A tagállami jogszabályok uniós joggal való összeegyeztetése mindig időszerű feladat marad. Érvényes ez a szlovákiai törvényekre is. A szlovák kárpótlási törvény uniós jogot sértő voltát illetően hosszú az Európai Bizottsággal lefolytatott levelezések sora, de megnyugtató válasz egyelőre még nem született azok számára, akik az érintett időszakban földterületeiket a csehszlovák államosítás során veszítették el.

A budapesti székhelyű Kisebbségi Jogvédő Intézettel együttműködve Csáky Pál EP-képviselő viszi tovább a téma vizsgálatát. Csáky szerint ki kell használni az uniós polgárok számára adott lehetőségeket, és azokat végig kell járni, hogy egyértelmű választ kapjunk az illetékes intézményektől. Ezért várjuk az érintett személyek jelentkezését is a mellékelt letölthető nyilatkozat formájában.

A Magyar Idők internetes portálon megjelent cikk szerint a 2003. évi szlovák kárpótlási törvény, amely csak a szlovák állampolgárságú és állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek adott lehetőséget arra, hogy a második világháborút követő időszakban elkobzott termőföldek után kárpótlást igényeljenek az államtól diszkriminatív és európai uniós jogba ütköző lehet.

A magyar ajkú szlovákiai képviselők az üggyel kapcsolatos kérdéseikkel több alkalommal is az Európai Bizottsághoz fordultak, ám konkrét válasz csupán néhány hete érkezett a megkeresésre. Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselőjének kérdésére Erik Nooteboom, az Európai Bizottság szakértője azt a választ adta, hogy bár a 2004. december végéig hatályban lévő kárpótlási törvény állampolgárságra, illetve állandó lakhelyre vonatkozó követelményei valóban korlátozhatják a tőke szabad áramlását. Az Európai Bizottság ugyanakkor a szlovák hatóságoktól kapott információk szerint megállapította, hogy nagyon kevés embert érinthet a kérdés, így nem kíván foglalkozni az üggyel – írja a portál.

Bár az állampolgárságra és a lakóhelyre vonatkozó követelmények önmagukban korlátozást jelenthetnek a szerződési szabadságokra, a kárpótlási törvény alapvetően történelmi helyzetekre vonatkozik, amelyek Szlovákia EU-s csatlakozása előtt keletkeztek és nincs bizonyíték arra, hogy lényeges hatással lenne a belső piac működésére és az alapvető szabadságokra – szögezte le Brüsszel. Ezzel szemben Imre Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója lapunknak elmondta, az Európai Unióban a tőke szabad áramlása az egyik legfontosabb alapszabadságok egyike. Éppen ezért az sem lényeges, hogy egy adott jogszabály hány embert érint, ha ellentétes ezzel az alapszabadsággal – áll a hírportálon.

Ugyanakkor megjegyezte: ennek ellenére érdemes lenne az Európai Bizottság előtt bebizonyítani, hogy jelenleg is több száz, vagy akár több ezer ember is élhet Közép-, vagy akár Nyugat-Európában, akiket megfosztott Szlovákia a vagyonuk egy részétől azzal, hogy állampolgárság, illetve állandó szlovákiai lakóhely híján kizárta őket a kárpótlási rendszerből.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet (www.kji.hu) ezért várja azoknak a jelentkezését, akik a második világháború előtt termőfölddel rendelkeztek a mai Szlovákia területén, szlovák állampolgársággal, vagy állandó lakóhellyel azonban nem rendelkeznek. Szakértők becslése szerint az érintettek száma jelentős is lehet, tekintve, hogy 1945 után százezres nagyságrendben telepítettek ki családokat Szlovákiából, ráadásul az elmúlt 70 évben a könnyebb megélhetés reményében sokan Nyugat-Európába költöztek, közülük többen ma már sem szlovákiai lakóhellyel, sem szlovák állampolgársággal nem rendelkeznek.

(Felvidék.ma/Magyar Idők)

Kapcsolódó cikkek