(Fotó:hvg.hu)
Magyarország dicső forradalmáról és szabadságharcáról nemcsak az anyaországban, hanem Európa-szerte megemlékeztek. Az 1956-os események ugyanis kihatással voltak az öreg kontinens további országaira is. Összefoglalónkban az anyaországi és külföldi megemlékezésekről számolunk be.

MAGYARORSZÁG

Magyarországon 1956. október 23-a a kommunista rendszer bukása óta nemzeti ünnep, ezért már hagyományosan országszerte megemlékezéseket, koszorúzásokat, a budapesti Magyar Állami Operaházban este ünnepi díszelőadást, a sportarénában Szabadságkoncertet tartottak a hét végén az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 60. évfordulóján.

A vasárnapi hivatalos központi rendezvények a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődtek: Áder János államfő, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László Házelnök jelenlétében felvonták Magyarország lobogóját.

A Kossuth téren délután tartott díszünnepségen Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. Szavai szerint azt köszönhetjük 1956 hőseinek, hogy még a magyar történelem legsötétebb éveiben is volt mire büszkének lenni.

Mint mondta, nem fogadható el, hogy az Európai Uniót egy modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyébe egy európai egyesült államok lépjen. Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az „elszovjetesedéstől” – emelte ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. Kiemelte: 1956 októberében Budapesten „a történelem menete fordulatot vett”, a „megjövendölt kommunista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom”, és „megüzentük a Nyugatnak”, hogy a Szovjetunió sebezhető, valamint, hogy ezen a világon csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandók.

Kifejtette: a magyarok a kommunizmust és a szovjet megszállást is túlélték, „ma felemelt fővel, erőnk teljében, egy erős Magyarország magabiztos fiaiként állhatunk itt. A kommunista pártállamot megdöntöttük, a szovjeteket hazaküldtük, és kigyógyítottuk hazánkat a diktatúra szövődményeiből” – fogalmazott.

A kormányfő szerint 1956-ban a rendíthetetlennek hitt szovjet kommunizmus olyan sebet kapott, amelyből már nem tudott felépülni, 1956 után vezetőivel együtt „elvitte az ördög”.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz; ám a szabadság nem egy állapot, ahova eljuthatunk, hanem egy létforma, „olyan, mint az úszás: aki abbahagyja, elsüllyed”.

Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. „A szabadság, ha magyar, még halálában is csodálatos”, „bár jeltelen sírba, arccal a föld felé, kátránypapírba csavarva, lábát szögesdróttal összekötözve temették el”, mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is – mondta.

Azzal folytatta: 1956 örököseiként „nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek valaha naggyá tették, és nekünk is segítettek a kommunista elnyomás túlélésében”. Nincs szabad, erős, tekintélyes és tiszteletre méltó Európa a nemzetek éltető ereje és a kereszténység két évezredes bölcsessége nélkül – tette hozzá.

Arról is beszélt: a történelem 30 évente a kontinens jövőjéről szóló viták fősodrába löki Magyarországot: így volt ez 1956-ban, amikor „keleti határainkon túlra akartuk tolni a vasfüggönyt”; 1989-ben, amikor „nekünk kellett megnyitnunk a határt, hogy német a némethez utat találhasson”; 2015-2016-ban pedig „nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást”.

A miniszterelnök arról is beszélt: „nincs győzelem a szívek felemelése nélkül”, 1956-ban sem lett volna nélküle. Hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magyarok lelki ébredése nélkül – mutatott rá. Hozzátette: évezredes igazság, hogy „fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet”.

A Kossuth tér közelében az Együtt szervezésében fütyüléssel akarták megzavarni a kormányfő beszédét. Hollik István, a KDNP képviselője délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a Kossuth téri megemlékezésen – amelyen becslések szerint 30-40 ezer ünneplő ember, köztük több száz lengyel vett részt – egy szűk, szélsőséges baloldali csoport megpróbálta megzavarni az ünnepet.

