Borsos Mihály sírja (Fotó: Csáky Károly)

Kisgyarmat a történelmi Esztergom, Bars és Hont határán található, dél-honti település.  A Duna menti síkság és az Ipoly menti dombvidék közt, a Szikince patak bal partján, Párkánytól 20 kilométerre északra települt. Feltételezhetően egy 1248-as oklevélben fordul elő először a neve, s ekkor a Hontpázmány nembelieké,  később pedig az esztergomi érsek, illetve a bényi apátság birtoka lett. Az esztergomi főegyházmegye kemencei esperességének régi plébániaközsége.

Temetői a falu feletti magasabb dombon találhatók. Az Öregtemetőbe vagy Kistemetőbe ma már nem temetkeznek, ám nagyon sok XIX. századi, XX. század eleji-közepi szép sírjel maradt meg itt. Legtöbbjük kőből készült, s így magukra hagyatottan is megható hírnökei a múltnak. Érdemes volna e területet védetté nyilvánítani, a sírokat megmenteni és egy kicsit felújítani.

A temető központi keresztje homokkőből készült a XIX. század elején. Nehezen olvasható dedikációja szerint „Megváltó Istenének/ tiszteletére szentelte/ az alatta nyugvó/ lelkipásztor/ Tulok Ferenc plébános“, aki 1814. november 18-án hunyt el Kisgyarmaton. Homokkőből készült a kereszt felső része, illetve csodálatosan megmunkált korpusza is, amely néhány éve tett itteni látogatásomkor sajnos, a földön feküdt. Pár évtizede ugyanis – az adatközlők szerint – szénaszállítás közben egy traktorral ledöntötték a keresztet. Talapzatát és az afölötti részt még visszaállították, de a korpusz már nem került eredeti helyére. Kár érte, s nagy veszteség lenne, ha ez teljesen megsemmisülne.

Egy 1950-es években készült, téglalap alakú, háromkaréjos szárvégű kereszttel és népviseletes fényképpel ellátott műkőkereszten a szöveg csak részben olvasható. Többek közt ez áll rajta: „Itt nyugszik/ KOVÁCS  FERENCNÉ/ szül. Ferenc Mária/ élt 29 évet/ megh. 1957. máj. 9./ kislánya KATÓKA“.

Vannak itt szépen megmunkált háromkaréjos szárvégű homokkőkeresztek is, oszlopukon szomorúfüzes díszítéssel. Az egyik RAJNER  GIZELLÁÉ, aki a XIX. század végén halt meg. Vas- és fakereszt ma már szinte alig van a temetőben.

A mai temető központi kőkeresztje a XX. század elején készült. Ettől nem messzire látható Stampay Ferenc plébános nagy fekete márvány, vaskorpuszos sírkeresztje. Az INRI-feliratos, egyenes szárú kereszten egy öntöttvas korpusz függ. Az egylépcsős kereszt kőalapzaton áll. Oszlopát egy kehely és egy evangéliumos könyv díszíti. Felirata a következő: „Itt nyugszik Istenben boldogult/ STAMPAY/ FERENCZ/ Kisgyarmat és Páldnak/ 25 éven át esperesplébánosa/ 1867. ápr.5./ + 1931. ápr. 17.“:  A jónevű pap haláláról az Esztergom című újság is tudósított, az alábbiakat közölve: „Stampay Ferenc kisgyarmati esperes-plébános életének 64. évében elhunyt. Mint főegyházmegyének papja, a fővárosban volt hitoktató, majd gimnáziumi hittanár. 1903-ban került a jelenleg cseh uralom alatt álló Kisgyarmatra adminisztrátornak; 1906-ban ugyanitt plébánossá neveztetett ki, 1913-ban esperessé lett. Az elhunytban Stampay János köbölkúti igazgató-tanító testvérbátyját gyászolja. Temetése szombaton folyt le őszinte és nagy részvét mellett Kisgyarmaton.“ (1931. szept. 23.) A testvér, Stampay János egyébként a legkiemelkedőbb kántortanítók egyike volt; több kitűnő ima- és énekeskönyvet állított össze. (A két dátum: a sírra vésett halálozási dátum és a lap számának dátuma felveti a kérdést, vajon nem  téves e valamelyik?)

