Mihályi Molnár László (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

„Most megmutathatod, ki vagy: dicső ősökhöz méltó, vagy hitvány utód!” – Szophoklész szavai ma is éppoly időszerűek, mint két és félezer éve voltak, amikor a görögségnek döntenie kellett, hogy szabad és görög akar lenni, de azért harcolnia kell, vagy pedig meghódol a perzsa birodalom előtt.  Mi sem vagyunk jobb helyzetben. És mivel a Csemadok társadalmi és közművelődési szervezet, ezért az élet minden területét érinti a nemzeti kulturális örökségtől és néphagyománytól, a történelmi gyökerektől a közéletig, az életmódig, az oktatásig, a tömegtájékoztatásig bezárólag, ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül az alapvető nemzeti közösségi értékeink elemzését, értékelését, felmutatását és jövőképét sem.

Először fogalmainkat és helyzetünket tisztázva tudatosítanunk kell, hogy mi itt a Kárpát-medence északi részén nem holmi kisebbség vagyunk, hanem ezen a területen több mint egy évezrede élő őshonos nemzeti közösség szerves része. Nemzetrész, nemzeti közösség, amely nem önszántából vagy valamilyen bűn miatt került idegen megszállás alá, hanem egy nemzetközi bűntény következtében a nagyhatalmi vágyak gátlástalansága miatt. Ezt már közösségünk jeles képviselője Körmendy Ékes Lajos 1920. június 2-án is elmondta az első prágai parlamentben, ahová nem azért jelöltették magukat, hogy legitimálják a mesterségesen létrehozott csehszlovák államot, hanem azért, hogy naponta figyelmeztessenek az igazságtalanságra és jogtiprásra.

Ezt támogatta Márai Sándor édesapja Grosschmid Géza is, aki az akkor még magyar többségű Kassa szenátoraként nyert mandátumot. Ma Kassa magyar lakosságának számaránya  alig két és fél százalékot tesz ki. Már ez is jelzi, hogy micsoda sötét dolgok játszódhattak itt le az elmúlt 96 évben! Miközben a brüsszeli jelentésekben virágzó helyzetről adnak számot. Valóban, a tápláléknak hirdetett trágya jó táptalaja a hazugság felvirágzásának. Én viszont a tényekről szeretnék szólni.

Tudatosítanunk kell azt is, hogy Szlovákia nekünk nem hazánk, hanem csak egy ország, amely szülőföldünket bitorolja. Mi ezt, mint történelmi tényt tudomásul vesszük, de nem értünk vele egyet, és a valós tények ismeretén alapuló felülvizsgálatot szorgalmazunk.
Tudatosítanunk kell, hogy 1920 óta a nemzeti önrendelkezés jogát nem csupán a magyar nemzet ill. nemzetrész nem kapta meg, de még a szlovák sem, azért itt nem beszélhetünk demokráciáról, mert ennek ez az alappillére is hiányzik.

Csehszlovákia népakarat nélkül jött létre, és népakarat nélkül szűnt meg 1992-ben (mivel az erről szavazó pártoknak erre a döntésre nem volt felhatalmazásuk). Amint Benešnek sem volt 1945-ben legitim elnöki jogköre, de a kisemmiző és jogtipró elnöki dekrétumait a mai parlament is védelmezi, vagyis egy emberiség ellenes bűn támogatója az összes jelenlegi kormánypárt.

Tudatosítanunk kell, hogy a nemzeti közösséghez való tartozás érzése pozitív emberi alapérték (s nem mellesleg egészségvédő faktor), és mint olyan, jogos védelemben kell részesülnie. Ezért nyilvánosan is el kell ítélnünk azokat, akik (vagy amely csoportok, pártok, sajtótermékek) ezt nem csupán megkérdőjelezik, hanem negatív fénybe állítva bűnnek, rasszizmusnak, hitványságnak, elavultnak bélyegzik.

Ebben az emberiség ellenes propagandában élen jár a kommunista alapítású Új Szó, amely értékromboló szellemiségén nem tudott máig sem túllépni. Gyalázat, hogy a magyar billentyűzet használatával visszaélve megtévesztik a jámbor olvasókat, akik megszokásból vagy rendes magyar napilap híján ezt vásárolják. Miközben a lap szólásszabadságot hirdet, közben sárba tiporja a Csemadok rendezvények véleményszabadságát, amikor elferdítik vagy elhallgatják, ignorálják azokat a magyar nemzeti értékeket felmutató műsorokat, amelyek az ő neoliberálisnak nevezett szélsőséges nemzetvesztő és kirekesztő felfogásukkal ellenkezik. Ezért javaslom minden jóérzésű Csemadok tag számára és egyáltalán minden józan felfogású magyar embernek, hogy egyetlen centtel se járuljon hozzá az Új Szó megmaradásához.  Ugyanis az ilyen félrevezető propagandának is köszönhető, hogy amíg a szlovák népesség száma ezen a területen több mint a kétszeresére nőtt, addig a magyaroké a fele alá csökkent!

