A Rozsnyói járás magyarok által lakott harminckét településének vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi volt a legjobb és legrosszabb történés az önkormányzat számára a 2016-os évben.
Kilenc kisközség polgármesterétől érkezett válasz, amelyekből kiderül, hogy mindegyik község más és más problémákkal küzd, illetve a pályázatok terén előállt nehézségek ellenére közös vonásuk, hogy pozitívan állnak hozzá a megoldásra váró feladatokhoz.
A Szoroskő árnyékában elterülő települések közül egyből sem érkezett válasz ankétkérdésünkre, így a Rozsnyó környéki és a pelsőci régió településeinek polgármesterei által nyújtott válaszokat olvashatják az általunk feltett alábbi kérdésre:
Hogyan értékeli az idei évet, illetve mi volt a legjobb és legrosszabb, amit megélt az önkormányzat 2016-ban?
Klárik Gábor, Várhosszúrét:
A polgármester véleménye szerint a 2016-os év átlagosnak mondható, nagyobb változások nem történtek. „Az idei év nagyon jól indult önkormányzatunk számára, hiszen az adóhivatal időben utalta a községünket megillető összeget, így probléma nélkül tudtuk kezdeni az évet. Több pályázati lehetőséggel éltünk. Infrastruktúra- és falufejlesztésre nyújtottunk be pályázatot, azonban az adott minisztérium egy határozattal törölte a felhívást. Így a fáradozásunk, a pályázatba befektetett idő és energia, valamint nem utolsósorban a belefektetett nem csekély összeg elveszett. Személy szerint én akkor nagyon csalódott voltam” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Klárik Gábor.
Reményei szerint az elkövetkező év, évek a pályázók számára egyszerűbb lehetőségeket hoznak, főleg a bürokrácia terén. Örömmel fogadnák, ha az önkormányzatok egyszerűbb feltételek mellett tudnának fejleszteni.
Lipták András, Kőrös:
„A két év alatt kevés a tapasztalatunk, nincs összehasonlítási alap. Elszomorított, hogy az idén benyújtott pályázatokat nem értékelték még ki, sőt még konkrét dátum sincs kijelölve, nem beszélve arról, hogy némelyik kiírást törölték. De mit is várhattunk a választási eredmények tükrében? Örömmel tölt el, hogy ismét sikerült takarékoskodnunk és befejezhettük a már régtől felújításra váró buszmegállót.” A falu első embere szerint úgy segítenek magukon, ahogy tudnak, ha már a pályázatok bizonytalanok. Azért reméli, hogy a benyújtottak sikeresek lesznek – zárta sorait Lipták András.
Borzy Bálint, Szalóc:
A szalóci polgármester elmondása szerint az év legjobb és egyben legnegatívabb tapasztalata is a ravatalozóhelyiséggel kapcsolatos. „Az év legjobb eredményeként könyvelem el, hogy megépült a ravatalozó Szalócon. Egyben a legrosszabb tapasztalatom is ezzel kapcsolatosan volt. A ravatalozó megépítésére Vígtelke községrészünkben a Mezőgazdasági Kifizető Ügynökséghez (PPA) nyújtottunk be pályázatot, amelyre választ sem kaptunk, majd a napokban visszaküldték a beadott dokumentációt, és szembesülnöm kellett azzal, hogy még csak fel sem bontották. Szörnyű” – nyilatkozta a polgármester.
Önerőből is sokra futotta
Várady Tamás, Szilice: „A 2016-os év várakozással, tanácstalansággal és egy helyben való toporgással telt el, ami az uniós pályázatok jóváhagyását, kiértékelését illeti. Jóformán a pályázatok megírására, a dokumentációk elkészítésére elköltött pénzt szinte kidobtuk az ablakon. Nagyobb beruházást fedező pályázat megvalósítására sajnos, nem volt lehetőségünk, pedig összesen 110 ezer euró összegben kérvényeztünk. A kisebb pályázatok viszont némi mosolyt csaltak az arcunkra. Összesen három pályázaton keresztül több mint 12 ezer euró támogatást kapott a község. Az óvoda, utak, valamint közterületek javítására használtuk fel a pénzt. Aktívak voltak a helyi polgári társulások is, sok színvonalas rendezvény került megszervezésre községünkben, amelyeket az önkormányzat örömmel támogatott” – tudtuk meg a falu első emberétől.
Szaniszló Erzsébet, Borzova:
„Borzova kisközség önkormányzata idén egy sikeres pályázatot tudhat maga mögött. Emellett megszerveztük hagyományos rendezvényeinket, és részt vettünk a környező falvak kulturális eseményein. Szépítettük környezetünket, reménykedve a látogatók számának növekedésében” – tudatta velünk a zsákközség polgármestere, Szaniszló Erzsébet.
Fábián Dániel, Ardó: „A 2016-os évet is pozitívnak mondhatom, hiszen a sok sikeres rendezvényünkön kívül a kultúrház belterét is fel tudtuk újítani. Új székeket és asztalokat szereztünk be. De a legnagyobb pozitívumnak az emberi kapcsolatok javulását tartom. Említésre méltó negatívumot nem tudok mondani, mert ,,csak a szépre emlékezem…” – újságolta történéseiket a járás egyik legkisebb községének polgármestere.