A rendőrség közleménye szerint a Kossuth térről négy embert állítottak elő garázdaság miatt.

Andrzej Duda lengyel elnök ünnepi beszédében kiemelte: a magyarok mindig a barátaik voltak és a legnehezebb pillanatokban is mindig számíthatnak Lengyelországra.

A központi rendezvények zárásaként a Papp László Budapest Sportarénában Szabadságkoncertet, a Magyar Állami Operaházban díszelőadást rendeztek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köszöntőbeszédében kiemelte: magától nem győz az igazság, a szabadságért, a nemzeti önrendelkezésért, a jogállamért meg kell küzdeni. Azt mondta: Magyarországon 1989-ig az áldozatok voltak a bűnösök és a gyilkosok voltak a hősök; ez 27 éve másképpen van, még akkor is, ha a gyilkosok nem bűnhődtek meg.

Trócsányi László igazságügyi miniszter Szegeden arról beszélt, hogy az 1956-os forradalom nem a múlté, hanem a jövőé. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Karcagon kiemelte: a magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is.

Simicskó István honvédelmi miniszter az újbudai önkormányzat ’56-os megemlékezésén azt hangsúlyozta, hogy a magyarok történelmük során sokszorosan megfizették már a szabadságuk árát, ám ezt a szabadságot meg is kell védeni. A magyaroknak sokat köszönhet a világ, hiszen 1989-1990-ben a kétpólusú világ lebontásában elévülhetetlen érdemeket szereztünk és azt szeretnénk, ha a nemzetközi közgondolkodásban továbbra is ez lenne a kép a magyarokról.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője Debrecenben kiemelte: „mi, magyarok soha nem nyugodtunk abba bele, ha kívülről, idegen hatalmak képviselői akarták megszabni, mit tegyünk és mit gondoljunk saját ügyeinkről”.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Pest megyei Szobon azt hangsúlyozta: 1956 hősei az egyén és a közösség szabadságáért küzdöttek és hoztak áldozatot.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt budapesti, Corvin közi megemlékezésén azt emelte ki: az ország függetlensége és szabadsága nem lehet alku tárgya, nem eladó. Bejelentette, a Jobbik-frakció minden tagja nyilatkozatot tett arról, csak akkor támogatja az alaptörvény-módosítást, ha az teljes körű és együtt jár a letelepedési kötvények bevezetésével.

A Demokratikus Koalíció elnöke arról beszélt: a ma miniszterelnöke élesen szemben áll Nagy Imre és az 1956-os forradalom eszméivel. Gyurcsány Ferenc pártja ’56-os megemlékezésén, a budapesti Ötvenhatosok terén úgy fogalmazott: ha Nagy Imre forradalma a szabadság és a demokrácia forradalma volt, „akkor a mai magyar miniszterelnök az ellenforradalom vezetője”.

Budapesten a Blaha Lujza téren az Orbán-kormány leváltását, új rendszerváltást és ennek érdekében az összefogást sürgették baloldali ellenzéki pártok elnökei. A rendezvényen a civilek mellett az ellenzéki politikusok közül Molnár Gyula (MSZP), Gyurcsány Ferenc (DK), Karácsony Gergely (PM), Bokros Lajos (Moma) szólalt fel.

LENGYELORSZÁG

Függetlenségünk, kereszténységünk megőrzése érdekében Európában szükség van a kisebb és a közepes nemzetek összefogására – mondta az MTI-nek Soltész Miklós államtitkár, miután vasárnap Krakkóban több mint száz magyar zarándokkal együtt részt vett a forradalom emlékére bemutatott szentmisén.

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a krakkói Wawel királyi vár székesegyházában bemutatott szentmise után megköszönte a lengyeleknek az 1956-os forradalom alatt tanúsított segítséget.

