Átadták a Tar Lőrincz Baráti Kör által alapított díjakat augusztus 6-án, a IV. Palóc Világtalálkozó második napján. A Felvidékről Duray Miklós, Beke Beáta és Ladóczki Vilmos kapott elismerést.
Szeder Fábián Életmű Díj:
Duray Miklós (Felvidék)
Duray Miklós Losoncon született. Szlovákiai magyar politikus, író, az egyik meghatározó felvidéki közgondolkodó. Eredeti foglalkozása szerint geológus. „Neve felvidéki vonatkozásban az 1960-as évek közepétől lett közismert, amikor az akkori politikai hatalomtól független ifjúsági mozgalmat kezdett szervezni, Kárpát-medence szerte az 1970-es évek végén vált ismertté, amikor a felvidéki magyar iskolák védelmére polgárjogi tevékenységbe kezdett és a világ magyarsága akkor ismerhette meg a nevét, amikor jogvédői munkásságáért 1982-ben először letartóztatták. Sorsának sajátossága, hogy a rendszerváltás után is folyamatosan ki akarták őt szorítani életeleméből, a közéletből. Kezdetben az ifjú kommunistákra hasonlító rendszerváltók, majd a globalisták kegyeit kereső, pénzért mindenre kész Jánosok” – fogalmazott laudációjában Ember István.
Amerikai egyetemen is tanított, és címzetes egyetemi docens. Több állami kitüntetés birtokosa, a Magyar Örökség Díjat ugyancsak megkapta.
Duray Miklós sokat publikál. Első könyvei az Amerikai Egyesült Államokban jelentek meg. Eddig tizenhárom tanulmány és esszékötete jelent meg, és most van előkészületben további négy.
A palócság legnagyobb kitüntetését vette át augusztus 6-án, a IV. Palóc Világtalálkozón.
Toldi István (Délvidék)
A vajdasági magyar mesemondók egyik legjobbika, szülőfalujában, Kupuszinán él családjával. A vidék szinte legbővebb meserepertoárjával rendelkező mesemondó. Fontosnak tartja, hogy minden érdeklődő gyermeknek legyen alkalma felnőttől mesét hallgatni. Toldi István a Vajdaságban a palóc népmesei kincs őrzője. Elismerésre méltó az önzetlen, fiatalokkal való foglalkozása, a hagyományörökítő vállalása.
Füst Antal (Magyarország)
Nyugalmazott egyetemi tanárként megírta szinte az összes Nógrád megyei várnak a történetét. Helytörténeti és irodalmi tevékenységéért szintén a Szeder Fábián Életmű Díjjal tüntették ki.
Szeder Fábián Ifjú Tehetség Díj:
Haraszti Júlia és Haraszti Marcsi (Magyarország)
A tízéves ikrek, tíz gyermekes, maconkai családba születtek. Édesanyjuk mellett, Szekécs Kálmánné Rozi nénitől tanulták a legtöbb maconkai népdalt. Ő ismerte fel szép hangjukat, és neki köszönhetően már ötéves korukban színpadon álltak. Ma az egész ország ismeri őket, szívesen hallgatja jellegzetes palóc hangzóikat, és gyönyörködik szemkápráztató palóc viseleteikben.
Szeder Fábián Fiatal Közösségépítő Díj:
Beke Beáta (Felvidék)
A lekenyei születésű Beke Beáta neve nem ismeretlen Felső-Gömörben. Széles körű társadalmi tevékenységét az ott élők jól ismerik. Igazi közösségépítő. A Felvidék.ma tudósítója, így az írásaiból rendszeresen értesülhetünk a gömöri régió magyarságának helyzetéről. A Szövetség a Közös Célokért Társulás rozsnyói munkatársa. Már csak munkájából adódóan is a magyar–külhoni magyar kapcsolatok erősítésén dolgozik.
