A konferencia résztvevői Bodrogszerdahelyen (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)

Kétnapos konferenciát rendeztek a Bodrogközben „Bodrogszerdahely földje és népe” címmel. A konferenciát a sátoraljaújhelyi székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság, a felvidéki és anyaországi tagokat egyaránt befogadó Bodrogközi Művelődési Egyesület, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kazinczy Ferenc Múzeuma, valamint bodrogszerdahelyi önkéntes adatgyűjtők és szervezők rendezték azzal a céllal, hogy bemutassák és megvitassák az eddig összegyűjtött és feldolgozott anyagot Bodrogszerdahely község vonatkozásában.

Az adatgyűjtés és feldolgozás helyi, bodrogszerdahelyi önkéntesek kezdeményezésére indult közel két éve azzal a szándékkal, hogy kiadásra kerüljön Bodrogszerdahely Falukönyve. A két év során több neves kutatót, történészt, néprajzkutatót, művészettörténészt megszólítottak, hogy kutatómunkájukkal segítsenek egy színvonalas kiadvány létrejöttében. A kutatók munkáját tősgyökeres helybéli adatgyűjtők segítik. A kezdeményezést az egykori és jelenlegi polgármester is örömmel fogadta és támogatásáról biztosította.

Az eddigi kutatómunka eredményeit bemutató konferencia két helyszínen zajlott. Csütörtökön Sátoraljaújhelyben a Kazinczy Múzeum adott otthont a tanácskozásnak, pénteken pedig Bodrogszerdahelyen, a görög katolikus gyülekezeti házban fogadták a konferencia résztvevőit. A konferencia két helyszíne nem véletlen. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság több tagja is szerzője a készülő kötetnek, így a társaság nyújtott be sikeres pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz egy munkakonferencia megszervezéséhez.

Sátoraljaújhelyben Fehér József, a Kazinczy Társaság elnöke, a kötet egyik szerkesztője nyitotta meg a konferenciát. Dr. Frisnyák Sándor professzor emeritus Bodrogszerdahely történeti földrajzát nagy alapossággal tárta a résztvevők elé. Bodrogköz településföldrajzát dr. Kókai Sándor egyetemi tanár mutatta be egy tartalmas előadás keretében. Hegyessy Gábor, biológus, muzeológus Bodrogszerdahely élővilágáról, dr. Dankó Katalin régész pedig „Az eltűnt idők nyomában Bodrogszerdahelyen” címmel tartott előadást.

Fehér József a Kazinczy Társaság elnöke (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Fehér József a Kazinczy Társaság elnöke (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)

Bodrogszerdahely népességtörténetét a 18. századig visszamenőleg dr. Tamás Edit történész, múzeumigazgató, a megjelenésre váró kötet szerkesztője kutatja nagy alapossággal, amelyben társadalmi-gazdasági összefüggések feltárását sem mellőzi.
Az egyházak képviselői közül Sallai Tibor, Bodrogszerdahely református lelkésze ismertette az egyház levéltárában megtalálható dokumentumok tartalmát, Tóth Mihály görög katolikus esperes pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy dr. Terdik Szilveszter művészettörténész a bodrogszerdahelyi görög katolikusok történetét dolgozza fel folyamatosan. A görög katolikus parókus előadásában az egyház isteni és emberi tényezőiről elmélkedett.

Az előadások sorát csütörtökön délután a bodrogszerdahelyi adatgyűjtők, Gecse Valéria és Bodnár Júlia beszámolója követte az oktatásról és kultúráról, valamint a falu sportéletéről. A konferencia első napját a házigazda Fehér József előadása zárta, amelyben Márai Sándor Bodrogközről szóló tudósításaira hívta fel a figyelmet.

A konferencia második napján Bodrogszerdahelyen fogadta a résztvevőket Tóth Mihály görög katolikus parókus. Gecse Ferenc nyugalmazott polgármester a falu múltjáról, Mento Zoltán polgármester pedig a falu jelenéről adott tájékoztatást.

Tóth Mihály előadás közben (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Tóth Mihály előadás közben (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)

A konferencia részét képezte a helyszíni gyűjtés, terepbejárás, a templomok, temetők, műemlékek, védett természeti területek megtekintése, majd a további munkafeladatok megbeszélése következett.

Az előkészületeket látva és a közreműködő szervezetek munkáját ismerve minden bizonnyal tartalmas, színvonalas kötet lát majd napvilágot. A közreműködő szervezetek között szereplő Bodrogközi Művelődési Egyesület 1995-ben, az MNM Rákóczi Múzeumában alakult, és az alapítók között említhetjük Bakó Ferencet, Bodnár Lajost (Nagykapos), Bogoly Jánost (Királyhelmec), Czinke Ferencet, Dobos Lászlót (Pozsony), Hőgye Istvánt, Ködöböcz Józsefet, Nagy Gézát, Szabadfalvi Józsefet, Tuba Zoltánt is. Mindannyian vidékünk kutatói, tudományáguk kiváló művelői.

Sallai Tibor református lelkész (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)
Sallai Tibor református lelkész (Fotó: Tökölyi Angéla/Felvidék.ma)

Tóth Mihály görög katolikus parókus, mint a tervezett kötet egyik ötletgazdája, és a program mecénása elmondta, hogy Bodrogszerdahely Falukönyve 2017-ben jelenik meg, és szándékuk szerint a kötet megjelenését bemutató előadások vezetik majd be Bodrogszerdahelyen.