Virágzott a kulturális élet
Novák Tamás, Hosszúszó:
„A 2016-os év a kulturális események szemszögéből sikeresnek mondható. Februárban testvértelepülési egyezményt írtunk alá Maglód városával, aztán volt egy jól sikerült hagyományőrző falunapunk, és még sorolhatnám tovább. Sikerült megszépítenünk a parkunkat, a községi hivatal kertjét és kicserélni a tájház kerítését.”
A hosszúszói polgármester tapasztalata is keserű az uniós pályázatok terén. „Ami nagyon elszomorító volt, hogy a kiírt uniós pályázatokat sorra visszavonták. Hosszúszó két projekttel is pályázott és végül egyikből sem lett semmi, azonban az elkészítésük alaposan megterhelte községünk költségvetését” – nyilatkozta Novák Tamás. A polgármester összességében úgy véli, hogy egy jó évet zárnak, sok szép eseménnyel, amelyeket a lakosok és helyi vállalkozók rendre támogattak és aktívan bekapcsolódtak a megvalósításukba is.
Takács Ágnes, Lekenye:„A bevételünk 2016-ban növekedett a 2015-ös évhez képest – ami az államtól a költségvetésünk jelentős részét képező fizikai személyek adóbevételeiből utalt éves összeget illeti, valamint a helyi adók és illetékek befizetésében is jobb eredményt értünk el az előző évekhez képest. Ez azt jelentette, hogy idén nem kellett rettegnünk, hogy idejében tudjuk-e fizetni a számlákat. Ennek ellenére továbbra is takarékoskodtunk, a többletbevételt tervdokumentációk elkészítésére használtuk fel, melyekkel aktuális kiírás esetén fejlesztési támogatásokra pályázhatunk majd” – kezdte meg értékelését a polgármester.
Majd így folytatta: „Kulturális eseményekben rendkívül gazdag év van mögöttünk. Megtartottuk a hagyományos rendezvényeinket, nyáron szép emlékünnepséget szerveztünk a második világháborúban elesett hőseink emlékére, ősszel pedig őszi fesztivált. Idén négy regionális rendezvény színhelye is volt kicsiny falunk. A Domica Mikrorégió Falvak Társulása kataszterünkben rendezte meg a hagyományos környezetvédelmi napját áprilisban, Csemadok alapszervezetünk pedig megrendezte a harmadik és negyedik családi délutánját is gazdag programmal, és azt a lakossági fórumot, amelyen Lekenyében alakult meg a Pelsőci Régió Értéktár Bizottsága. Ezen kívül közös kiránduláson is voltunk Bátonyterenyén – a IV. Palóc Világtalálkozón, és Lekenyén alakult meg a Magyar Közösség Pártja tanácsadó szerveként a párt Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Tanácsa november 12-én.”
A sportélet is eseménygazdag volt, hiszen a futballcsapat a járási focibajnokság első osztályában játszotta végig az évet. „A Hagyományőrző kézműves foglalkozások Lekenyében című pályázatunk sikeres volt, azonban a legfontosabbra, a községi vízvezeték folytatására nem kaptunk támogatást idén sem. A Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) több felhívását is visszavonta, amelyet az ezer lakosnál kisebb lélekszámú falvak számára írt ki, s amelyekre Lekenye is küldött be pályázatot” – számolt be negatív tapasztalatáról Takács Ágnes polgármester.
Giczei Anna, Beretke:
„Idén volt községünk 730 éves. Igyekeztünk minden korosztálynak megfelelő rendezvényeket szervezni, s elmondhatom, nagyon jól sikerültek. A gyerekeknek meseelőadásokat, a fiataljainknak sportlehetőségeket – foci, lábtenisz – biztosítottunk. Hetven év után ismét katolikus tábori misére került sor községünkben, de voltunk kirándulni is. Színházlátogatást szerveztünk, a nyugdíjasoknak pedig szép kultúrműsort” – tudtuk meg Giczei Annától.
A befektetések és építkezések területén is sikereket könyvelhetnek el. „A ravatalozót sikerült befejezni, a szociális lakások átadását pedig tavaszra tervezzük. Készül a vízvezeték javításának projektje is. Pozitívan értékelem, hogy a továbbiakban is megmaradt az iskolánk és az óvodánk” – nyilatkozta a polgármester.
Megtudtuk azt is, hogy a községbe idén több turista látogatott el, akik a tanösvényüket, a kúriájukat és tájházukat tekintették meg. Sőt Magyarországról huszárok tisztelték meg jelenlétükkel a községüket, akik három napig tartózkodtak Beretkén, majd Lengyelország irányába folytatták útjukat.„Sok jót, szépet éltünk meg. Reméljük, hogy ez így lesz majd a következő években is” – fejezte ki reményét Giczei Anna.
