Petheő Attila (középen) Németh Gabriella és Kvarda József társaságában a dunaszerdahelyi fórumon (Fotó: Oriskó Norbert/Felvidék.ma)

2014 novemberében még az összefogás csődjéről cikkezett a sajtó. Az önkormányzati választásokon több településen is közös listán indultak az MKP és a MOST-HÍD jelöltjei. Azonban csak egy városban, Komáromban volt teljes (a képviselőjelölt-listát is beleértve) az összefogás, amely akkor elbukott.

A „Kárpát-medencében egyedülálló összefogás” – ahogy akkor Petheő fogalmazott, kudarccal végződött. Az önkormányzati választások után az MKP helyi szervezetének elnöksége lemondott, majd tisztújítást tartott. Petheő Attila a járási elnöki, illetve elnökségi helyért már nem indult – így tartotta becsületesnek, nyilatkozta akkor portálunknak. Most a magyar-magyar párbeszéd kapcsán szólítottuk meg.

Mérföldkő lehet, ha…

Petheő megkeresésünkre kifejtette: a hétfői rendezvény mindenképpen mérföldkő lehet a felvidéki magyarság történetében. Ehhez azonban az kell, hogy ne csak hangzatos dolgokat és háttérből irányított véleményeket fogalmazzon meg a fórum. Petheő szerint 2014 után nagyon sok politizáló és közéleti szereplő belátta, hogy annak idején nekik volt igazuk (Komáromban) és összefogásra van szükség minden téren. Az akkori kudarcot sikerként értékeli: „a kommunikáció terén hoztuk össze a két pártot, amit sikerként könyvelek el, annak ellenére, hogy választási győzelmet nem hozott” – fogalmazott.
Komolyan venni egymást

A november 21-i párbeszéddel kapcsolatban megjegyezte, reméli, a párbeszédre való készséget nemcsak az diktálja némelyekben, hogy mindenképpen kapaszkodni szeretnének egyes helyekbe, pozíciókba. „Az a része a magyar-magyar párbeszédnek – és még csak szigorúan párbeszédről beszélünk – , hogy megpróbáljuk komolyan venni egymást és komolyan venni a szakértők véleményét, ez egy óriási előrelépés lehet” – vallja.

Petheő abban bízik, hogy végre túljutunk azon, hogy pártszimpátiától, párthovatartozástól, vagy egyébtől teszik függővé a szakmai hozzáértést. A párbeszéd résztvevőjeként úgy látta, jó volt a hangulat az egyeztetésen. „Azt viszont mindenkinek látnia kellett, hogy azért még nem volt túl sok átjárás a két, vagy több oldal között” – tette hozzá.

Amikor rákérdeztünk, ez alatt mégis pontosan mit ért, elismerte, hogy nem volt egy látványos egymásra találás az emberek között, főleg az MKP és a HÍD tagjai között. Ám szerinte ez nem is számít. A professzionalizmusban látja a felvidéki magyar politika és közélet pozitív irányú változását, amire véleménye szerint mindenkinek szüksége van: „szükséges, hogy túllépjünk a saját árnyékunkon”.

Szakmai és érdekképviseleti párbeszéd kell

A komáromi eset szerinte jó példa, hiszen elkezdődött a párbeszéd, sőt az együttműködés is. „Megmutattuk, hogy ki lehet egyezni, ha van közös érdek”. A kommunikáció és az együttgondolkodás azóta is nagyon sok mindenben működik Petheő Attila szerint. „Számomra az a fontos az egész párbeszédben, hogy az összefogásnak nem csupán a politikai színtérre kell koncentrálódni. A prioritás ténylegesen az érdekképviselet legyen” – fogalmazott.

Az együttműködés híve akár egy város, de a közösség sorsát illetően is. Hibásnak tartja, ha valaki csak a politikai színtéren gondolkodik erről a párbeszédről. „Mert ez nem egy politikai, de szakmai és érdekképviseleti párbeszéd kell legyen” – hangsúlyozza az  MKP korábbi járási elnöke.

Hogyan tovább, mi lehet a párbeszéd vége?

A kérdésre konkrét elképzeléseinek adott hangot. A következő lépésnek a kisebbségi kulturális alap és a kulturális élet  megreformálását tartja időszerűnek. (Petheő Attila jelenleg a CSEMADOK Komáromi Területi Választmányának elnöke). Hozzátette, hogy előbb meg kell határozni a prioritásokat a gazdasági téren, mert „sajnos az oktatásügy és a kulturális élet erős gazdasági háttér nélkül, az emberek egzisztenciális stabilitása nélkül nem működik” – nyilatkozta.

Arra a kérdésre, hogy el tudja-e képzelni a következő választásokon a közös magyar listát, azaz az MKP és a MOST-HÍD összefog-e, diplomatikus választ kaptunk. Petheő szerint elképzelhető, annál is inkább, mert számos jó európai minta létezik erre: a német CDU/CSU pártok szövetségét hozta fel példának, illetve dél-tiroli, katalán mintákat említett, amelyek megoldást jelenthetnek. Amikor a kárpátaljai választási megállapodást hoztuk fel példaként az UMDSZ és a KMKSZ között, Petheő gyorsan rácáfolt. „Szándékosan nem mondtam kárpát-medencei magyar példát, mert konkrétan például Kárpátalján személyi áldozatokkal járt az együttműködés“.

Mindenki azt tegye hozzá, amiben jó

Petheő szerint a Magyar Közösség Pártja rendkívül jó az önkormányzatokban, és a tartományi parlamentekben. A HÍD viszont kiváló az országos politikában, kormányzati tényező és a parlamentben kellő erővel vannak jelen – fejtette ki. Úgy gondolja, ha elindul egy párbeszéd, akkor a legalacsonyabb szintről egészen a kormányzati szintig el lehet vinni a problémamegoldásokat, felvetéseket. „A korábban, a Felvidék.ma-nak tett kijelentésemet, miszerint az MKP legyen a HÍD lelkiismerete, most módosítom: A HÍD is legyen az MKP lelkiismerete! Mert akkor jó, ha ez oda-vissza működik. Legvégül megjegyezte: szakmai alapon, mindenki azt tegye bele a munkába, amiben jó és aztán beszélhetünk majd a politikáról.