A központi kereszt másik oldalán áll Borsos Mihály egykori kisgyarmati plébános síremléke. A korpuszos szürkés-fekete márvány kereszt mellett látható téglalap alakú oszlopon ez olvasható: „Itt nyugszik/ Istenben boldogult/ BORSOS  MIHÁLY/ főtisztelendő/ Nagyfödémes, Kőhídgyarmat, Kisgyarmat és Páld/ plébánosa/ 1910. máj. 6. – + 1974. VIII. 17./ Nyugodjék békében“. A szöveg felső bal oldalán egy stólával átkötött evangéliumos könyv-díszítés  is látható.

Borsos Mihályt Sztyahula László egyháztörténész is  többször említi a csehszlovákiai magyar katolikus egyház történetét összefoglaló művében (Kéméd, 2013). A tehetséges felvidéki magyar pap a Nagyszombati Magyar Egyháztörténeti Iskolának kiemelkedő tagja volt, ahol előadásokat tartott, publikációkat jelentetett meg. De aktívan kivette részét a felvidéki magyar katolikus mozgalmakból, s jelentős volt iskolaszervezői tevékenysége is. A nagyfödémesi plébánia századaiból című társszerzős munkája 1999-ben  a Kalligram Kiadónál nyomtatásban is megjelent.

Ipolykiskeszi szülöttje a papi hivatásra Komáromban és  Nagyszombatban készült. A visszacsatolás után Nagyfödémesre került (a helyi alapiskola később itt a nevét is felvette), ahol számos, a szegényeket és a magyarságot segítő akcióban vett részt, bátran kiállt az egyházüldözés idejében hitéért, nem torpant meg, s szembeszállt a kommunista rendszer egyházellenes politikájával is. Ezért kétszer is bebörtönözték, Lipótváron és Valdicén raboskodott. Aztán hosszú időre eltiltották a papi pályától. Életútját Szabó László dolgozta fel alaposabban, s az Ipolynyéken tartott Keresztutak. Felvidék hitvallói a kommunista diktatúra idején című konferencián előadásában beszámolt róla. (2015)

Kisgyarmatnak több tehetséges plébánosa volt még. Itt halt meg Rák Péter atya is, akinek a helyi templomban szintén van szép emléktáblája. A sötétszürkés márvány emléktáblán ott látható a főtisztelendő képe, a papi hivatás szimbólumai és az alábbi szöveg: „Értetek élni öröm/ Meghalni dicsőség/ RÁK  PÉTER/ esperes plébános/ 1900.VI. 29. – + 1969. V. 20./ 37 évi önfeláldozó/ munkája emlékére/ kisgyarmati hitközség/ 1973“

2007-ben a temetőben a helyi vadásztársaság állított egy szép vörösmárvány keresztet az elhunyt vadásztagok tiszteletére.

A templom közelében áll az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve. Mint a község látnivalóiról szóló füzetben írják: az emlékművet „1944-ben az itteni úrbéres gazdák állíttatták. Az obeliszk alakú emlékművet a tetején a turulmadár díszíti. Ezt 1945 és 1993 között Jónás István rejtegette. Az emlékmű, amelyet bokrok sűrűje takart el, 1993-ban felújításra került, s környékét rendbe hozták. A feketemárvány táblán az I. világháború 22 áldozatának neve van megörökítve. 1945 után ezt kiegészítették a II. világháború 67 áldozatának nevét feltüntető táblákkal“.  (2003:10)

A kettétört korpusz a központi kereszt közelében. Csáky Károly felv..JPGA vadásztársaság állíttatta emlékkereszt. Csáky Károly felv..JPGAz új temetőrész központi keresztje. Csáky Károly felv..JPGEgy földbe süppedt sírjel. Csáky Kráoly felv..JPGHáborús emlékmű. Csáky Károly felv..jpgKovács Ferencné fényképes sírjele. Csáky Károly felv..JPGRák Péter emléktáblája. Csáky Károly felvétele.JPGRégi kőkereszt az öregtemetőben. Csáky Károly felv..JPGStampay Ferenc esperesplébánois sírkeresztje. Csáky Károly felv..JPG