A II. világháborús segítség, amelyet a magyarok a lengyeleknek nyújtottak, és a lengyelek által az 1956-os forradalom idején nyújtott segítség „elindította az igazi szolidaritást a két nemzet között” – értékelte Soltész Miklós, fontosnak nevezve azt is, hogy az akkor vállalt szolidaritás tovább erősítette a kereszténységet a két nemzetben.

ROMÁNIA 

Gulyás Gergely szerint az 1956-os forradalomból fakadt mai szabadság azt bizonyítja, hogy a ma vesztesei a holnap győztesei lehetnek, a rab nép szabaddá válhat, a reménytelenséget felválthatja a remény.

Az országgyűlés alelnöke a forradalom jubileuma alkalmából a Kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepi gálaelőadáson mondott beszédében kijelentette: „a magyar nemzet 1956-ban az igazság mellett állt, és a szabadságszerető emberek szolidaritása ellenére egyedül maradt”. De jobb egyedül maradni, mint hazugságban élni, mivel tudjuk: az igazság mögött nem mindig áll többség – tette hozzá.

Megemlítette, hogy a magyar forradalom Romániában is felébresztette a szabadságvágyat. A budapesti események „határon túli fogadtatása mutatta meg, hogy az anyaország államának hűtlensége a nemzethez nem számolta fel a nemzeti összetartozást”. Hozzátette – noha Romániában a kommunista erőszakszerveknek már csírájában sikerült elfojtaniuk a kolozsvári, temesvári diákmegmozdulásokat – a megtorlás itt sem maradt el. A forradalom a román kommunista vezetésnek „ürügyet szolgáltatott a rendszerellenes magyarokkal és románokkal való leszámolásra, és arra is, hogy az elkövetkező évtizedekben végletesen megnehezítse a kisebbségi magyar létet”.

Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalom volt az ürügy Szoboszlai Aladár és társai, valamint Sass Kálmán és társai elleni koncepciós perekre, amelyek végén emberek tucatját végezték ki. A forradalom volt ugyanakkor az ürügy a magyar nyelvű kolozsvári Bolyai Tudományegyetem megszüntetésére is. Megemlítette: az Erdélyben kivégzettek nyughelye máig ismeretlen, „úgy adták életüket a szabadságért, hogy hamvaik előtt hat évtized után sem lehet főhajtással tisztelegni” és Sass Kálmán rehabilitációjára máig nem került sor.

A rendezvény másik szónoka, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra emlékeztetett, hogy évtizedeken át csak suttogva lehetett beszélni 1956-ról. Azt a felemelő élményt idézte, amelyet 1990-ben országgyűlési képviselőként élt át a forradalom évfordulóját nemzeti ünneppé nyilvánító törvény megszavazásakor.

A Kincses Kolozsvár Egyesület és partnerei szervezésében a városban 37 programot felölelő rendezvénysorozat keretében idézik október 12. és november 21. között az 1956-os magyar forradalmat és annak erdélyi, romániai vonatkozásait.

BELGIUM

A brüsszeli Saint-Michel-et-Gudule Székesegyházban a hagyományokhoz híven vasárnap ünnepi szentmisét rendeztek, amelyet a Magyar Katolikus Misszió plébánosa, Havas István atya celebrált magyar nyelven.

Szombaton a brüsszeli Cinquantenaire Parkban kétnapos szabadtéri fesztivál vette kezdetét az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából. A belgiumi magyar nagykövetség, valamint az Európai Unió és a NATO mellett működő állandó képviseletek által közösen szervezett Szabadság Fesztiválon könnyűzenei koncertek mellett felidézték a történelmi eseményeket, valamint szabadidős programokat kínáltak felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.

AUSZTRIA

Az 1956-os forradalom évfordulóján ökumenikus megemlékezést tartott a három ausztriai magyar keresztény közösség lelkésze vasárnap a bécsi belvárosi református templomban, amely több mint száz éve ad helyet a Bécsben élő magyaroknak.

