Nemesradnóton megalakult a Balogvölgyi Tájegységi Értéktár Bizottság. A tájegységi magyar értéktár létrehozásának célja számba venni és dokumentálni a helyi magyar értékeket, elősegíteni fennmaradásukat és védelmüket, gondoskodni az összegyűjtött értékek közkinccsé tételéről és a szélesebb körben való megismertetésükről. További feladata meglátni és megláttatni a helyi közösségek értékeit, azok tudatosítása, számbavétele és védelmének biztosítása.
Az alapító szervezetek, a nemesradnóti Lidike Pihenőház, a Nemesradnóti-Balogiványi Társult Református Egyházközség, a Csemadok Nagybalogi Alapszervezete és a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete képviselői október elsején a Nemesradnóton szervezett Túrós-kálvinista mennyország fesztivál keretében találkoztak, s Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatójának bábáskodásával megalakították a tájegységi értéktárbizottságot. Azóta a bizottságot bejegyezték, s most folyik az első értékre, a „kálvinista mennyországra” a javaslattétel.
A Balogvölgye nagyon gazdag épített, kulturális, természeti értékekben, de a gasztronómia területén is vannak itt érdekességek, amelyek nemzeti értékszámba mehetnek. A „kálvinista mennyország” is ilyen édesség, melyről feljegyezték, hogy egykor híres radnóti étel volt. Az édességet újra köztudatba hozták Nemesradnóton, s a református közösség erősítése érdekében ünnepet is rendeztek.
„Mélyen megható, hogy valaki faluhelyen ilyen közösségi életet mutat fel. Ma mindenhol nagyon hiányzik a közös érzés, sok ember bezárkózik, individuális, egyéni életet él, ülnek az ügyükön, a vagyonukon, a sérelmeiken. Itt, a Lidike Pihenőházban pedig közösségben gondolkodnak, ezúttal is az elismerésemet fejezem ki” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Kun Ferencz, értékelve a „kálvinista mennyország” ünnepének az eszmeiségét.
Kun Ferencz, a budapesti Rákóczi Szövetség alapítója, előadásában az értékek összegyűjtéséről, a helyi hagyományok éltetéséről szólt. Gondolatfűzését azzal indította, hogy a gömöri tájegységen a patakok völgyeiben, így a Balogvölgyben is nagy jelentőséggel bírt az állattenyésztés, s ezzel egy időben a tej, tejföl és a túró megjelenése.
„Adja Isten, hogy még ítéletidőkig süssék itt a „kálvinista mennyországot”, beszéljenek róla, maradjon a tájnak az értéke. Az ételek más tájegységeken is megjelennek, így például az Alföldön ismert a kálvinista deáksütemény. A népi ételeknél nehéz meghatározni az eredetet, míg a cukrászsüteményeknek ismertek a feltalálói. Szomorú dolog, hogy nincs megírva a magyar gasztronómia alapműve, pedig az eredetiség fogalmáról nem lenne szabad lemondani” – világított rá.
Huszár László, a Csemadok Művelődési Intézetének igazgatója ugyanakkor arra világított rá, hogy olykor egy-egy helyi érték akár komolyabb jelentőséggel is bírhat, mint a hungarikum. Buzdította a balogvölgyi értéktárbizottságot, hogy minél több értéket sikerüljön felvinnie a Felvidéki Magyar Értéktárba, melyet a www.intezet.sk oldalon érhetnek el.
A Balogvölgyi Tájegységi Értéktár Bizottság évente kétszer ülésezik majd, s terveik szerint havonta újabbnál újabb értékekre tesznek majd jelölést.
A Felvidéki Értéktár Bizottságot (FÉB) négy szervezet alakította meg Dunaszerdahelyen 2015-ben. A Csemadok Országos Elnöksége, a Gazda Polgári Társulás, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet. Az alapító okiratot Bárdos Gyula, Varga Péter, Jókai Tibor és Huszár László, a szervezetek vezetői írták alá. Céljaik elérésére helyi és tájegységi bizottságok alakulnak.
A Balogvölgyi Tájegységi Értéktárbizottság huszonharmadikként került bejegyzésre, azóta még egy alakult. Ma működik Abarán, Borsiban, Búcson, Csicsón, Debrődön, Dunaszerdahelyen, Füleken, Füssön, Gútán, Hetényben, Imregen, Izsán, Kaposkelecsényben, Kisgéresen, Kisráskán, Kistárkányban, Kolozsnémán, Komáromban, Kürtön, Leleszen, Nagykaposon, Nagytárkányban és Zoboralján értéktárbizottság, mely a FÉB-bel működik együtt. Az alapításról ITT tájékozódhatnak.
Nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.