Több sikeres rendezvényt tud magam mögött. Legújabban a Csemadokos tevékenysége keretén belül is, a családoknak igyekszik mind szélesebb teret biztosítani a minőségi magyar kultúrához. Karitatív tevékenységének köszönhetően közösségét is erre ösztönözve, a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon lakóit segíti.
Ladóczki Vilmos (Felvidék)
A budapesti születésű Ladóczki Vilmos állami gondozott volt, aki 1975-ben került nevelőszülőkhöz Szurdokpüspökibe. Ott, a padláson találkozott régi, még őrizgetett, de már félretett használati tárgyakkal. Azonnal megérintette a varázsuk. „Merthogy ezeknek az eszközöknek lelkük van. Akkoriban az iskolában nem csak papírgyűjtés volt, hanem a régi használati tárgyakat is összeszedték a helytörténeti gyűjtemény számára. Hát valahogy így kezdődött”- vallja az egyik riportjában. Élete során sokfelé sodródott. Egyik fontos állomása volt Tiszadob. Sikeres pályafutásának kulcsfontosságú alakja Figula István, a gyermekváros akkori igazgatója, és Oláh Károly, csoportnevelő. A bőrművességet tőlük tanulta. Tizenöt éves korában megkapta bőrművesként az Ifjú iparművész címet. Az otthona élő múzeum, néprajzi gyűjtései országos hírűek. Szaktekintély lett ebben a témakörben.
Palóc Közösségért Díj:
Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság (Magyarország)
A dal és a versek fegyverével küzdenek hazánk, és a nemzet felemelkedéséért. A társaság tagjai szívügyüknek tekintik a hazaszeretet érzésének tolmácsolását.
Kupuszina (Délvidék)
A délvidéki Bácskertes, 1919-től Kupuszina, a vajdasági szórvány magyarság egyik nyugat-bácskai települése. A palóc lakosság Heves és Nyitra megyékből 1751-től, Mária Terézia rendeletére települt Kupuszinára. A több mint két évszázad alatt is megtartották hagyományaikat, viseletüket, gasztronómiájukat. Példaértékű, hogy teljesen idegen környezetben megmaradtak palócnak.
Alkotói Díj:
Pethőné Szabó Piroska (Magyarország)
Népi iparművész, aki hosszú évek óta foglalkozik hagyományőrzéssel, népi kismesterségekkel. Hímzéssel, csuházással, gyöngyfűzéssel, csipkeveréssel, és még nagyon sok mindennel. Az 1996-os év kiemelkedő szakmai sikereket hozott számára, megkapta a Népi iparművész címet.
Bocsi Éva (Magyarország)
Bocsi Éva Kézműves Remek-díjas népviseleti babakészítő népi iparművész. Babáit a legszínesebb palóc népviseletbe, a kazári-vizslási népviseletbe öltözteti. A IV. Palóc Világtalálkozó a 133. alkalom, hogy bemutatja alkotásait.
Szeder Fábián 1784. június 23-án, az Ipoly mentén, a Hont – megyei Csábon született, amely község a Palócföldön található. A 18. század egyik híres polihisztora, szerzetes tanár, kertész, író és néprajzkutató, évtizedeken át a pannonhalmi apátság főkertésze, a palócság első kutatója. A palócokról írt monográfiáit a kutatók a mai napig haszonnal forgatják. Írásaiban rögzíti a térség hagyományait, népviseletét, valamint beszédüknek egyes jellemző vonásait is. A reformkor kiemelkedő alakja, a bencés rend komáromfüssi jószágkormányzója, kora egyetemes kultúrájának munkálója, tanár és nevelő, irodalmár és gazdász, a magyar nyelv művelője, a palócság első, szakavatott kutatója, Benedek rendi szerzetes és áldozópap, sokoldalú tehetség volt. Szeder Fábián három területen különösen eredményesen működött. A magyar nyelv alapszabályainak lefektetése, tisztaságának megőrzése, a valóság kutatása, és a kertészet terén. Mindezek közül a magyar nyelv szeretete, őrzése és ápolása szinte a legfontosabb volt a számára.
Fotók: BB
