„Látom, hogy vannak itt diákok a nyitrai egyetemről is, ahol tanítok, pedig lehet, hogy ezt az oktatói tevékenységemet most szüneteltetnem kell, hiszen két és fél hónapja a Magyar Közösség Pártja tisztújítást végzett, és ennek eredményeként a szervezet elnökeként kaptam meg azt a feladatot, hogy a felvidéki magyarság érdekképviseletét a legjobb eredményre vigyem” – kezdte augusztus 23-i előadását a Rákóczi Szövetség Szentendrei Főiskolás Táborában a Magyar Közösség Pártjának újonnan megválasztott elnöke, aki első alkalommal vett részt a határon túli fiatalok számára 28. alkalommal szervezett nyári egyetemen.
Menyhárt József a 2010-es, 2012-es és az idei márciusi szlovákiai választásokkal kapcsolatos magyar szereplésről szólva megállapította: jó hír, hogy stabil a párt szavazóbázisa, hiszen 105 000 ember voksolt az MKP-ra, nem fogyott a szavazóbázisuk, mint másoké. Mindemellett be kell ismerni, hogy most sem volt elegendő még a felvidéki magyarság életében kulcsszerepet játszó olyan társadalmi szervezetek támogatása sem, mint a ViaNova, a Csemadok, az Orosz Örs-féle függetlenek aktív közreműködése, amelyek kivétel nélkül azonosultak a magyar értékrenddel, de az 5 százalékos küszöböt ennek ellenére sem tudták elérni.
Pedig – mint ahogy Menyhárt József fogalmazott – ő maga járási elnökként a Csallóközben személyesen is – mindent megtett a magyarság mozgósítása érdekében és annak köszönhetően, hogy ez a mozgósítás végül náluk sikerrel járt, választották az MKP elnökévé.
Viszont huszonöt évvel a rendszerváltást követően az elszlovákosodás, az elöregedés, valamint az elvándorlás a legpesszimistább előrejelzéseket is meghaladó mértékben tizedeli a felvidéki magyarok sorait.
Míg az 1990-es évek elején az ország lakosságának majd 11 százalékát alkották a magyarok, addig az elképesztő számbeli fogyás következményeként napjainkban már csak a lakosság 8-9 százaléka vallja magát magyarnak, pedig az 1921-ben még a nyilvánvalóan kozmetikázott, hivatalos csehszlovák népszámlálás szerint is 20 százalék feletti volt az arányunk, és ami ennél is fenyegetőbb, hogy a csökkenés mértéke nem lassul – jelentette ki Menyhárt József.
A felvidéki magyarok lakta területeken sajnos ma már általánosnak mondható, hogy főként a fiatalok nem odahaza, hanem egyértelműen külföldön keresik a boldogulás lehetőségét, és itt az MKP elnöke külön is kiemelte Gömört, ahol gyakorlatilag eltűntek Szlovákiából a magyar fiatalok – méghozzá szinte kivétel nélkül valamennyien külföldre! Ennek következménye, hogy a korfa alapján egyértelműen elöregedő magyar társadalommal szembesülünk, és sovány vigasz, hogy a magukat magyar anyanyelvűeknek tartók száma a valóságban tíz százalékkal magasabb, mint a magukat magyarnak vallóké.
A népszámlálási adatok szerinti népességcsökkenésben mindemellett szerepet játszik az is, hogy
sokak számára a szlovákiaiság, az állammal való közösségvállalás új jelenségként diagnosztizálható
amint ezt például a nála 17 évvel fiatalabb öccse világképében meglepetéssel tapasztalta – jelentette ki Menyhárt József.
A magyarlakta dél-szlovákiai régiók gazdasági leszakadása viszont egyre dermesztőbb! És korántsem biztos, hogy a gazdaság terén aratott siker a magyarság malmára hajtja a vizet, hiszen ott, ahol Pozsony vagy Nagyszombat gazdasági vonzáskörzete magasabb életszínvonalat biztosít, a hagyományosan magyar vidéknek számító területeken, így a Zoboralján, a Felső-Csallóközben a nagyvárosokból kitelepülők még akkor is képesek drasztikusan megfordítani a környező vidék nemzetiségi összetételét, ha a jellemzően csupán aludni hazajárók nem vesznek részt szálláshelyük életében, és kapcsolatot sem alakítanak ki a helyi, többségében magyar közösséggel.
A szlovákiai magyar társadalom nagyobbik, e virágzó régióktól távolabb eső része viszont nemcsak anyagilag szegényedett el, hanem súlyos lelki meggyengülését is észre kell vennünk! A két jelenség nyilván összefügg, de az utóbbi sokkal nehezebben orvosolható – állapította meg Menyhárt József. Ernest Renan klasszikus meghatározása szerint ugyanis a nemzet lélek, szellemi alapelv, amelyet két dolog alkot: a közös emlék a múltból és közös terv a jövőre.
Az említett körülmények hatására a közös emlékek viszont mintha sok felvidéki magyarban elhalványulnának – hívta rá fel a figyelmet az MKP elnöke –, mintha nem sikerült volna az újabb magyar nemzedékeknek a szükséges mértékben továbbadni őket, a közös terv megfogalmazása iránt pedig mintha már sokakban igény se lenne!