Az istentiszteletet Simon Ferenc esperes, bécsi magyar katolikus főlelkész, Fónyad Pál az Evangélikus Gyülekezet helyettes lelkésze és Karvansky Mónika, a Református Lelkigondozói Szolgálat lelkésze mutatta be.

Simon Ferenc a prédikációjában kiemelte: az 1956-os eseményekkel kapcsolatosan a szomorúság mellett lenne okunk az örömre is, hiszen megmutatkozott, hogy a magyarok szabadságérzését nem tudják elnyomni. A templom gyülekezeti termében vasárnap kiállítás nyílt, amelyen arról emlékeztek meg, hogy hatvan évvel ezelőtt az osztrák és már itt lévő magyar protestánsok miképpen segítették a Magyarországról érkező menekülteket.

Vasárnap este pódiumbeszélgetést tartanak a Theater Akzent színházban Bécsben az Europa-Club, a Bécsi Magyar Kultúregyesület, a Délibáb Táncegyüttes és a bécsi magyar nagykövetség szervezésében. Köszöntőt mond Perényi János bécsi magyar nagykövet, majd az 1956-os szemtanúk közül Schermann Rudolf, Török Mária, Fáy Jenő, Csernay Jenő és Szőke-Dénes Róbert mesél a hatvan évvel ezelőtti eseményekről.

CSEHORSZÁG

Prágában a Szent Péter és Pál-bazilikában vasárnap este Dominik Duka bíboros, prágai érsek, Csehország prímása celebrált szentmisét az 1956-os forradalom és Mindszenty József bíboros emlékére. Ünnepi beszédében a cseh katolikus egyház feje, aki a hálaadó szentmise bemutatását kezdeményezte, rámutatott: a magyarok 1956 októberében példát mutattak az elnyomott kelet-európai népeknek és a világnak is a szabadságszeretetből, az önfeláldozásból, s a beszéd helyett a tetteket választották. Méltatta a csehek és a magyarok történelmi együttműködését, az összekötő sok közös szálat egyházi téren is. Példaként emlékeztetett, hogy a legfiatalabb cseh szent Anežka Česká, akit a magyarok Árpád-házi Szent Ágnes vagy Prágai Ágnes néven tisztelnek, édesanyja az Árpád-házi III. Béla magyar király lánya volt. Mindszenty József szülőfalujában (Csehimindszent) pedig egykoron csehek is laktak.

Mindszenty József, hercegprímás, mihelyt kiengedték a börtönből és szabadlábra került azonnal kiállt a magyar felkelők mellett és támogatta azokat. Mindszenty nagyságát mutatja, hogy nemcsak a kommunisták, hanem korábban a fasiszták ellen is nyíltan felemelte szavát. Mindkét esetben üldözték és bebörtönözték. Bár emigrációba kényszerült és ott is halt meg, megérdemelte, hogy hamvai az esztergomi bazilikában nyugodjanak.

A zsúfolásig megtelt bazilikában – csehek és magyarok egyaránt – bemutatott  mise zenei kíséretét az ipolybalogi Szent Korona Kórus szolgáltatta. A mise végén a résztvevők elénekelték a magyar és a cseh himnuszt. A hálaadó szentmiséről a közszolgálati Cseh Televízió felvételt készített.

OLASZORSZÁG

Az olaszországi ’56-os menekültek találkozóhelyeként ismert Capestranóban vasárnap ért véget a budapesti Testnevelési Egyetem (TE) hallgatóinak az ’56-os Emlékbizottság támogatta kerékpáros emléktúrája.

A 12 fős csapat a Vatikántól indult és hat nap alatt tette meg a 220 kilométeres távot. Az abruzzói kisvárosban, a nándorfehérvári hős, Kapisztrán Szent János szülőhelyén Paczolay Péter római magyar nagykövet és Sterbenz Tamás, a TE rektorhelyettese emléktáblát avatott fel a magyar menekültek, valamint az irántuk tanúsított befogadás és barátság emlékére.

