A jövő év a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz – egyebek mellett ebben állapodtak meg a Magyar Állandó Értekezlet XV. tegnapi plenáris ülésének résztvevői. Kiálltak a szlovák állampolgársági törvény módosításának szükségessége mellett is.
A MÁÉRT a Felvidék tekintetében üdvözli, hogy a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság keretében a kisebbség helyzetéről újraindult a párbeszéd a két ország között, amely reményeik szerint a jövőben előrelépéshez vezethet a felvidéki magyarokat érintő ügyekben.
Változatlanul határozottan kiállnak amellett is, hogy a pozsonyi parlament úgy módosítsa az állampolgársági törvényt, hogy azokat a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokat ne fenyegesse az állampolgárság elvesztése, akik magyar állampolgárságot szereznek.
Szorgalmazzák továbbá az oktatási intézmények finanszírozási reformját, méghozzá oly módon, hogy többletforrásokat teremtve az biztosítsa a magyar iskolák esélyegyenlőségét.
A MÁÉRT résztvevői szükségesnek tartják továbbá, hogy a szlovák kormány mellett működő tanácsadó szervben, a Kisebbségi Bizottságban a magyarságnak a számarányának megfelelő szavazati joga legyen és alakítsanak ki egy valódi kisebbségi önkormányzatiságot megvalósító, demokratikus felhatalmazással rendelkező intézményrendszert. Fontosnak tartják a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megalkotását is.
A MÁÉRT szorgalmazza továbbá a szlovák állami kulturális célú támogatások átalakítását úgy, hogy az – a jelenlegi gyakorlattól eltérően – arányait tekintve ne érintse hátrányosan a magyar kisebbséget, valamint, hogy a szlovák kormány a gyakorlatban valósítsa meg Szlovákia kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó nemzetközi vállalásait és tiltakoznak a bírósági nyelvhasználatban tapasztalható visszalépés miatt.
A MÁÉRT XV. ülésének Zárónyilatkozata:
Sikeresek voltak a nemzetpolitikai programok
A tanácskozás résztvevői értékelték a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve programot, amely a magyar nemzetpolitikában tovább erősítette a gazdaságpolitikai szemléletmódot. Megelégedéssel nyugtázták azt is, hogy az egyszerűsített honosítással és az állampolgárság megállapításával élő külhoni magyarok száma nő. Támogatásukról biztosították a kárpát-medencei magyar közösségek – közülük is kiemelten Székelyföld – autonómiatörekvéseit.
Üdvözlik a Petőfi Sándor program folytatását, amelynek keretében idén 51 ösztöndíjas segíti a szórványban működő magyar szervezetek munkáját, és sikeresnek tekintik a Márton Áron életét és rajta keresztül a 20. századi diktatúrák kegyetlenségeit bemutató emlékévet. Örömüket fejezik ki, hogy a magyar kormány külön programot indít a kárpát-medencei óvodák építésére és fejlesztésére.
A magyarországi tulajdonú cégek segítségét kérik abban, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein az ügyfeleikkel történő szóbeli és írásbeli kommunikáció magyar nyelvű legyen.
Tiltakozás a bukaresti hatósági önkény ellen
A MÁÉRT résztvevői kifejezték aggodalmukat az erdélyi helyzettel kapcsolatban: megdöbbentőnek és a jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják Erdélyben a romániai magyarságot sújtó jogfosztásokat, hatósági intézkedéseket. Határozottan tiltakoznak a romániai magyarság választott képviselőit sújtó bukaresti hatósági önkény ellen. Aggasztónak találják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának vontatottságát, és határozottan tiltakoznak a magyar nyelv- és szimbólumhasználatot korlátozó hatósági fellépések ellen. Sürgetik a valós kétnyelvűség megvalósítását az összes olyan településen, ahol a jogszabályok ezt előírják.
Szorgalmazzák az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok olyan tekintetben való módosítását, hogy a nyelvhasználati küszöb csökkenjen 10 százalékra, illetve az egy településen élő, 5000 főnél népesebb valamennyi magyar közösséget illesse meg az anyanyelvhasználat joga.
Arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt a december 11-i parlamenti választásokon és támogassák az RMDSZ magyar összefogás listáját. Éljenek bárhol a világban, így Magyarországon is például, mindenképpen szavazzanak!
Elfogadhatatlannak tartják, hogy Románia nem támogatta a csíksomlyói búcsú UNESCO szellemi örökség listájára való felvételét.