Menyhárt József nem győzte hangsúlyozni, hogy a hatékony érdekérvényesítéshez természetesen politikai erőre is szükség van. Egy kisebbségi közösség esetében pedig különösen fontos lenne, hogy a szavazatokban megnyilvánuló erejét ne forgácsolja szét. A politikai képviseletben 2009-ben bekövetkezett szakadás ugyanis nyilvánvalóan a magyar közösség politikai súlyát – legalábbis a szlovákiai országos politika szintjén – gyakorlatilag megfelezte. Az ellenzék ugyanis hat esztendeje hiába váltotta fel Robert Fico kormányát, a néhány szavazaton elbukott állampolgársági törvénymódosítás – amely ismét lehetővé tette volna a kettős állampolgárságot Szlovákiában -, vagy a hiányzó néhány szavazat miatt felemásra sikerült nyelvtörvény-módosítások azt tudatosították, hogy a számarányuk alapján a felvidéki magyarokat megillető plusz hét-nyolc magyar képviselő szavazata minőségi változást jelenthetett volna.
A jogi szabályozás szintjén viszont jelentős változásra most, 2016-ban sem számíthatunk – állapította meg az MKP elnöke. Bár tavasszal kormányzati pozícióba került a felerészben magyar szavazatokkal parlamentbe jutó vegyespárt, ám a kisebbségi jogok vonatkozásában csupán a meglehetősen visszafogott programpontjaik kerültek a kormányprogramba. Ráadásul, hogy ezekből mi valósul meg, az kifejezetten kérdéses – állapította meg Menyhárt József.
Ami a Pozsonyban júniusban elfogadott törvénymódosítást, a 216/2016 számú törvényt illeti, a kisiskolákat – az eredeti elképzelésekkel szemben – mégsem számolják fel. Itt azért látni kell azt is, hogy a magyar tannyelvű iskolák mellett a négyosztályos szlovák tannyelvű kisiskolák is megmenekültek…
A megszületett kormányprogram konkrét törvénymódosításra a kisebbségi nyelvhasználat terén csak a vasúti feliratok terén tesz ígéretet. Itt tehát nincs szó jogbővítésről, hiszen a vasúti törvényt mindössze összehangolják a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályos rendelkezéseivel, ami a valóságban azt jelenti majd, hogy magyarul is ki lehet helyezni a vasúti megállók nevét, amire viszont papíron már öt éve mód van.
A kormányprogramnak azonban leginkább sokatmondó pontja, amikor egy elemzés elkészítése után ígéretet tesz a „nemzetiségileg vegyes területeken” a gyakorlat összehangolására a kisebbségi nyelvhasználati törvény hatályos előírásaival. Vagyis a kormányprogram arra vállalkozik, hogy a törvényt a jövőben már betartják – mutatott rá Menyhárt József. Azon túl, hogy célként azt tűzi ki, aminek egy jogállamban magától értetődőnek kellene lennie, nyilvánvalóvá teszi, hogy még ígéret sincs arra, hogy jogszabály-módosításra kerül sor.
Pedig az MKP véleménye szerint a dolgok rákfenéje éppen a rossz vagy elégtelen törvényi szabályozás. De ezen a területen az MKP teljes mértékben támogatja a kormányprogramban megfogalmazott cél megvalósulását! Sőt, a párt helyi struktúráit is mozgósítani kívánja, hogy a gyakorlatban tapasztalható hiányosságokra felhívja az illetékes szlovákiai szervek figyelmét és azok orvoslását követelje. Ennek érdekében a párt szakértőivel külön „árnyékelemzést” is készítenek.
Persze, azért világosan látnunk kell, hogy politikai pártként nemcsak parlamenti szinten van lehetőség közösségünk érdekeit érvényesíteni – állapította meg Menyhárt József. A helyi- és megyei önkormányzatokban legalább ennyire fontos, hogy feladatainkat jól végezzük. A nyelvhasználati jogok jelentős része éppen a települési önkormányzatokhoz kötődik, a kisebbségi nyelvhasználati törvény számos kötelezettséget éppen a települések számára ír elő. A magyar többségű településeken pedig jellemzően – a többségi választási rendszernek köszönhetően – a települési önkormányzat egyben magyar önkormányzatot is jelent, ami ugyan a törvények által behatárolt keretek között, de a mindennapi életben fontos terepe a nyelvi jogok érvényesülésének. Az MKP elnöke szerint éppen a közigazgatásnak a polgárokhoz legközelebb álló alsó szintjén érhetnek el következetes munkával érzékelhető változást.
A Magyar Közösség Pártja önkormányzati képviselői és polgármesterei ebben a feladatban aktív szerepet vállalhatnak, hiszen egy kisebbséghez tartozó tisztségviselőnek az őt megválasztó közösség kisebbségi jogi szószólójának is kell lennie! Ráadásul ha úgy adódik, még a közigazgatási szervekkel szemben is! – fogalmazott Menyhárt József.
Az MKP az elkövetkező években sokkal aktívabb szerepet fog vállalni a kisebbségi jogok közül különösen a nyelvi jogok gyakorlati érvényesítésében.
Az e téren tevékenykedő civil szervezetekkel a korábbinál is szorosabb együttműködést alakítanak ki, mivel úgy gondolják, hogy a Szlovákiában hatályos jogszabályok életbe történő átültetése a magyar nyelv felvidéki egyenjogúsítása irányába vezető út egyik állomása. Több olyan lépés történt ezen a téren, például a vasúti kétnyelvűség népszerűsítésére, amelyből a párt is ötletet meríthet.
Menyhárt József a diákok kérdéseire válaszolva azt is elmondta, hogy az MKP nyelvi koncepciójának része a nyelvjárások, nyelvi sajátosságok megőrzése. Nem véletlen az sem, hogy első, megválasztása utáni útját az ország keleti régiójába tette. Természetesen továbbra is ösztönzik a Magyarország és Szlovákia közötti közös gazdaságfejlesztési terveket, ugyanis az Európai Uniónak vannak ilyen célokra elkülönített forrásai – jelentette ki Menyhárt József.