SZERBIA

Az ember a szabadságát nem annak meglétében, hanem annak hiányában érzékeli, a szabadság kivívása pedig nem egyetlen csata, hanem folyamatos küzdelem – hangsúlyozta  szombaton Szabadkán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke, aki szerint hatvan év kellett ahhoz, hogy helyükre kerüljenek dolgok.

Az igazság, a gazság és az igazságtalanság nem megtörténtekor látszik, hanem az időben hátra tekintve. Nem ahhoz kellett hatvan év, hogy „tudjuk, hogy mi volt az igazság, a gazság és az igazságtalanság”, hanem ahhoz kellett hat évtized, hogy értelmezni lehessen, a helyén lehessen kezelni az eseményeket – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy 1956 októberét követően mintegy húszezren indultak meg Magyarországról az akkori Jugoszlávia irányába, és a vajdasági magyarok voltak az elsők, akik befogadták a menekülőket. A palicsi befogadótábor helyén minden évben megemlékeznek az egykor ott elszállásoltakról. A határon túli magyarok közöl elsőként a vajdaságiak emeltek emlékművet az 1956-os forradalomnak – hívta fel a figyelmet a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

NÉMETORSZÁG

Az egész nemzet kelt fel 1956-ban a kommunizmus és a kommunisták ellen, a forradalom és szabadságharc nemzeti ügy volt, és ma is annak kell lennie – mondta az MTI-nek szombaton Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki Münchenben ünnepi beszédet mondott a helyi magyarság megemlékezésén.

A magyarság köszönettel adózik mindazon nemzeteknek, segélyszervezeteknek, családoknak, amelyek befogadták a csaknem 200 ezer ötvenhatos magyar menekültet, azonban „nincs mit köszönni a nagyhatalmaknak, amelyek cserbenhagyták a többi 15 millió magyart” – tette hozzá Soltész Miklós, rámutatva, hogy a forradalom és szabadságharc leverésének következményeit Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és Székelyföldön is megszenvedték a magyarok.

Azzal, hogy a nagyhatalmak cserbenhagyták a magyarságot, nemcsak a menekülteknek és az otthon maradottaknak okoztak hatalmas törést, hanem a „keleti blokk” valamennyi országát évtizedekre reménytelenségbe taszították, és ezt újabb évtizedekre a „teljes apátia” követte volna, ha az elnyomott népek nem vívják ki szabadságukat 1989-1990-ben – húzta alá Soltész Miklós.

SVÁJC

Közös európai örökség és a szabadság meghatározó szerepe köti össze a magyarokat és a svájciakat – hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek nyilatkozva, miután pénteken Zürichben beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen.

A tárcavezető elmondta: több száz emlékező előtt arról a közös szellemi, lelki, kulturális alapról beszélt, amely 1956-ban összekötötte Magyarországot és Svájcot, s ez a történelmi távlat mellett ma is megvan. Ez tette lehetővé, hogy a magyarok beilleszkedjenek Svájcban – értékelt, kiemelve: a svájcivá válás és egyben magyarnak maradás valódi sikertörténet.

A miniszter a hatvan évvel ezelőtti és a mai migráció közötti különbséget magyarázva kifejtette: a közös európai kulturális, szellemi történelmi örökségben osztozók egymást gazdagítják együttélésükkel, ma pedig egy másik világ van, akik Európába jönnek, azok egy olyan távoli idegen kultúrából teszik, hogy befogadásukkal megváltozna a kontinens történelmi, kulturális arculata.

