Babacsalád (Fotó: Hideghéthy Andrea)

A Kultúráért és Turizmusért Társulás (KTT), mint a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának gondozója, a XVIII. Emese Udvarházi Napok keretében rendezte meg az Örökség és Közösség című kerekasztal-beszélgetést 2016. szeptember 15-én, csütörtökön Búcson.

Kora délután Szobi Kerekes Eszter, a társulás elnöke fogadta a vendégeket a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házában, ahol tárlatvezetéssel mutatták be az 1996 óta elhivatott értékmentés eredményeként összegyűjtött 41 tájegység viseletét, a nagyszülőktől a csecsemőkig.

Értékrendet adó örökség

Sokat hallhatunk a Babamúzeumról, sokan láttuk is. A mostani beszélgetés azonban lehetőséget adott arra, hogy más szemszögből nézzünk a vitrinek mélyére. A szemünk előtt életre kelő történetet a múltunk, magyar gyökereink,  nemzeti értékeink örökségeként lássuk.

A kézzel készített népviseletbe öltöztetett babák viseletét olyan örökségként értékeljük, amit szépszülőinktől, ükszülőinktől, nagyszüleinktől kaptunk, még akkor is, ha nem közvetve ajándékozták az életük e részletét nekünk. A múltunk ilyen irányú megőrzése, továbbadása a felvidéki közösség megmaradását segíti.

Szobi Eszter és Csenger Sándor (Fotó: Hideghéthy Andrea)
Szobi Eszter és Csenger Sándor (Fotó: Hideghéthy Andrea)
A találkozó kezdetén Szobi Kerekes Eszter és  Karkó János, Búcs község polgármestere üdvözölte a jelenlévőket és köszönetüket fejezték ki, hogy a beszélgetés témája iránt érdeklődést mutatnak.

Csenger Sándor, a társulás elnökségi tagja, a Búcsról elszármazottak nevében fejezte ki nagyrabecsülését, majd a kérdésre, hogy mit adott neki a szülőfalu, kifejtette: „Olyan örökséget kaptam ebben a községben szüleimtől és a közösségtől, ami határozott értékrendet adott egész életemre. A családunk vallotta a rend iránti tiszteletet, igyekezetet. Azt, aminek ma is nagy hasznát veszem, hogy csak erőfeszítéssel lehet előrejutni.”

Közösség és örökség kapcsolata

A kerekasztal-beszélgetés témáját Perjés Klára, rádiós újságíró vezette fel azzal a kérdéssel: Ki hogyan fogalmazza meg, mi az örökség? Majd Wass Albertet idézve meg is adott egy lehetséges választ: „Szellemi kincsek azonban örökkévalók. Ezek képezik egy-egy család, egy-egy nemzet, vagy az egész emberi világ egyetlen valódi elpusztíthatatlan örökségét.”

A beszélgetés moderátoraként Perjés kitért arra, hogy Józsa Judit, kerámiaszobrász, a Magyar Kultúra Lovagja sajnos nem tudott eljönni a rendezvényre, de művészetét azért fontos bemutatni, mert a Magyar örökség I-II. című tematikus kiállításainak alkotásai a közösség és az örökség kapcsolatát fejezik ki. A szüleitől kapott tradíciókat folytatva munkáiban kiemelt helyen szerepelnek a néphagyomány, a népmese, a magyar néptánc és a család motívumai. A művésznő hitvallása példamutató: „Magyar örökségünk, történelmünk, hagyományaink, kultúránk és erényeink ismerete és szeretete nélkül olyanok vagyunk, mint egy fa, gyökerek nélkül”.

Kovács Gergelyné Szabó Irén néprajzkutató, muzeológus (Fotó: Hideghéthy Andrea)
Kovács Gergelyné Szabó Irén néprajzkutató, muzeológus (Fotó: Hideghéthy Andrea)

Kovács Gergelyné Szabó Irén néprajzkutató, muzeológus szintén bemutatta Józsa Judit művészetének az örökség és a közösség közötti párhuzamát. Személyes érzéseit is elmondta a Babamúzeumban tett látogatása kapcsán: „a magyar történelemben, a magyar kultúrában élő asszony vagyok. A babacsaládokat látva minden teremben Márton Áron jutott eszébe. Amikor felszabadult a házi őrizet alól, kihirdettette, hogy személyesen bérmálja meg a gyerekeket, de csak azokat, akik népviseletben öltözve érkeznek. Ekkor a szülők, nagyszülők leszedték a padlásról a rokkákat és elkezdtek dolgozni, készítették a népi viseleteket a gyerekeknek. Nagyszerű kezdeményezés volt, Erdély újra népviseletbe öltözött erre a csodálatos alkalomra. Őrizzük hagyományunkat, mert feladásuk erkölcsi csontrendszerünktől foszt meg minket!”- emelte ki a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett kultúrtörténész.

