Élettörténetek: Gömör egy másik arca címmel olyan emberek sorsát mutatjuk be, akik az éppen aktuális törvények áldozatai lettek. Lehet ezt véletlennek vagy balszerencsének nevezni, de mindez a lényegen nem változtat. Azok az emberek, akik kicsit is eltérnek az átlagtól, vagy egy-egy törvénycikkelybe nem illeszthetők be százszázalékosan, szinte biztos, hogy ebben a pénzalapú társadalomban annak peremére szorulnak, és teljesen kiszolgáltatottakká válnak.

Nemzetközi megegyezés alapján a volt Csehszlovákia szétválása után a nyugdíjat az az ország fizeti, amelynek területén a munkáltató székhelye volt. Tehát 1992. december 31-ig, ha a munkaadó Csehország területén volt bejegyezve, akkor az erre az időszakra eső nyugdíjjogosultságot a cseh nyugdíjtörvények szerint határozzák meg. Amennyiben a munkaadó székhelye Csehország és Szlovákia területén is regisztrálva volt, akkor a nyugdíjat a munkavállaló állandó lakcíme alapján számolják ki a ledolgozott évekből. Tehát amennyiben Szlovákia területén volt a kérvényező állandó lakhelye, a szlovákiai Szociális Biztosító folyósítja a havi nyugdíj összegét a szlovákiai törvények alapján.

Ez alkalommal három olyan nyugdíjas esetével ismerkedünk meg, akik 30-40 eurós nyugdíjra jogosultak annak ellenére, hogy egész életüket végigdolgozták. Volt, aki nagyon is nehéz munkával, például bányában kereste kenyerét. A törvény azonban nem könyörületes.

Katona Ilona szociális tanácsadót az elmúlt évben három rozsnyói lakos kereste meg azzal a problémával, hogy a ledolgozott évek ellenére a nyugdíjának összege nevetséges. Közülük egy személy a Subsidium által működtetett szociális támogatású lakásban él, egy másik a Katolikus Caritas hajléktalanszállójában éjszakázik, a harmadik pedig még fenntartja ugyan kis lakását, de már villany és víz nélkül.

Három férfiról van szó, akik közül az egyik jelenleg 63 éves, 28 évet dolgozott Csehországban, majd mivel a házassága megromlott, hazatért szülővárosába, és itt próbált érvényesülni. Pár évet még dolgozott egy helyi vállalatnál. Csehországban tizenöt évig bányában dolgozott, ami megviselte az egészségét. Jelenleg rokkantnyugdíjasként 27 euró nyugdíjat kap, pedig 70 százalékosan csökkent munkaképességű. „Több éven keresztül próbáltunk megoldást találni a helyzetére. Végül a rozsnyói Subsidium lakója lett, annak szociális szolgáltatását veszi igénybe. Szerencséje volt, mert két év várakozás után helyet kapott ebben az intézményben, amelyet Kassa megye önkormányzata működtet. Ő már itt kivárhatja a hatvannyolcadik életévét, amikor is teljes nyugdíjra lesz jogosult. Jelenlegi nyugdíja 36 euró”– tudtuk meg Katona Ilonától.

A másik férfi szintén Olomoucban dolgozott bányában megközelítőleg tizenhat évet, majd idehaza az útkarbantartóknál tíz évet. Megbetegedett (szívproblémák, többszöri műtét, tüdőbetegség), aminek következtében leszázalékolták. „Ma 31 euró rokkantnyugdíja van. Ehhez kapja a Munka-, Szociális és Családügyi Hivataltól a támogatást. A teljes jövedelme 130 euró, ebből próbálja fenntartani kis lakását. Sajnos a vizet és villanyt már nem tudja fizetni. Fűteni fával fűtene, ha sikerülne összegyűjtenie annyit, hogy megvegye a tűzifát. Kérvényeztük a minisztériumban számára az egyszeri humanitárius segélyt, azonban még nem kapott választ” – vezet be élethelyzetébe Katona Ilona, aki naponta találkozik ilyen és hasonló sorsú emberekkel.

A harmadik férfi szerencsére még jó egészségnek örvend, nyugdíját, amelynek összege 34 euró, alkalmi munkákból tudja kipótolni. Sajnos hajléktalan, így csak 29 euró szociális támogatásra jogosult.