UKRAJNA

A diplomáciának óriási felelőssége van abban, hogy kiáll-e az olyan országok mellett, amelyek szabadon akarnak dönteni a sorsukról, és megakadályozza-e, hogy külső hatalom ebbe beleszóljon – hangsúlyozta Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter pénteken a kijevi magyar nagykövetségen, az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

A magyar diplomácia volt vezetője kifejtette, hogy a Nyugat, benne az Egyesült Államok, nem elárulta, és nem cinizmusból nem tett konkrét lépéseket 1956-ban Magyarország védelmében, hanem azért, mert az akkori helyzet atomháborúval fenyegetett. „Jogos ugyanakkor a kritika, hogy a Nyugat nem tett meg mindent, amit tehetett volna” – fűzte hozzá. Szerinte jó eséllyel diplomáciai úton elérhette volna, hogy Magyarország és a szovjet érdekszférába tartozó középkelet-európai országok semlegessé válhassanak, mint amit az 56-os forradalmárok eleve akartak, vagyis független, demokratikus, többpárti rendszerű államot, fenntartva az elért szociális vívmányokat és jó kapcsolatban maradva az akkori Szovjetunióval. Megjegyezte, hogy minderre példa volt Ausztria és Finnország példája.

Jeszenszky szerint ezen kívül a Nyugat figyelmeztethette volna Moszkvát, hogy a katonai beavatkozásnak Magyarországon súlyos politikai, gazdasági következményei lehetnek. Mindezt szerinte az Egyesült Államok elsősorban azért mulasztotta el, mert felkészületlen volt egy olyan fordulatra, amely 1956-ban Magyarországon bekövetkezett.

OROSZORSZÁG

Az 1956-os magyar „felkelés” évfordulóján történeti ismeretterjesztő rendezvények sorozatát tartotta meg a Iofe Alapítvány a szentpétervári Interjernij Színházban – jelentette honlapján pénteken az amerikai Szabadság Rádió orosz nyelvű szolgálata.

A tudósítás szerint egy kerekasztal-beszélgetésen Viktor Sejnyisz, az Állami Duma volt képviselője, az orosz alkotmány egyik szerzője „a kommunista Nagy Imre” sorsáról és a felkelőkkel való viszonyáról tartott előadást.

Sejnyisz szólt az 1956-os magyarországi forradalomról és szabadságharcról írt első orosz könyvekről is. Kitért egyebek között arra, hogy Valentyin Akszejev történész megtanult magyarul és Budapestre utazott, hogy találkozzon az akkori események szemtanúival és részvevőivel.

A beszámoló szerint a kerekasztal-beszélgetésben részt vett Irena Verblovszkaja volt politikai elítélt, valamint Vagyim Koszarjov és mások, akik ott voltak a magyar felkelés leverése elleni tiltakozó akciókban. Videókat mutattak be a felkelésről, valamint olyan személyekről, akik a Szovjetunióban a forradalom elfojtása ellen tiltakoztak. Megnyitották a szentpétervári magyar konzulátus által előkészített dokumentumkiállítást is.

Az alapítvány névadója, Veniamin Iofe (1938-2002) szovjet és orosz jogvédő, történész, publicista, a Memorial történelmi és jogvédő szervezet egyik alapítója volt.

Viktor Sejnyisz 1956 novemberében Irma Kudrovával együttműködve, lengyel és jugoszláv források, valamint külföldi rádióadók híradásai alapján, cikket írt Az igazság Magyarországról címmel, amely szamizdat kiadásban jelent meg. Emiatt kizárták a Komszomolból, eltiltották a tudományos tevékenységtől és fizikai munkásként kellett megélnie. Jelenleg politikai aktivista, politológus, közgazdász, a Jabloko ellenzéki párt vezetőségének tagja.

A független Jurij Levada Elemzőközpont csütörtökön közzétett felmérése szerint az orosz lakosság több mint felének, 57 százalékának nincs tudomása róla, hogy Magyarországon 1956-ban felkelés zajlott, a többiek fele szerint pedig indokolt volt a forradalomnak a szovjet hadsereg által történt elfojtása. A Magyarországon hat évtizeddel ezelőtt történtekről a megkérdezettek 21 százaléka bizonyult viszonylag jól tájékozottnak, 22 százalék pedig csupán „hallott valamit” róluk.

(Forrás:MTI)