(Fotó: pixabay.com)

Bár a meteorológusok az idei tél legkeményebb napjával riogatnak vízkereszt, avagy három királyok ünnepén, ez mit sem változtat azon, hogy ma kezdődik a farsang. Indul a báli szezon, álarcot is ölthetünk, ha úgy tartja tréfás kedvünk. A lényeg, hogy eljött a vidámság, a hejehuja és a szórakozás időszaka.

Talán nem véletlen, hogy éppen az év leghidegebb hónapjában jön el a kikapcsolódás ideje. Ünnepeink, népszokásaink több száz évre nyúlnak vissza, s a paraszti létben gyökereznek. A régi korok embere mindig a mezőgazdasági munkákhoz igazította naptárát és élete rendjét. A munka volt az első, s csak utána jöhetett a pihenés…

S mikor volt idő a szórakozásra? Amikor a kenyérmagvak vastag hódunna alatt pihentek, s a kasza, az eke és a többi szerszám a fészerben porosodott. Bizonyára jó volt elűzni az időt, a hosszú téli estéket a közös mulatozásokkal és táncolással. A farsang egyúttal a lakodalmak időszaka is volt, a legtöbben ekkor esküdtek örök hűséget egymásnak. Mert ilyenkor volt rá idő és ilyenkor volt illendő…

Ma már mindenki akkor esküszik, amikor akar, vagy amikor éppen tud. Ám az álarcosbálok és minden más táncos mulatság mintha reneszánszukat élnék mostanában. Szerencsére a régi néphagyományok sem merültek feledésbe, hiszen például a Csallóközben egyre több faluban tartanak a farsang farkán dőrejárást vagy éppen bőgőtemetést. Az alakoskodás és a maszkok viselése ezeken nemhogy megengedett, hanem egyenesen kötelező.

A farsang a vigadozások időszaka, amihez a dínomdánom ugyanúgy hozzátartozik, mint a fánk, vagy más néven siska evése is. A felszedett kilóktól majd megszabadulhatunk a pár hét múlva kezdődő nagyböjt során.

Most azonban engedjük el magunkat, hiszen egy kis lazítás, jó társasággal való szórakozás valóságos balzsam kedély- és lelkiállapotunkra. Legalább hétvégenként töltsük az időnk egy részét azokkal, akik mosolyt képesek varázsolni az arcunkra.

Hajszolt világban élünk, tapossuk a mókuskereket, örökös időhiányban szenvedünk a legtöbben. Éppen ezért van szükségünk a „gőz kiengedésére” és minden gondunk-bajunk félretételére, legalább egy kis időre… Az orvosok, ha tehetnék, a farsangi vigadozást is receptre írnák fel, akárcsak a kötelező nyári szabadságot.