Nagyon sokan, akik most érik el a nyugdíjkorhatárt, megdöbbenve tapasztalják, hogy nyugdíjjogosultságuk nem is olyan egyértelmű. Közülük Szlovákia önállósulásáig, azaz 1992. december 31-ig nagyon sokan dolgoztak a jelenlegi Csehország területén, például az olomouci bányákban vagy gyárakban, valamint más csehországi városokban. Amikor beadták nyugdíjkérvényüket, a Szociális Biztosító csak azokat az éveket ismerte el számukra, amelyeket Szlovákia önállósulása óta, tehát már Szlovákiában dolgoztak le. Így fordulhat elő, hogy ezeknek az embereknek a nyugdíja mindössze 30-40 euró közötti összeget ér el.

A további évekre Csehországban kell kérvényezniük a nyugdíjukat. Nincs is ebben semmi furcsa, csakhogy ez nem is olyan egyszerű folyamat. A cseh Szociális Biztosító a cseh jogszabályok szerint jár el. A cseh törvények szerint a nyugdíjjogosultsághoz huszonöt évet kell ledolgozni. Amennyiben 18 és 63 éves koruk között nincs ledolgozva Csehországban a huszonöt évük, még várniuk kell a kérvényezőknek további öt évet, tehát csak 68 éves korukban lesznek jogosultak az öregségi nyugdíjra. Addig a cseh Szociális Biztosító nem fizet.

Mindez főleg az 1952/53-ban születetteket érinti. Hogy egy példával szemléltessük, mondjuk húsz- vagy harmincévesen, legényként elment a csehországi bányákba dolgozni egy itteni születésű fiatalember. 1992-ig ledolgozott itt tizenkilenc, vagy kilenc évet, majd visszatért Szlovákiába, ahol egy másik munkahelyen, már az új rendszerben talált munkát. Később mondjuk munkanélküli lett, vagy megbetegedett. Elérve a nyugdíjkorhatárt, benyújtotta a kérvényét a szlovák Szociális Biztosítóhoz, amely a Szlovákiában, tehát az 1992-től vezetett nyilvántartás alapján kiszámolja a 30-40 eurós nyugdíjat. Kérvényt nyújt be a csehországi Szociális Biztosítóhoz is, amely elutasítja, hiszen nincs meg a huszonöt ledolgozott éve az ő törvényeik szerint. Milyen lehetősége marad a törvények áldozatává vált idős embernek?

A csehországi törvények alapján 68 éves koráig Szlovákiában a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalban kérvényezhet lakhatási támogatást, ami körülbelül 60-90 eurós pluszjövedelmet jelent havonta, de csak akkor, ha saját lakásban él vagy albérletben, amelyet rendesen fizet. „Nagyon sokszor csalódottak, mert a szlovákiai Szociális Biztosító mellékeli a nyugdíjhatározathoz azt a levelet, amelyben felhívja a figyelmüket, hogy a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatalban további támogatást kérvényezhetnek a létminimum összegéig, ami a mai törvények alapján 198 euró. Azonban a Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal a jogszabályok alapján csak 120 eurós jövedelemig egészíti ki a nyugdíjat, tehát mondjuk a 30 eurós nyugdíjat kipótolja 90 euróval, amennyiben van saját lakása az illetőnek. Ha nincs, akkor maximálisan 32 euróval” – tudjuk meg a szociális tanácsadótól.

Amennyiben a nyugdíjas személy ráadásul egészségkárosult is, kérvényezhet még havi juttatást személyi higiénés, diéta-, vagy utazási támogatásra. Ezek megítélése szintén szigorú feltételekhez kötött, s összegük 17 eurótól 34 euróig terjed.

Azonban ezek az emberek, akik 30 eurós nyugdíjat kapnak, nagyon nehéz helyzetben vannak, ráadásul öregségükre gyakran betegek is. Öregotthonba költözni számukra lehetetlen, hiszen ehhez nincs elegendő jövedelmük, nem tudják fizetni az ellátást.
Belőlük lesznek a hajléktalan nyugdíjasok, akik mindent elveszítenek, pedig dolgoztak, családjuk volt, öregségükre mégis teljesen kiszolgáltatottá válnak…