Fotó: pixabay.com

Az Általános Egészségbiztosító rossz gazdálkodásáról már hónapok óta olvasni, hallani. Az állami biztosítót most arra kötelezte az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal, hogy csökkentse a felhalmozott adósságállományát, amely elérheti a 250 millió eurót is.

A biztosító szerint a betegek nem érzik majd meg a változásokat, az orvosok azonban másként látják.

A múlt hónap végén orvosnál jártam. Injekciót írt fel a betegségemre, de mivel a hónap utolsó munkanapjainak egyikén jártunk, megkérdezte, gond-e, ha nem aznap, hanem csak december elsején kezdjük el a kúrát. Gondolom nagyon értetlenül nézhettem, ugyanis a nővérke gyorsan hozzátette, ebben a hónapban már kimerítették a pontjaikat.

Az orvosok egy-egy beavatkozásért, kezelésért pontokat számolnak el, ezeket fizetik a biztosítók, már ha fizetik. Ugyanis, ha a pontok kimerítése után is dolgozik az orvos, azt már jószántából teszi. Mi páciensek pedig az orvost szidjuk, ha esetleg nem vizsgált ki alaposan. Manapság ugyanis nem az orvos dönti el, milyen kivizsgálás és gyógykezelés segíthet a betegen, hanem a biztosítók. Nyáron mesélte egy barátnőm, hogy a kezelést, amit kapott, kiszámlázta neki az egészségbiztosító, mivel az orvosok hamarabb kezdték el a daganatos megbetegedésének speciális kezelését, mint ahogyan azt az egészségbiztosító engedélyezte volna. És a hírek szerint ez az állapot tovább romlik, mint ahogyan a várólisták is egyre csak hosszabbodnak. Ha ugyanis az orvosnak, a kórháznak nem fizetnek ki egy kezelést, kivizsgálást, akkor azt nem fogják elvégezni. Ki fizet erre rá?

Az állami biztosító takarékossági intézkedéseit a biztosító vezetői szerint a betegek nem észlelik majd. Pedig a december 22-én bejelentett és elfogadott terv szerint az MR és a CT vizsgálatokért kevesebb pontot számolhatnak majd el az intézmények. A kórházak szövetsége (ANS) arra szólította fel az intézményeket, hogy az állami biztosító által kínált új szerződéseket, illetve mellékleteket ebben a formában ne írják alá. A tárgyalások a TASR hírügynökség információi szerint folytatódnak, a kórházak szövetségéhez tartozó intézményekkel az Általános Egészségbiztosító szerződései 2017 nyarán járnak le. Amennyiben a biztosító által megküldött kiegészítéseket a kórházak nem írják alá, az előző szerződésben jóváhagyott árak a mérvadóak.

Fotó: SITA

A biztosító a CT vizsgálatok árát 25, az MR vizsgálatokét 20 százalékkal csökkentené. Az árakat nemcsak az Általános Egészségbiztosító, hanem a Dôvera is módosította, velük azonban az intézményeknek sikerült megegyezniük. A fent említett kivizsgálásokért a Dôvera kevesebbet fizet majd, de megemelte a fekvőbeteg-ellátásra szánt összeget, ezzel kompenzálva a CT és az MR vizsgálatokért kiesett bevételt. A tervek szerint a szövetség és a Dôvera jövőre folytatja az ártárgyalásokat. Az Union egészségbiztosítóval sikerült megegyezniük a kórházaknak.

A lakosság nagy része az Általános Egészségbiztosító kliense. A tervek szerint a 2017-es évben 115 millió eurót spórol majd meg a biztosító. Az MR és CT kivizsgálásokon kívül kevesebbet fizetnek majd a vérvételért és laboratóriumi vizsgálatokért is – ezeken a kivizsgálásokon összesen húsz millió eurót szeretnének megtakarítani. A speciális egészségügyi segédeszközök árán 24 millió eurót spórolnának, a gyógyszereken pedig 39,5 milliót. Azokkal az orvosokkal, akik intézményben és magánrendelőben is praktizálnak, szeretnék felbontani az egyik szerződést, aminek következtében a páciensek majd az intézményben lesznek kénytelenek felkeresni orvosukat. Ennek óriási a kockázata, az orvoshiány miatt ugyanis nagyon sok orvos, aki kórházban dolgozik, magánpraxist is folytat, de nem biztos, hogy a falvak lakói ott fel tudják őt keresni. Így a vidéki települések ismételten egészségügyi ellátás nélkül maradhatnak. A biztosító szeretné javítani az ellenőrzési mechanizmusokat, ezzel 24 milliót takarítana meg, a biztosító üzemeltetésén viszont már csak 800 ezer eurót.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Pavol Zachar, az INEKO elemzője szerint a takarékossági intézkedéseket a betegek is megérzik majd, hiszen tovább kell majd várniuk egy-egy kivizsgálásra. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének elnöke szerint, ha az intézményekben nem vizsgálják ki a betegeket, azok ambuláns kivizsgálásokra fognak járni, ahol megnő a várakozási idő, ha egyáltalán elvégzik az adott kivizsgálást. Ez pedig a diagnózis felállítását lehetetlenné, vagy nehézkessé teszi, ami a gyógyulást is nehezíti.

A felsorolt intézkedések a gyakorlatban azt fogják eredményezni, hogy az orvosok kevesebb beteget látnak el a rendelési idő alatt, hiszen kevesebb pénzt kapnak majd a biztosítottak után. Kevesebb gyógyszert fognak felírni, ami a krónikus betegségeknél végzetes is lehet. Az általam megkérdezett orvos szerint ez azt is jelentheti, hogy a tüdőgyulladással érkező betegnek már nem írhatnak majd fel antibiotikumot, mert azt a biztosító nem fogja kifizetni.

Sokan kritizálják az ún. öngyógyítási folyamatokat, amikor a beteg a gyógyszertárban megveszi az orvosságot, de egyáltalán nem biztos, hogy az a gyógyszer, amit megvett, valóban gyógyítja a betegségét. A fenti intézkedések pedig oda vezetnek majd, hogy a páciensek egyre gyakrabban folyamodnak az öngyógyításhoz.

Ismételten elmondható tehát, hogy az egészségbiztosítók ugyan takarékoskodnak majd, de a betegek egyre betegebbek lesznek, ami az életkörülményeik romlásához vezethet, ez pedig hosszú távon nagyobb kiadásokkal jár. Vagy ahogy egy egészségügyi nővér fogalmazott: gyógyszerrel egy hétig lenne betegszabadságon a páciens, gyógyszer nélkül két hétig lesz. Ez idő alatt nem termel, hanem szociális juttatást kap, ami sem az államnak, sem a betegnek nem jó. A nővér szerint inkább az alapjaitól kellene átalakítani az egészségügyi ellátást, méghozzá szakértőkkel, olyanokkal, akik orvosként praktizálnak, és ismerik a tényleges problémákat.