevételével az élelmiszert csak az egyik országból a másikba tologatják. A kialakult viszonyok nyertesei a kereskedők, mivel választhatnak olcsóbb beszállítót és egy sor élelmiszert akciós áron kínálhatnak. Így például a sertéshúsnál egy kilogramm lapockát, gyakran ismételt akciókban már 2,80 euróért kínálnak.

„Számításaink szerint az idén a második félévben is az élelmiszerárak viszonylag alacsony szinten fognak mozogni” – vélekedett Ľubomír Koršňák, az UniCreditBank elemzője. A gyümölcsáraknál viszont az elemző emelkedéssel számol. A termésalakulásra itt erősen rányomta bélyegét a tavaszi fagykár. Az őszibarack ára már most 0,80-1,50 között mozog.

Az árcímke a fogyasztónak örömet okozhat, ezzel szemben a származási hely vizsgálata sokakat aggodalommal tölthet el. Azokat, akik a hazait keresik a boltok pultjain csalódás érheti, mert egyszerűen hiányoznak a kínálatból. A hazai sertéshús előállítása 40 százalék alá csökkent, az élőállomány tetemes részét külföldön értékesítik.

„Szlovákiában már évek óta zárva vannak a vágóhidak, mivel a húsfeldolgozó üzemeknek jobban megéri a külföldi félsertés, vagy a fagyasztott hús behozatala a termékeikbe” – mondta el Rastislav Slocík, az egyik nagy sertéstelep vezetője, majd hozzátette: „Az egész értékesítésre szánt állományunkat Magyarországra szállítjuk, mivel Szlovákiában nem tudtunk egy évre szóló szerződést megkötni.”

Vágás helyett már csak a feldolgozás marad. Fotó: SITA
Vágás helyett már csak a feldolgozás marad. Fotó: SITA

Át kell szervezni a hazai mezőgazdaságot, hangzott el már többször is a kormánytagok részéről. Szlovákiának külföldön kell értékesíteni az 1,5 millió tonna búza mennyiséget, ami a szükségletein felül termett az országban. Sokkal inkább hasznosabb lenne ezt a mennyiséget itthon felhasználni például takarmányként, ám vágóhidak és stabil szerződéses viszonyok hiányában az állattartásba senki nem akar belevágni.

A gabonafölösleg problémát okoz Szlovákiának. Fotó: greenpon.sk
A gabonafölösleg problémát okoz Szlovákiának. Fotó: greenpon.sk

Eljött az idő a cselekvésre, hiszen az export-import 1,1 milliárd euró negatív szaldója az ország mezőgazdasági termékek kereskedelmében eléggé riasztó adat mindenki számára.

Felvidék.ma/Pravda.sk