Bíznak a béke helyreállásában
A fórum résztvevői üdvözlik, hogy az elmúlt egy esztendőben Szerbiának négy csatlakozási tárgyalási fejezetet sikerült megnyitnia. Kiemelt jelentőségűnek tartják, hogy a szerb kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv a kisebbségek képviselőinek bevonásával készülhetett el, mint ahogy azt is, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség négy kulcsfontosságú területen államtitkári pozíciót kapott.
Kárpátalja esetében bíznak abban, hogy Ukrajnában helyreáll a béke és az ország olyan demokratikus jogállammá válik, ahol teljes körűen biztosítják a nemzetiségek kulturális, oktatási, nyelvi, közösségi jogait. Üdvözlik a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek javítása és intézményeinek fenntartása érdekében indított programok folytatását, amelyek hozzájárulhatnak az elvándorlás csökkentéséhez.
A MÁÉRT résztvevői reményüket fejezik ki továbbá, hogy az ukrajnai közigazgatási reform megvalósítása során figyelembe veszik a nemzetiségi arányokat és szorgalmazzák egy magyarlakta vidékeket magában foglaló közigazgatási egység létrehozását – áll – többek között – a dokumentumban, amelyben üdvözlik a Magyar Diaszpóra Tanács által 2016. november 30-án elfogadott célokat is.
Harmincmilliárd forint nemzetpolitikai támogatásra
A zárónyilatkozat elfogadását követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár állt a kamerák és az újságírók elé.
Míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásra, most ez az összeg eléri a 30 milliárdot. Emellé jönnek a gazdaságfejlesztési támogatások – jelentette ki Semjén Zsolt, majd felsorolta, hogy 2015 és 2018 között a Vajdaságban 50 milliárd forintot, Kárpátalján pedig 32 milliárdot fordítanak ilyen célokra. Ennek a fele vissza nem térítendő támogatás, a másik része kamatmentes hitel. Hasonló támogatásokat biztosítanak a horvátországi és szlovéniai fejlesztésekre is.
A miniszterelnök-helyettes kiemelt feladatként határozta meg a szülőföldön maradás különböző programokkal való támogatását, amelyek egyébként nemcsak az ott élő magyarságnak kedveznek, hanem jók például a velük élő más nemzeteknek is. A Vajdaság esetében például egyaránt jók a magyaroknak és a szerbeknek, sőt, Magyarországnak és Szerbiának is, hiszen regionális gazdasági fejlődést indukálnak.
Semjén Zsolt kiemelt támogatási formaként szólt az oktatási-nevelési támogatásról. A 250 ezer külhoni magyar gyermek, aki magyar óvodába és iskolába jár, anyagi segítséget kap a magyar államtól. A miniszterelnök-helyettes különösen az óvodák támogatásának fontosságát hangsúlyozta, hiszen ha a gyermek már magyar óvodába került, akkor szülei várhatóan később a magyar iskolát választják.
Semjén Zsolt kifejezetten elégedett a testvérvárosi programmal, amelynek keretében 189 magyarországi és 274 külhoni település részesült támogatásban – mondta.
A december 11-i romániai választásokkal kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes arra kéri a Magyarországon élő, román állampolgárságukat is megtartó honfitársainkat, hogy ne tétovázzanak, mindenképpen szavazzanak ők is, ugyanis nem kizárt, hogy néhány száz szavazat fog dönteni például arról, hogy eléri-e az erdélyi magyarság, az RMDSZ vezette magyar összefogás a számára döntő jelentőségű öt százalékot, ami lehetővé teszi számára a hangsúlyos képviseletet a bukaresti parlamentben. Ha ugyanis a magyar képviselet nem lesz elég erős – hívta fel rá a figyelmet Semjén Zsolt –, a bukaresti hatalom könnyen véghez viheti az új régiós felosztást, amelynek eredményeként a Székelyföldet szétszakíthatják és nagy román ipari régiókba olvaszthatják be, ami a magyarság területi tömbben való felszámolásának rémképét vetíti előre.
Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője a tájékoztatót követően kijelentette, hogy a magyar kormány politikai alapon szelektált a MÁÉRT plenáris ülésére meghívott szervezetek között. Szerinte ugyanis több olyan szervezet nem kapott meghívást, amely a MÁÉRT kritériumainak megfelel, és legitimitása lett volna. Példaként délvidéki szervezeteket említett. Ennek ellenére a zárónyilatkozatot a Jobbik mégis aláírta – jelentette ki Szávay –, mert abban több olyan pont is szerepel, amelyet támogatnak, illetve került bele olyan is, ami a Jobbik régi követelése volt, mint például a magyarországi tulajdonú cégek segítségének felhasználása abban, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein az ügyfeleikkel szóban és írásban a magyar nyelvet használják.
Ezt követően a MÁÉRT-en résztvevők számára Áder János köztársasági elnök tartott fogadást.
