Erfán Ferenc, Vida László, Navracsics Tibor és Haraszti Attila (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Szeptember 10-én délután a kassai Kaszárnya/Kulturpark Charlie nevű épületében került sor a kortárs kárpátaljai művészek – ukránok, magyarok, ruszinok és szlovákok – bemutatkozására Keresztmetszetek címmel.

A kárpátaljai képzőművészet gyökerei Budapesthez kötődnek. 1927-ben Baksay József és Erdélyi Béla Ungváron szabadiskolát hozott létre. 1931-ben megalapították a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét. Ebből alakult a Kárpátaljai Művészeti Akadémia, melyet a szovjet rendszer betiltott, ám szakközépiskolaként mégiscsak létezhetett. A Szovjetunióban az 1960-as években jöttek rá, hogy ennek az iskolának létjogosultsága van. Hollósy Simon Técsőn működtette a híres nagybányai festőiskolát, amely komoly hatást gyakorolt a régió művészetére, melyet a helyi természet szépségei fokoztak. Ott is hunyt el.

Mivel Navracsics Tibor európai biztos Kassára érkezett, s a történelmi városházán az itteni Európai Sporthét ünnepélyes megnyitása alkalmából tartott előadást, így a kiállítás hivatalos megnyitója előtt Haraszti Attila kassai főkonzul kíséretében megtekintette a tárlatot és az 1956-os kiállítást.

A megnyitó közönsége (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A megnyitó közönsége (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

A tárlat megnyitóján jelen volt Vida László, az ungvári főkonzulátus konzulja, Bitay Levente kassai konzul, Papp Ferenc, Miskolc város kulturális főtanácsosa – e kiállítás ötletgazdája -, Viktória Frolova, Kárpátalja Megyei Közigazgatási Hivatalának kulturális főosztályvezetője, Borisz Kuzma, az Ukrajnai Képzőművészek Nemzeti Szövetsége Kárpátaljai Szervezetének elnöke, aki szintén felszólalt, valamint Volodimir Mikita, az Ukrajnai Művészeti Akadémia rendes tagja és Erfán Ferenc, a Boksay József Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója. A képzőművészek közül köszöntötték az említetteken kívül Szocska Lászlót, Kopriva Attilát, Ivan Gyidiket, Anton Kovácsot és Bohdan Korzst.

Kolár Péter, a Csemadok kassai alapszervezetének elnöke röviden üdvözölte a jelenlevőket. „Egyszerű a feladatom, mert a képek önmagukért beszélnek” – mondta a tárlat anyagáról.
Bitay Levente megköszönte Papp Ferencnek az ötletet, amelynek nyomán az anyag Kassára települt.

Kolár Péter (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Kolár Péter (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Vida László köszöntőjében megemlítette, hogy a kárpátaljai festőiskolát létrehozó két művésznek – Boksay József és Erdélyi Béla -, idén emlékezünk meg születésük 125. évfordulójáról. Szinte mindenki kettejük, vagy azok tanítványainak a tanítványa. Így több korosztály alkotja ezt a csoportot. A kiállítás tehát a kárpátaljai festészet mai állapotát tükrözi. A tárlatot először Miskolcon, majd Debrecenben, Budapesten és Érden mutatták be. Jelképes jelentőségű, hogy Kassa lesz az utolsó állomása. Ezek a települések egy olyan kulturális térségben találhatók, mely a határok ellenére összetartozik. Terjesszük jó hírét a kárpátaljai festőművészetnek! – fejezte be beszédét.

Viktoria Frolova a kiállítást egy régi folyamat újjáélesztésének tartja. Szlovákiával szoros kapcsolatokat ápolnak. A működő száz művész közül harmincegynek az alkotásait mutatják most be.

A tárlat egy részlete (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
A tárlat egy részlete (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

Majd az ungvári születésű Duncsák Attila kassai festőművész méltatta a kárpátaljai alkotásokat. -1939-ben egy ungvári kiskocsmában találkozott néhány helybéli művész – emlékeztetett. – Erdélyi Béla, Boksay József, Koczka András, Boreczky Béla (aki a világháború után Kassára települt), Manajlo Fedor (egykor Tivadarként is emlegették), Kontratovics Ernő és Petky Sándor. Elhatározták, Művészeti Szövetséget alakítanak Ungváron. A most Kassán kiállító művészek ennek az iskolának örökösei. A szövetség meghatározó egyéniségeinek, Erdélyinek és Boksaynak az életútja jellegzetesen kárpátaljai sors. Mindketten Révész István tanítványai lettek. Boksay szinte valamennyi műfajban festett. Nem másolta a természetet, hanem „minden ecsetvonásával varázslatot hozott létre”.

Erdélyi lehetőséget kapott a két háború közötti Csehszlovákiában, hogy tanulmányutakat tegyen. Külföldön óriási dicsőséget szerzett az addig jószerivel ismeretlen kárpátaljai festőművészetnek. Az 1944-ben berendezkedő szovjethatalom nem tudott mit kezdeni európaiságával, minden tisztségéből menesztették és a sajtóban alávaló támadásokat intéztek ellene. Ezeket nehezen viselte és 1955-ben, 64 évesen elhunyt.

Kopriva Attila: Virágzó fák (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Kopriva Attila: Virágzó fák (Fotó: Balassa Zoltán/Felvidék.ma)

1945-ben tanintézményt hozott létre és tanítványai később Lembergben tanultak, majd visszatértek Ungvárra. Duncsák is egy Erdélyi-tanítvány tanítványa volt.
A 80-as évek végén kinyíltak a határok, a következő évtizedben megalakult a Révész Imre Társaság, Ungvárott ma Nebesznik Iván történészprofesszor vezetésével Képzőművészeti Főiskola működik.

A látogató bizony különböző színvonalú alkotásokat láthatott. Sütő János (ukránul Ivan Sutyev) egyik képe különösen emlékeztetett arra a korábbi tárlatra, melyre valamikor a múlt század hetvenes éveiben került sor a Csáky-Dessewffy-palotában.
Az ukrán média meghatározó képviselői jelen voltak a tárlatmegnyitáson, szlovák kollégáik – atavisztikus reflexeiknek engedve – távol maradtak a rendezvénytől.

A szerző felvételei

02 Borisz Kuzma.JPG04 Vida László és Bitay Levente .JPG05 Viktoria Frolova és Duncsák Attila.JPG06 Sallai Zsóka.JPG07 Előtérben Szocska László Mozgás c. alkotása 2005.JPG09 Jobboldalt Mikita Volodimir Az öreg kertész, 1990 c. akotása.JPG11 Ivan Brovdi Harc a koronáért, 2009.JPG12 Erfán Ferenc A munkácsi vár, 2014.JPG13 Matl Péter Vereckei emlékmű - terv, 1996.JPG14 Olena Kondratyuk Narancsszínű álom, 2012.JPG15 Soltész István Uzsoki templm, 2015.JPG16 Erfán Ferenc Dalmáciai kislány, 2015.JPG17 Gyidik Ivan Tvaszi ritmusok, 2011.JPG18 Hrabár Natália Kompozíció.JPG20 Szerhij Biba Cím nélkül.JPG21 Baloldalt Micska Zoltán alkotásai.JPG