Csáky Pál EP-képviselő bevezető írásával megjelent a 2016. július 1-jén Pozsonyban 1946 – Egy évvel a világháború után címen tartott nemzetközi konferencia előadásait és egy korreferátumot tartalmazó magyar és szlovák nyelvű kiadvány.
A kiadványban Köteles Ágoston agrármérnök a kaukázusi Nuzalba elhurcolt felvidéki magyarokkal kapcsolatos saját kutatásairól a „Felvidéki magyarok a gulágokban” című beszámolóját olvashatják elsőként. A gulágot megjárt felvidéki magyarok történetét kibővítettük Pásztor Géza gépészmérnök, nuzali fogoly eddig csak németül és szlovákul megjelent visszaemlékezésével, amelyet Flórián László tanár fordított le magyar nyelvre és egészített ki édesapja visszaemlékezéseivel, ami folytatásokban a Felvidék.ma portálon is megjelent.
Mgr. Jerguš Sivoš „Ítélet nélkül! Munka- és gyűjtőtáborok Szlovákiában” címen megjelent könyvének tartalmáról beszélt a konferencián, ennek rövid összefoglalóját olvashatják a jelen kiadványban. Sivoš könyvében a Pozsonyligetfalun, a Köpcsényi úton működött munkatáborról is ír, de egy szó nincs benne az ott folyt kivégzésekről. Viszont bizonyítékul szolgál arra, amit már a kutatásaim alapján írásaimban sokszor rögzítettem, hogy ítélet nélkül nemcsak a németeket és a magyarokat hurcolták el nem kis létszámban kényszermunkára – és „tüntették el” őket gyorsan – hanem a szlovákokat is!
Dr. Tóth Endre prágai egyetemi tanár Edvard Beneš háború utáni nemzetiségi politikáját elemezte az 1946-os és az 1950-es népszámlálások tükrében. Ezek az adatok 1989-ig titkosítva voltak, a nyilvánosság eddig nem ismerhette meg a felmérések eredményeit. Tóth Endre történész barátunk írásával most ezt tette elérhetővé számunkra. A titkosítás egyik oka lehetett, hogy a népszámlálás eredményeiből kiderült volna a Beneš parancsára „eltüntetett” németek és magyarok létszáma.
Az előadások sorát Szabó József Tömeggyilkosság Ligetfaluban címen tartott dokumentumokra épített kutatási eredményeinek ismertetése zárta. A kiadványukban ezt is elolvashatja a tisztelt Olvasó. A fellelt dokumentumok azt bizonyítják, hogy sem a ligetfalui, sem a přerovi vérengzés nem egy-két elvetemült gyilkos magánakciója volt, hanem Beneš és kormányának háború utáni német-, magyar- (és szlovák)ellenes népirtó politikájának eredménye.
Nem tévedés, Beneš a szlovákokat sem kímélte, csak erről a hivatásos szlovák történetírás inkább „megfeledkezik”, nehogy a dekrétumokon nyert „haszon” a törvényerejű irományok esetleges törlésével elússzon!
A füzet kiadója a Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány (KÉRA). Támogatói a magyar Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrások Támogatáskezelője, a Gulág Emlékbizottság, Csáky Pál és az EP Néppárti Frakciója. Beszerezhető lesz a KÉRA és PEL PT (Petržalka-Engerau-Ligetfalu Polgári Társaság) rendezvényein, illetve a témában rendezett könyvbemutatókon és előadásainkon.
