Orbán Viktor miniszterelnök (középen, elöl, jobbra) az alaptörvény hetedik módosításának vitáját megnyitó expozéját tartja az Országgyûlésben (Fotó: MTI)

A magyar Országgyűlés mai plenáris ülésén az alaptörvény hetedik módosításáról is tárgyalnak a képviselők. Az alkotmánymódosítás előzménye az október 2-ai népszavazás – amelyen több mint 3 millió választópolgár nemmel szavazott a kötelező kvótabetelepítés ellen.

A plenáris ülés kezdetén az egyes pártok hangot adhattak véleményüknek a napirendre tűzött témákkal kapcsolatban. Az öt cikkből álló alkotmánymódosítási javaslat az idegen népesség – vagyis az Európai Gazdasági Térségen kívül élők – betelepítésének tilalmát tartalmazza: „Idegen állampolgár Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.”

Orbán Viktor expozéjában hangot adott azon véleményének, mi szerint „az új egység felülírja a pártpolitikai határokat, nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar”. A miniszterelnök úgy gondolja, hogy a magyar lakosság alkotmányos identitásának megőrzése céljából szükséges az alaptörvény módosítása. A következőképp fogalmazott: „Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is”.

Az október 2-ai kvótareferendum eredményére hivatkozva nyomatékosította, hogy az Európai Unión belül minden országnak joga van saját szuverenitásához, így minden nemzet önállóan hozhatja meg a döntéseket saját jövőjével kapcsolatban. A kormányfő kiemelte továbbá, hogy „az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van”.

Orbán Viktor felszólította a képviselőket, hogy tegyék félre a pártpolitikai álláspontjukat, és fejezzék ki támogatásukat az alaptörvény módosítása kapcsán.

Az egyes pártok álláspontja

Az LMP frakció véleménye szerint az alkotmánymódosítás csupán egyfajta figyelemelterelés az országban jelenlevő valódi gondokról, mint az egészségügy és az oktatás. Éppen ezért tartózkodik attól, hogy szavazzon a kérdésben.

Az MSZP távolmaradásával fejezte ki véleményét az alaptörvény módosításával kapcsolatban, ugyanis úgy döntött, hogy nem vesz részt a módosítás folyamatában. Az ellenzék véleménye szerint Orbán Viktor politikája egyfajta „diktátortempó”, ugyanis nem szabadna egy kisebbség véleményét a többségre erőltetni.

A Magyar Liberális Párt szintén nem támogatja az alaptörvény módosítását, azonban részt vesz a vitában, ugyanis a népszavazáson igennel szavazókat szeretné ezzel képviselni.

A Demokratikus Koalíció is egyetértett azzal, hogy nem lehet semmibe venni azt az 5 millió állampolgárt, aki nem vett részt a kvótareferendumon. Varju László, a párt alelnöke a következőképp fogalmazott: „Orbán Viktor miniszterelnök egy felhatalmazás nélküli alaptörvény-módosító javaslatot bocsátott vitára. Ez a demokrácia gyásznapja, meggyalázzák a parlamentarizmust.” A képviselő felszólította az ellenzéki frakciókat, hogy akadályozzák meg az alaptörvény módosítását.

A Jobbik egyetértett azzal, hogy az ország fellépjen a brüsszeli kvóták bevezetése ellen, azonban az ehhez vezető folyamatot elítélte. Vona Gábor véleménye szerint a népszavazás új megosztottságot hozott létre: „Nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni.”

A politikus bírálta továbbá a baloldali ellenzék tartózkodását a módosítási folyamattól, felelőtlenségnek tartotta részükről. A Jobbik kiemelkedően fontosnak tartja a vitában való részvételt, hogy a leghatékonyabb alaptörvényi védelem valósuljon meg a jövőben, amellyel az ország megvédhető a kvótáktól.

(Forrás: MTI)