Idén ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a Visegrádi Együttműködés, amely alkalmából kiértékelték a szervezet eddigi eredményeit, jövőbeni prioritásait. A V4 az Európai Unió legerősebb regionális együttműködése, így befolyása – ha kis mértékben is – megjelenik a Brüsszeli érdekérvényesítésben.
A Visegrádi Együttműködés 1991. február 15-én alakult meg Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország regionális szervezeteként. A Visegrádi Nyilatkozat aláírói Václav Havel csehszlovák elnök, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke voltak. Az alapító országok fő célja gazdasági, politikai és diplomáciai érdekeik közös érvényesítése, összehangolása.
Az együttműködés megalakulását követően az országok vezetői rendszeresen egyeztettek annak érdekében, hogy közös nevezőre jussanak az aktuális kérdésekben, mielőtt azok az uniós csúcstalálkozókon megtárgyalásra kerülnek. A politikai témájú tárgyalásokon kívül több területen is kibővítették együttműködésüket – társadalmi, kulturális, idegenfogalmi, környezetvédelmi ügyek kapcsán is egyeztettek.
Az együttműködés vezetőinek célja egy erős Európai Unió fenntartása, az európai integráció elmélyítése, valamint az EU további bővítése. „Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős legyen, és meg vagyunk győződve arról, hogy az erősebb Európai Uniónak erős visegrádi csoportra van szüksége” – emelték ki nyilatkozatukban.
Alapértékek és prioritások 2016-ban
Az idei év központi témája a menekültválság volt, amely napjaink egyik meghatározó problémája a térségben. A V4-ek elutasították az Európai Unió által felvetett kötelező betelepítési kvótákat, amely miatt a csoportot rengeteg bírálat érte.
A Visegrádi Együttműködésben részt vevő országok a menekültválsággal kapcsolatban a schengeni határok megerősítését tűzték ki célul. Több alkalommal is közösen léptek fel a határok védelme érdekében, példamutató együttműködést tanúsítottak. A magyar-szerb határ védelmét a szlovák, a cseh és a lengyel rendőrök és határőrök egyaránt segítették. Szó esett továbbá egy közös visegrádi hadsereg felállításáról is, amely teljesen függetlenül működne a jövőben tervezett közös európai hadseregtől.
A regionális szervezet meghatározó súlyát alátámasztja, hogy a pozsonyi EU-csúcsot előkészítő varsói visegrádi kormányfői csúcson Angela Merkel is megjelent. A varsói csúcstalálkozón megosztották koncepciójukat a német kancellárral az Európai Uniót érintő problémák kezeléséről.
A V4-ek az európai integráció bővítésével kapcsolatban is több javaslatot tettek. Álláspontjuk szerint újabb fejezetek megnyitására van szükség Szerbia EU-csatlakozása kapcsán, továbbá Albánia és Macedónia csatlakozási tárgyalásának megkezdését sürgették.
További jelentős eredménynek tekinthető mindemellett a Visegrádi Szabadalmi Intézet létrehozása, amely július 1-jén kezdte meg működését Budapesten. Az intézet Kelet-Európa nemzetközi kutatási és elővizsgálati szerveként segíti a Szabadalmi Együttműködési Szerződést oly módon, hogy szakértő kapacitásokat bocsát rendelkezésre azokban a régiókban, ahol az szükséges.
A Visegrádi Négyek megállapodtak továbbá abban, hogy a jövő év elejétől közös rádióműsort indítanak, ezt követően pedig két éven belül közös televíziót hoznak létre.
A V4 soros elnöki tisztségét jelenleg Lengyelország tölti be, amit jövő nyáron Magyarország vesz majd át.
(MTI/Felvidék.ma)