Szellemi katedrálisaink

Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövetének üdvözletét adta át a kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek. Majd kifejtette: „Amikor gondok, nehézségek vannak, a közösség érdekében sokszor kell leülni a fehér asztal mellé, beszélni, átgondolni a problémákat. Ez az alkalom lehetőséget ad az együttgondolkodásra, a problémák előremozdítására. Higgyünk abban, hogy 1000 évig megtartattunk, van és lesz folytatása a nemzetünknek.”

Bejelentette, hogy a terveik között szerepel az Esterházy múzeum létrehozása. Hangsúlyozta: „A felvidéki magyarságnak nem épületei vannak, hanem olyan lelki, szellemi katedrálisai, mint Esterházy János. Felelősségünk, hogy tudjunk róluk, ismerjük ezeknek a jelentős, múltunkat, jelenünket és jövőnket befolyásolni tudó embereknek a történetét.”

Molnár-Imre-és-Szobi-Eszter (Fotó: Hideghéthy Andrea)
Molnár Imre és Szobi Eszter (Fotó: Hideghéthy Andrea)

Harcsa Katalin, a Martonvásári Óvodamúzeum alapítója elmondta, hogy egy padláson 1916-os óvodai szemléltető eszközöket és régi óvodás versek gyűjteményét találta meg. Ekkor jött az ötlet, hogy nem szabad veszni hagyni ezeket az értékeket. A múzeumot a kerekasztal-beszélgetés két címszava miatt hoztam létre: „A múltunk az alapunk, gyökerünk, ezen állunk. Nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor nem, ha ismerjük is.”

Lukács Ágnes Katona Mihály-kutató lelkes hozzászólásában felhívta a figyelmét a közönségnek: „Nemcsak tárgyi emlékeinket, hanem a példaképeinket is meg kellene őrizni. Katona Mihályról mégis keveset lehet tudni, pedig ő volt  a magyarországi tudományos földrajz egyik megalapozója. Hozzáállására jellemző volt, hogy az anyanyelvén való publikálást részesítette előnyben. A földrajzot olyan szemléletes módon írta le, hogy élvezhető tudománnyá vált. 1803-tól haláláig Búcson élt. Az alapiskola Búcson az ő nevét viseli.  Ha Búcs község nem tartja személyét tiszteletben, nem őrizték volna emlékét féltve, akkor róla ma már senki sem beszélne. A búcsiak szeretetének köszönhető, hogy emlékét a mostani generációk is tovább adhatják.”

Sok még a megoldandó feladat

Jókai Mária néprajzkutató arról beszélt a hallgatóságnak, hogy nyugdíjba vonulása után további céljai vannak. A nehéz körülmények ellenére néprajzi gyűjteményt szeretne létrehozni Ahán is. A gyűjtést kötelességnek tekinti: „Fontos volna még a zoboraljai hímzések megőrzése, összegyűjtése, a csipkeverés mintáinak papírra vetése. Különösen amiatt, hogy az utókor számára megmaradjon, hogyha felébred a vágya a múlt megismerésének, akkor legyen mihez fordulni.”

A közönség (Fotó: Hideghéthy Andrea)
A közönség (Fotó: Hideghéthy Andrea)

Méry Margit néprajzkutató elmondta: „Nem szabad feledésbe merülnie az emlékeknek, nemcsak a vetett ágy, a szőttes, a néptánc tanítása fontos, hanem a viseletek és a szokások megőrzése, továbbadása is. A gyűjtés után további feladat az emlékek dokumentálása, katalógusba rendezése, mert csak így őrizhetjük meg gyökereinket.”

Szász István Tas erdélyi orvos, író, szerkesztő, múzeum tulajdonos, a Hitel folyóirat kiadásának tárgyi emlékeit gyűjtötte össze. Kifejtette: „Az örökség ragasztó anyaga a közösségnek. Ez nem elméleti fejtegetés, hiszen a neoliberalizmus szemét szúrja a nemzet, a család. Ezek azok az értékek, amelyek az ember természetes értékei.”

Nagy János szobrászművész Esterházy János életéről, nagyságáról, művészetére gyakorolt hatásáról beszélt: „Esterházyt nem múzeumba kell tenni, hanem munkásságát folytatni kell. Személyisége, európai gondolkodása inspiráció lehet a mai kor emberének.”

Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt többek között Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Dráfi Mátyás, Érdemes- és Jászai-díjas színművész, Boráros Imre, Kossuth-díjas színművész, valamint Dániel Erzsébet, a Limes-Anavum Regionális Honismereti Társulás elnöke is.

További képek:

02 Kézzel hímzett ruhában.JPG03 Népviseletben.JPG04 Mini rokka is van a múzeumban.JPG05 Karkó János, Búcs Község polgármestere.JPG06 Szobi Eszter köszönti a vendégeket.JPG08 Perjés Klára, rádiós újságíró.JPG10 Méry Margit néprajzkutató.JPG12 Jókai Mária néprajzkutató.JPG14 Előadás közben.JPG15 Lukács Ágnes Katona Mihály kutató.JPG16 Szász István Tas erdélyi orvos, író.JPG17 Nagy János szobrászművész.JPG18 A beszélgetés résztvevői.JPG19 Résztvevők.JPG