„Ezen a héten ismét elszakított magyar területre indulok, ezúttal Felvidékre” – írta közösségi oldalán a minap Morvai Krisztina magyar jogász, emberi jogi aktivista, politikus, (2009-ben és 2014-ben is a Jobbik listáján bejutó) független európai parlamenti képviselő.
Ezúttal a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal érkezik Szlovákiába ún. monitorozó útra, amelynek célja megfigyelni, személyesen és közvetlenül meggyőződni a felvidéki magyarok helyzetéről. Mint írja: „különös tekintettel az egyéni és kollektív emberi jogaikra”.
Egy csapat jogásszal érkezik
Az EP-képviselő nem egyedül érkezik a Felvidékre: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász is vele tart. Látogatásuk célja megismerni az intézményekben (bíróságok, hatóságok) történő nyelvhasználat lehetőségeit, a magyar nyelvű formanyomtatványok elérhetőségét, illetve azt, hogy milyen nyelven folynak a bírósági, hatósági tárgyalások. Ellenőrzik a magyar feliratokat, a kétnyelvű utcanévtáblákat, illetve a helységnévtáblákat is. Az út az Európai Unió támogatásával jön létre és az európai emberi jogi normák védelmének, azok érvényre juttatása érdekében kerül sor. Mindezt azért, hogy a jogsértések, illetve a jogérvényesítési követelések minél nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapjanak.
Szlovákia uniós elnöksége különleges apropó
Morvai Krisztina és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már augusztusban jelezte szándékát, hogy még az EU Tanácsának soros szlovák elnökségének ideje alatt szervezi meg a jogvédő utat a Felvidékre (tavasszal Erdélyben jártak). A Felvidéken összegyűjtött anyagokat, információkat a szlovák elnökség ideje alatt, és azt követően is, az EP illetékes biztosainak előterjeszti – fogalmazott Morvai, aki ígéretet tett arra is, hogy európai parlamenti képviselői minőségében felhasználja azokat az „illetékes biztosoknak, illetőleg a szlovák elnökségnek írandó írásbeli kérdés, illetőleg felszólalások formájában, és minden más egyéb lehetőséget kihasználva”. Morvai Krisztina az európai normáknak megfelelő emberi jogokat követel az elcsatolt területeken élő őshonos lakosság részére, amihez kéri a nyilvánosság erejét.
Kollektív emberi jogok és egyéni jogok
„Fontos – és viszonylag újszerű az elszakított területek, nemzeti közösségek helyzetének megközelítésében – az emberi jogi szemlélet” – fogalmaz bejegyzésében. Alapvető emberi jognak tartja a nemzeti önrendelkezés jogát, amelynek egyik megnyilvánulási formája az autonómia, az önkormányzatiság vagy az önigazgatás. Ezeket a fogalmakat kollektív emberi jogként értelmezi, és emellett az egyéni jogokat, mint politikai szabadságjogokat nevezi meg. Ez utóbbiak szerinte elengedhetetlenek ahhoz, hogy az autonómia-törekvéseket vagy egyéb nemzeti törekvéseket megfogalmazhassanak az őshonos közösséghez tartozó magyarok.
Három felvidéki helyszínen tartanak fórumot ezen a hétvégén
Morvai Krisztina Gaudi-Nagy Tamással és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat többi jogászával együtt tart előadásokat három felvidéki helyszínen: november 17-én Dunaszerdahelyen (Europa Rest&Bar), 18-án Komáromban (Hotel Bow Garden), 19-én pedig Gömörpéterfalán (Baranta-völgy). Az előadások mindhárom helyszínen este hat órától kezdődnek és ingyenesek. Témájuk az őshonos nemzeti közösségeket (értsd: kisebbségeket) megillető egyéni és kollektív jogok az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumai és irányadó jogszabályaik fényében. Felvidéki körútjuk célja tehát a jogi helyzetről való tájékozódás, valamint a jogi normákról való tájékoztatás.
