Bogányi Gergely Liszt, Bartók és Debussy műveket adott elő (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)

Haraszti Attila kassai főkonzul kezdeményezésére Bogányi Gergely Liszt Ferenc-díjas zongoraművész első alkalommal játszott Szlovákiában saját tervezésű „csodazongoráján“. A zongoraművész december 6-i műsorát korábban még nem játszotta ilyen formában. Az est folyamán Bartók, Liszt és Debussy művei csendültek fel.

Magyarország Kassai Főkonzulátusa igyekszik a legszínvonalasabb, nemzeti értékeinket méltón képviselő kulturális rendezvényeket eljuttatni a térségbe. Terveik szerint olyan ismert, népszerű művészek bemutatkozását szeretnék megszervezni Kassán és a város vonzáskörzetében élő lakosság számára, akik Budapesten, illetve a világ kulturális sodrában a legnevesebbek közé tartoznak.

„Ilyen megfontolásból szerveztük meg ezt a mai koncertet is. Úgy gondolom, hogy az előzetes várakozásaink igazolódtak. Ténylegesen egy világszínvonalú élményben volt részünk. Bogányi Gergely, illetve a „csodazongora“ egy olyan kulturális színvonalat képvisel, amelyre Kassán eddig még nem volt példa. Örülök, hogy ebben közreműködhettünk” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Haraszti Attila főkonzul.

Az estet a Voces kórus Ola Gjeilo Sarki fény című művével nyitotta meg, majd Bogányi Gergely zongoraművész köszöntötte a közönséget.
A zongoraművész zenész családban született, ahol elsősorban édesapjától sokat tanult a zenei újítások terén. Elmondása szerint ezt a fajta szellemiséget örökölte. A hangszerújítás gondolata mintegy húsz évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne. Eme fejlesztés esetében nem arról van szó, hogy egy régi hangszer mellé egy új dizájn került, fordítva történt a dolog.

A közönség állva tapsolta vissza a zongoraművészt (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A közönség állva tapsolta vissza a zongoraművészt (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)

„Először a hangot kerestük, és azzal együtt alakult ki az új dizájn. Egy hosszú érési folyamat volt ez, amelyhez nekem zenészként és lelkileg is fel kellett nőnöm. Ki kellett alakulnia bennem az igénynek, hogy egy új kategóriájú hangot szeretnék.

A fejlesztés tíz éve alatt számtalan szinte csodálatos dolog történt, amelyeknek köszönhetően a zongora fejlesztése tovább tudott lépni. Olyan sokszor érkezett véletlen, sorsszerű segítség épp a legfontosabb pillanatokban, hogy valahogy ráragadt a zongorára a „csoda” jelző” – tudtuk meg a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésztől.

Bogányi Gergely 1974-ben született, négyéves korában kezdett zongorázni. Szülővárosában, a váci zeneiskolában kezdte meg tanulmányait. Hatévesen különdíjasa volt a nyíregyházi Országos Zongoraversenynek, melyet kilencévesen meg is nyert. 1984-ben, tízévesen felvételt nyert a Zeneakadémia előképző „különleges tehetségek“ osztályába.

A csodazongora először Kassán (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
A csodazongora először Kassán (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)

1993-ban a finn zeneakadémia ösztöndíjasaként eljutott a tengerentúlra egy amerikai zeneművészeti egyetemre, ahol ösztöndíjjal tanult. Ottani tanulmányait a budapesti Zeneakadémiával párhuzamosan végezte. Hangversenyezett a világ leghíresebb koncerttermeiben. Eddigi munkásságának egyértelműen csúcspontja a 2010-es Chopin-év alkalmából rendezett koncertsorozata, ahol is a zeneszerző összes, szólózongorára írt művét megszólaltatta. Rendszeresen ellátogat Erdélybe, Felvidékre viszont kevésbé.

„Nagyon furcsa számomra is, mert fizikailag közel vagyok a határhoz, a Felvidékhez. Egyébként pedig nagyon sokat vagyunk Felvidéken, főleg Ipolyság környékén, mivel a zongoragyár, az Ipolyfabric Ipolytölgyesen van, én pedig Vácon lakom. Sok barátom is van Ipolyságon és a térségben – mesélte portálunknak.