(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)

Végső búcsút vettek Oláh János József Attila-díjas költőtől, írótól családtagjai, pályatársai és barátai kedden, augusztus 16-án a Farkasréti temetőben.

“Oláh János nemzetünk iránti elkötelezettséggel tette a dolgát a családban, a közösségben és az irodalmi közéletben, de minden mozdulatát és minden gondolatát ellenőrizte költői énje” – fogalmazott búcsúbeszédében Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke.

Lezsák kiemelte: Oláh János halálosan komolyan élt, érzett és alkotott, társaival együtt rendkívüli próbatételként tartották meg és szerkesztették 1994-től a Magyar Naplót.

Duray Miklós felvidéki politikus, közíró szavaival élve azok közé tartozott, akik érezték a nemzet egységét.

Az életének 74. életévében elhunyt alkotóról, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjáról a búcsúztatáson Lezsák Sándor mellett Fekete György, az MMA elnöke, Jókai Anna író, Kovács István költő, író, történész, Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke emlékezett meg.

“Oláh János sorstársunknak, a Magyar Művészeti Akadémia nagyra becsült tagjának arra nyílik ma alkalma, hogy jelentse: kötelességét teljesítette” – fogalmazott Fekete György, az MMA elnöke, hozzátéve, hogy Oláh János kitűnő író volt, költő, szerkesztő, szellemi pallér, munkás és menedzser egy személyben. “Küzdelmed az életért meghatóan csendes volt, de erős és hiteles az igazságért, a nyelvért és a közös hazáért” – hangsúlyozta Fekete György.

(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)
(Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI)

A barátok nevében búcsúzó Jókai Anna író elmondta: Oláh János jó barátja és munkatársa volt, 20 évvel ezelőtt együtt küzdöttek azért, hogy egy új, értő folyóirata legyen a nemzetnek. Mint rámutatott, Oláh Jánosnak hatalmas érdemei vannak a prózában, a lírában és az esszében. Úgy volt nagy művész és kiválóság, hogy közben nem veszítette el emberségét, egyszerűségét, részvétét és küzdőszellemét – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy Oláh János küzdött a lelkéért, küzdött az igazáért, nem volt benne semmi megalkuvás. Különleges ember volt, aki a fiatal költőket hozzásegítette ahhoz, hogy publikálhassanak.

Pályatársa, Kovács István költő, író, történész Oláh Jánost a mai magyar próza és költészet legrangosabb képviselőjének nevezte, aki megmentette és élvonalba emelte a kimúlásra ítélt Magyar Naplót, és szerkesztőségét könyvkiadóvá bővítette a legkedvezőtlenebb széljárásban. Könyvesboltot nyitott, és konferenciákat szervezett a népi irodalom újraértelmezésére, értékeinek tudatosítására. Vállalta a küzdelmet, vallva, hogy az esélytelenségben is helyt kell állni.

Oláh János megbonthatatlan életművet hagyott hátra, utolsó erejével is azt a világot akarta építeni, amelyet nagy küzdelemmel megteremtett – mondta Hóvári János, hozzátéve: nem magáért, hanem a magyar irodalomért tette ezt. Ellenszélben teremtette meg a Magyar Napló szellemiségét és irodalmi erejét, és azáltal, hogy a fiatalok mellé állt, hidat épített múlt és jövő közé. Újabb várvédő kapitánnyal lettünk kevesebben – hangsúlyozta a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója.

Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke méltatásában azt emelte ki, hogy Oláh János soha nem kért, mindig csak adott. “Megvédte a nála védtelenebbet, felkarolta az elesettet, biztatta a bizonytalankodót. Felrázta, aki magába roskadt és ösvényt nyitott az indulónak. Tudta, hogy aki tollforgatásra adja a fejét, még hitetlenül, megtörve is felelősséget vállal, erőt és segítséget kell nyújtani hozzá. Mert ha hagyjuk, hogy a szájhősöké és törtetőké legyen minden, nem csupán magunk, hanem hivatásunk árulóivá is válunk” – mutatott rá.

Oláh János életének 74. évében, július 25-én hunyt el hosszú betegség után. A Közel című regény, Az Örvényes partján és a Száműzött történetek című elbeszéléskötetek, a Kenyérpusztítók című dráma Babérkoszorú-díjas szerzője az 1960-as években indult nemzedék kiemelkedő és műfajújító alakja volt. Pályája a legendás Kilencek alkotócsoport Elérhetetlen föld című antológiájában indult. 1994-től a kortárs magyar irodalom meghatározó és számos tehetséget felkaroló lapjának és kiadójának, a Magyar Naplónak a vezetője volt.

(MTI/Felvidék.ma)

Kapcsolódó cikkek