Hetvenhét évvel ezelőtt, 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter a szovjet-német megnemtámadási egyezményt (ismertebb nevén a Molotov-Ribbentrop paktumot). 2011 óta ez a nap a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja.
A még két évet sem megért paktum (Németország 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót) megkötésének napját magyar-lengyel-litván közös kezdeményezésre nyilvánították emléknappá az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én. Az első megemlékezésre – mégpedig kormányzati szintű közös uniós megemlékezésre – 2011. augusztus 23-án került sor a Varsói Felkelés Múzeumában. Ekkor tizenhat európai ország igazságügyi minisztere írt alá közös nyilatkozatot arról, hogy felelősséggel viseltetnek a totalitárius rendszerek áldozatai iránt, valamint azért, hogy hasonló cselekmények soha többé ne fordulhassanak elő.
Az emléknapon Budapesten hagyományosan emlékmenetet tartanak, amely ma este 18 órakor indul a „Cipők a Duna-parton” emlékműtől, majd a megemlékezésre a Terror Háza Múzeum előtt kerül sor.
Pozsonyban a Szabadság kapuja emlékműnél szervezett megemlékezést a szlovák EU-elnökség. Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter beszédében a szélsőségesség térnyerésére figyelmeztetett, s a vele való szembeszállásra intett. A korábbi évekhez hasonlóan konferenciára is sor kerül az emléknap alkalmából, melyet idén a szlovák elnökség szervez.
A Molotov-Ribbentrop paktumról
A hét cikkből álló, eredetileg tíz évre kötött egyezményben a felek arra kötelezték magukat, hogy tartózkodnak „az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más hatalmakkal együtt”. Az egyezmény az aláírással azonnal életbe lépett. A ratifikációs folyamat 1939. szeptember 24-én zárult, amikor – miután a náci Németország szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot – már javában zajlott a második világháború, s a paktum titkos záradékának értelmében folyamatban volt a lengyel területek szovjet megszállása is. Berlin ugyanis a megnemtámadási egyezmény mellett az érdekövezetek rögzítésére is ajánlatot tett Moszkvának, ami aztán a szerződés titkos záradékában helyet is kapott.
(Felvidék.ma/mult-kor.hu)
