A nagy puszi - Jázmin és Johanna (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)

Menyhárt Józseffel pontosan egy évvel ezelőtt beszélgettünk családjuk karácsonyi szokásairól. A Dunaszerdahelyi járás elnöke volt akkor, és már készült a parlamenti választásokra. Civil életében többek között egyetemi tanár és zenész, a Kicsi Hang verséneklő zenekar tagja volt. 2016 utolsó napján viszont az életében bekövetkezett változásokról ejtettünk szót.

Tekintsünk egy kicsit vissza. Hogyan élte meg a megválasztását?

A múlt év végi beszélgetésünkkor még eszembe sem jutott, hogy 2016 júniusától én vezetem majd a Magyar Közösség Pártját: a család, a kampányforgatag, az egyetemi munka és a verséneklés töltötte ki a mindennapjaimat.  Aztán új fordulatot vettek az események. Nagyon fontos mozzanat, hogy az új vezetés közös tenni akarással, és nem önös érdekek mentén vállalta a munkát. Ez a közös vállalás erőt adott mindenkinek!

Az eltelt több mint fél évben mi változott meg a leginkább az életében?

Sok szerepet kell egyszerre betöltenem – politikai vezető, a stratégiai tervezés irányítója, munkaadó, ember, családapa vagyok egy személyben – igyekszem mindennek megfelelni. Rengeteget kell tanulni, mert a közösségért végzett munka gyors és határozott cselekvést igényel.

Mi hiányzik a megválasztása előtti időszakból?

Valójában nincs is nagyon idő ezen gondolkodni. Van egy népi mondás, mely szerint: „Ha feltetted a kolompot, akkor kolompolni kell!” Most ilyen korszak van: menni kell, dolgozni kell, hinni kell! Nincs „sebnyalogatás”, nincs idő hiányolni valamit is az előzményekből: gitárt, koncerteket, katedrát, nyugodt komfortzónát. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ez most a “kolompolás kora”.  Ami viszont számomra a legfontosabb, és amihez ragaszkodom, az a családommal töltött idő. Ebből igyekszem nem engedni, hiszen ők adnak erőt.

Mit vár a 2017-es évtől?

Lendületes, közös munkát: a párton belül és a felvidéki magyar közösségben egyaránt! Értékeink, sikereink felismerésével, azok tudatos megélésével kell építeni mindazt, ami előre viszi nemzeti közösségünket. A 2016-os év civil sikerei – a teljesség igénye nélkül álljon itt a gútai kerékpáros lánycsapat sikere, Boráros “Bori” Gábor Oktagon-győzelme, a Csali bravúrja, vagy a DAC új arénájában rúgott első sárga-kék gól – mind azt mutatják: velünk, felvidéki magyarokkal számolni kell! A politikában a 2017-es esztendő a megyei választásoktól lesz hangos: azon kell dolgoznunk, hogy üres ígérgetések helyett megoldást találjunk a felvidéki magyar kistérségek problémáira.

Az óév utolsó kérdése: Hogyan tölti a szilvesztert?

Tegnap ugyan az évet a Csík zenekar koncertjével zártuk, ám az óév utolsó és az új év első napja nálunk tudatosan a családé.