Tudatosítanunk kell, hogy nem a másságot, hanem a másfajta emberi értékeket, erényeket lehet tisztelni. Ha valaki azért más, mert bűnöző vagy ferde hajlamú, azért még nem kell propagálnunk, de nem is kell megengedni, hogy gyarlóságait terjessze.

Tudatosítanunk kell, hogy a társadalom nyitottsága nem azt jelenti, hogy bármit bármikor válogatás nélkül befogadok vagy pódiumra teszek. Népünknek évezredek óta azért vannak felelős írástudói, szellemi vezetői, hogy a nemzeti hagyományokat alapul véve eldönthessék, hogy ebben a kérdésben mi a helyes és helytelen, mi a jó és mi a veszélyes.

„Néked mindent szabad, de nem minden használ!” – mondja Szent Pál behatárolva a szabadság korlátait.  Ne feledjük, hogy magyarként lettünk keresztények, s az elmúlt ezer évben keresztényként őriztük meg magyarságunkat és szülőföldünket. Akik ezt megkérdőjelezik, azok egyáltalán nem a vélemény és lelkiismeret szabadsága miatt teszik, hanem azért, mert népünk szellemi leigázása, szülőföldünk leigázása a céljuk. Nekünk viszont az a dolgunk, feladatunk és küldetésünk, hogy népünket megtartsuk ezen az úton, az elkóboroltakat pedig visszatérítsük ide. Persze nem elegendő jó útra térni, de jó irányt is kell választanunk.

Ezért tudatosítjuk, hogy nincs megosztottság, de vannak megosztási kísérletek és kísértések. A megosztottság látszatát az idézi fel, hogy a csábító lucernás felé elkóborlók főleg az elhomályosító liberális propaganda miatt még nem tudatosítják, hogy ott a jóllakottság pusztuláshoz vezet. Ennek az eltévelyedésnek főleg a tudatlanság és tájékozatlanság az oka.

Legyen tehát a Csemadok elsőrendű feladata a hiteles tájékoztatás, az értékes közművelődés, a nemzeti önismeret gyarapítása, a nemzeti önérzet fejlesztése, a nemzeti önbecsülés helyreállítása és fenntartása!  Akinek van tartása és önbecsülése, azt nehezebb tévutakra csábítani, az tudja, hogy gyermekei és unokái számára az a legjobb, ha tisztelik szüleiket, nagyszüleiket, őseiket, és anyanyelvi oktatásban részesülnek, mert aki ezt megszegi, az negyedíziglen bűnhődik, de aki megtartja, az ezerszeres jutalomban részesül. Az elmúlt ezer és kétezer év is ezt igazolja. Mert valóban „nincs más számonkérés, csak gyermekeink tekintetében. S ahány szóra váró gyermek, a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben.” (Sütő András), de  „a maga magáról lemondott nemzetet nem veszi számba a történelem!” – (Kossuth Lajos)

Ez legyen mérvadó a Csemadok tevékenységében,  feladatainak, jövőképének formálásában! Isten óvja  a magyar hazát és a magyar nemzetet!

Javaslat a Csemadok cselekvési tervéhez:

Legyen egyértelmű axióma, hogy:
A nemzet és a nemzethez tartozás emberi alapérték!

1. Elsőrendű feladat a magyar nemzet önbecsülésének helyreállítása és megerősítése. Ennek alapja a hiteles nemzeti:
a. önvizsgálat (kutatás, történelem, szociológia stb.)
b. önértékelés (elemzés, tömegtájékoztatás stb.)
c. önérzet és öntudat (oktatás, tömegtájékoztatás, hitélet, felnőttoktatás, továbbképzés stb.) folyamatos megújítása és fenntartása.

2. Annak tudatosítása, hogy a magyar nemzet élettere a Szent Korona Országa, a Kárpát-medence.

3. Nemzeti létünk megtartásának feltétele:
a. a nemzeti értékőrzés (nemzeti nyelv és történelemtudat, emberi és keresztény alapértékek)
b. nemzeti hagyományőrzés (nyelvművelés, kultúra, oktatás, ünnepek, szokások, táplálkozás, gazdálkodás, közösség- és államszervezés stb.)
c. nemzeti közösségszervezés (családi élet, iskola, egyházak, cserkészet, nemzeti egység a közös értékrend mentén stb.)

4. Folytassuk következetesen a politikai és gazdasági zsarolásoktól független, nemzetileg elkötelezett történelmi és társadalmi tisztánlátás elősegítését a kutatás, feltárás, publikálás és tájékoztatás terén.

(A beszéd elhangzott a Csemadok 2016. október 22-i közgyűlésén. A javaslatot a Csemadok közgyűlése elfogadta)