Tóth Borbála a zoboralji Kolon községben született. Szülei erős magyar öntudata, magyarság melletti kiállása egész életében például szolgál számára. Gyermekkorának egyik meghatározó élménye volt, hogy édesapját az 1956-os forradalom melletti kiállásért elítélték és börtönbe zárták. A magyar kultúra napján veszi át a Csemadok Közművelődési Díját.
Mikor lett Csemadok-tag és hogyan került kapcsolatba a hagyományőrzéssel?
A házasságkötés után férjemmel néhány évig a Tátrában éltünk, majd úgy döntöttünk, hogy hazaköltözünk férjem szülőfalujába, Pogrányba. Megszülettek a gyerekeim, építkeztünk, munkába jártam, így nem éreztem, hogy valami hiányozna az életemből. Abban az időben nálunk a Csemadok helyi alapszervezete és a hagyományőrző csoport is egy viszonylag zárt közösség volt. A bársonyos forradalmat követően részt vettem a Csemadok évzáróján és onnan már alelnökként tértem haza. Ezzel egyidőben tagja lettem a hagyományőrző csoportnak is.
Sikerült-e változtatni az alapszervezet addigi működésén?
Az addigi tevékenység kimerült abban, hogy a vezetők évente megszervezték a Csemadok-napot, a hagyományőrzők pedig eljártak különféle fellépésekre. Fokozatosan tudatosítottuk, hogy a Csemadok ennél sokkal több és a hagyományőrzés sem merül ki a színpadra állásban, éneklésben. Egyre több feladat talált meg bennünket, pontosabban mi találtunk magunknak egyre több munkát. Az alapszervezet vezetését 2000-ben vettem át, ebben az évben a járási konferencia a nyitrai területi választmány tagjává is választott. Ahogy bővült a hagyományőrző csoport tagsága, szaporodtak a fellépések is. Szomolányi Ilonka néninek segítettem a szervezési munkákban, egyre több lett a dolgom, míg végül 2006-ban a csoport vezetése is rám maradt. Mindeközben kiadtunk egy, a helyi népdalokat, népi szenténekeket megörökítő lemezt a Pogrányi templom előtt címmel.
Hogyan kapcsolódik be a Csemadok Pogrányi Alapszervezete a község életébe?
Elsősorban kulturális rendezvényeket szervezünk. Néhány éve például a falunapok keretében a vidék hagyományőrzőivel közösen bemutattuk a Zoboralji lakodalmast, de szerveztük már a Bíborpiros szép rózsa népdalverseny területi döntőjét is, karácsonyi műsorokat és márciusi megemlékezéseket is a helyi magyar tannyelvű iskolával karöltve. Húsvéti tojást festünk, mézeskalácsot sütünk és díszítünk a gyerekekkel. A hagyományőrzés terén pedig már nem csak a népdaléneklésre, népszokások feldolgozására koncentrálunk. Falunk vegyes lakosságú, ezért is kell óvni és éltetni hagyományainkat, megőrizni nyelvünket és építeni közösségünket.
A Csemadokban végzett munka mellett más formában is segíti a helyi közösség megmaradását…
Néhány éve tagja vagyok a Pográny község önkormányzata mellett működő kulturális bizottságnak is. Az évek folyamán összegyűjtött viseletek, bútorok, népi eszközök már lassan kiszorítottak bennünket a családi házból, emellett láttam más községek jó példáját is, ezért javasoltam egy tájház létrehozását. Szerencsére Hajdú László polgármester és az önkormányzat mellém állt. A hagyományőrző csoport tagjai és a családtagok szintén segítettek a ház rendbehozatalánál, melynek látogatóit is én fogadom és mutatom be nekik Pográny és a Nyitra-vidék értékeit. Minden községnek megvan az ünnepkörökhöz, a munkákhoz kapcsolódó jellegzetes népszokása, hagyománya. Hogy ezek a szokások megmaradjanak, hozzáfogtunk felelevenítésükhöz. Ehhez is jó szolgálatot tesz a tájház, ahol a Duna TV a zoboralji lakodalmast bemutató műsorát is forgatta, valamint a tájház és udvara adott otthont több hagyományőrző rendezvénynek, itt mutatták be az aratást és a tavaszváró villőzés szép szokását szintén a vidék hagyományőrzői, melyekről felvétel is készült.
A Csemadok Nyitrai Területi Választmánya munkájába hogyan tud bekapcsolódni?
Mivel a területi választmány anyagi források híján nem tud titkárt alkalmazni, a választmányi tagokra több feladat hárul. A csapaton belül van egy kemény mag, amely nemcsak a választmány munkáját végzi, hanem egymást is támogatja és segíti. Egyik legnagyobb rendezvényünk a Generációk Találkozása kulturális fesztivál, amelynek szervezése és lebonyolítása sok időt és erőt követel. De említhetném a magyar bál, a márciusi megemlékezések, fesztiválok és hagyományőrző rendezvények, vagy a különböző versenyek járási fordulóinak lebonyolítását is. A területi választmány az egyik alapító szervezete a Zoboralji Tájegységi Értéktár Bizottságnak, ahol feladatul kaptam a járás területén belül a helyi értéktárbizottságokkal való kapcsolattartást és az értékmegőrző munka koordinálását. A Csemadok Nyitrai Területi Választmánya mellett működő hagyományőrző műhelyben a környékbeli községekből érkező lányok, asszonyok a hagyományos zoboralji csipke verését és hímzést tanulják. A csapat a magyarországi Alsóörsi Csipkeműhely vezetésével egy értékmegőrző projektben is részt vesz, rendszeresen találkozunk és együtt készítjük el a munkadarabokat.
Ennyi közösségi munka, feladat végzése mellett jut idő a családra?
Nyugdíjasként be tudom osztani az időmet úgy, hogy a családra is jusson. Férjem és gyermekeim már megszokták, hogy jövök-megyek, intézem a feladatokat. Ha úgy alakul, segítségükre is számíthatok. Tudják, hogy én már nem fogok megváltozni. Talán egy kicsit patetikusan hangzik, de úgy gondolom, amíg erővel bírom, dolgozom a zoboralji és felvidéki magyarság megmaradásáért.
