Falopás nyomai (Fotó: pecsma.hu)

Az idei évben a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) területéről nagyjából 3000 fa tűnt el, hat futballpályányi területről. A tél beköszöntével a  falopások száma érezhetően megugrott.

A TANAP Állami Erdők alkalmazottai, mint minden évben, idén is egyre több falopást észlelnek. A legtöbb fa a romatelepek környékén tűnik el. A leginkább érintett terület a tátraalji régió, ahol a fagazdálkodásba a romák is „besegítenek”, ám sajnos negatív módon.

A hat futballpályányi területről eltűnt fa faanyagban mért értéke, vagyis a kár több mint 60 ezer euró. Az eszmei érték azonban jóval nagyobb összegű lehet.

A tátrai erdészeti cég a Tátra legmagasabb pontjaitól kezdődően egészen a védett övezetig kezeli az erdős részeket. Csak az idén 1895 köbméternyi pusztítást észleltek az erdőállományban. Nemcsak télen, hanem egész évben vágják a fát a romák, hiszen nemcsak fűtésre, hanem főzésre is használják. S mindezt annak ellenére, hogy a rendőrök is rendszeresen járőröznek a területen.

62 fatolvajt fogtak el

A fához illegálisan hozzájutók egyik trükkje, hogy gyermekeket küldenek a fáért, akik nem vonhatók büntetőjogi felelősségre. Az erdőőrök és a rendőrök 62 embert értek falopáson, akik közül négyet feltétel nélküli, nyolcat pedig feltételes szabadságvesztésre ítéltek. Ám még ezek a súlyos büntetések sem riasztják el a fatolvajokat.

Az „illegális fakitermelők” után hagyott „nyomokat” el kell tüntetni, az eltűnt fák helyére újakat kell ültetni és a következő száz évben gondoskodni is kell róluk. Nagy kérdés, hogy van-e ennek értelme, ha a falopást nem tudják megelőzni. Az erdőgazdálkodási vállalat egyébként minden évben lehetővé teszi a tűzifához való jutást, pontosabban annak megvételét és előkészítését még a védett területeken is.

Az utóbbi években a sok viharkárt szenvedett Tátra már nem a régi. Rengeteg fát csavart ki tövestül, vagy tört ketté az orkánerejű szél. A pusztítás nyomai jól láthatók több helyen. Ezt csak tetézik az egyre nagyobb mértékű falopások.

Minden fa mellé nem lehet őrt állítani. Megoldás az lehetne, ha jutányos áron juthatnának tüzelőhöz a rászorulók. A hulladékfa szedése azonban hamar átváltozhat illegális fakivágássá.

Ide kívánkozik még egy meglehetősen megdöbbentő megállapítás, miszerint télen a falvak levegője sokkal több szennyezőanyagot tartalmaz, mint a városoké. A magyarázat erre az, hogy egyre többen fűtenek fával és minden egyéb éghető, de karcinogén anyaggal. Hogy ezzel saját maguk és környezetük egészségét teszik kockára, abba senki sem gondol bele.

Csehországban már törvénnyel próbálják szabályozni és állami támogatásokkal segíteni a környezetkímélő fűtési megoldásokat. Nálunk is szükséges volna hasonló megoldásokra, mert úgy látszik, a fa még mindig a legolcsóbb tüzelő. Erre enged következtetni, hogy mostanában tájainkon is egyre több esik a motorfűrész áldozatául.

(Felvidék.ma/webnoviny.sk)