Az iskola a tudás, az ismeret megszerzésének, az életre való felkészítésnek a színtere. Ennek tükrében érdekességként hatott annak a szülőnek a kijelentése, aki szerint az iskola legújabban olyasféle szociális intézetté is vált, amelyet olyan problémák megoldása is terhel, amelyekkel korábban az iskoláknak nem kellett foglalkozniuk. Bizonyítékként a gútai magyar tannyelvű iskolákat említette.
A gútai önkormányzat január 30-ára, hétfő délután 13.00 órára hívta össze azt az ülést, amelyen a képviselők és az érintettek a két magyar tannyelvű alapiskola sorsáról döntöttek. Mint ismeretes, az alapiskolákba beíratott gyerekek létszáma, illetve a létszámnak a két iskola közti elosztása kérdésessé tette a II. Rákóczi Ferencről elnevezett magyar tannyelvű alapiskola fennmaradását. Az ügyben korábban különböző vélemények és javaslatok láttak napvilágot.
A Magyar Közösség Pártja oktatási alelnökének kérése ellenére a gútai önkormányzat megszavazta az iskola-összevonást a mai, január 30-ai képviselő-testületi ülésén. Tizenkét igen szavazattal összevonták a II. Rákóczi Alapiskolát és a Corvin Mátyás Alapiskolát. Négyen szavaztak a tervezet ellen, egy képviselő pedig nem szavazott. A tagok közül Ferencz László, Angyal Béla és Németh Iveta független képviselő és Samu István, az MKP képviselője nem támogatta a döntést, Gőgh Mihály, az MKP képviselője nem szavazott.
A városban többen tiltakoztak a döntés ellen, a közösségi hálón szavazást indítottak. Ezen a szavazáson több mint 250-en arra szavaztak, hogy megmaradjon a két tanítási intézmény, csupán négy személy nyomott gombot az mellett, hogy összevonják az iskolákat.
Ez pontosan tükrözi a gútaiak, sőt, a felvidéki magyarok véleményét. Az iskolahálózatunk megtartása elsődleges prioritása minden magyarnak. Egy-egy intézmény bezárása fájó sebet üt a magyarokon, akkor is így van ez, ha egy adott településen több magyar tanítási nyelvű intézmény működik.
Tüntettek az iskola-összevonás ellen
Az önkormányzati ülés idejére Halász Béla tüntetést szervezett, melyre közel 50 tüntető érkezett. A képviselő-testület nehéz döntés előtt állt, a tervezet ugyanis nemcsak a helyiek indulatait kavarta fel, hanem a kívülállókat is véleménynyilvánításra késztette. Az iskola-összevonás még a két pártot is közös gyékényre állította, és csodák csodájára a véleményük is egyezett az összevonás, vagy ha úgy tetszik, az egyik iskola tervezett megszűnése kérdésében.
Halász Béla a tüntetés szervezője az ülés után kérdésünkre elmondta: „A ma délutáni döntés, fekete betűkkel fog bekerülni nemcsak Gúta, hanem az egész felvidéki magyarság történetébe. Nem láttam semmilyen ésszerű magyarázatot arra, hogy miért kell a két iskolát összevonni. Éppen akkor, amikor harcolunk a kisiskolák mellett, az összes magyar iskoláért. Ez a döntés szembe megy mindennel, amit én képviselek, de azzal is, amit a gútai magyarság nagy többsége gondol és érez.” A városi képviselők nem vették figyelembe a gútaiak véleményét.
„Nem vették figyelembe sem a pedagógusok, sem a szülők, sem a Corvin Mátyás Alapiskola igazgatónőjének véleményét, hogy ez egy elhamarkodott, rossz döntés. Több képviselői hozzászólás is arról szólt, hogy nem kellene ezt a döntést most meghozni, jobban át kellene gondolni. Ez már egy előre eldöntött lépés volt. Több képviselő is arról szólt, hogy mi lesz a neve az iskolának. Semmilyen véleményt nem vettek figyelembe. Sajnos” – mondta Halász Béla.
A tüntetés szervezője azt is elmondta, az összevont iskola nevéről még nem szavaztak, bár az is a mai ülés témája lett volna. Az a döntés született, hogy erről majd a későbbiekben szavaznak. Halász Béla szerint inkább az összevonásról szóló szavazást kellett volna elhalasztani. Ezt a döntést ugyanis már nem lehet visszavonni.
Csak egy újabb átalakulás része?
A testületi ülésen Madarász Róbert, az oktatási bizottság elnöke kifejtette: “a Gúta város mellett működő oktatásügyi szakbizottság már hosszabb ideje foglalkozik városunk diáklétszámának rohamos csökkenésével, s ennek iskoláinkra gyakorolt hatásával. Bizony, fogyatkozunk. Kevés gyerek születik, s ezt a problémát először az iskolák érzik meg, később a munkaerőpiac, majd a nyugdíjrendszer.”
“Az idén iskolába iratkozó gyerekek száma még 100 felett volt, de a lakossági nyilvántartásból kitűnik, hogy 2 év múlva a 80-at sem fogja elérni. Ez a problémák gyökere, de nem ez az igazi gond, hanem az egyes iskolákba jelentkezők aránya, a beiskolázott diákok etnikuma, szociális hátterének egyenlőtlensége, s a gyermekhiányból adódó feszültségek. Mindehhez jön az a tény is, hogy Gútán 4 iskola közt oszlik meg ez a csökkenő létszám. Ezek a tényezők sarkallták arra városunk önkormányzatát, hogy egy tanulmányt dolgoztasson ki, esetleges megoldási javaslatokkal.
Ez elkészült, s az iskolaügyi bizottság a január 24-i ülésén hosszasan és körültekintően foglalkozott is vele. A döntésünk során analizáltuk a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokat, tendenciákat, az előző napon megvalósult (többé-kevésbé) nyílt fórum tapasztalatait, megismerkedtünk a két iskola pedagógusai által megfogalmazott nyílt levéllel, s meghallgattuk az érintett iskolák igazgatóinak állásfoglalását is.
A döntésünk során figyelembe vettük annak lehetőségét is, hogy a speciális iskola 2020-ban (amint azt előrevetítik) megszűnik, s az oda járó diákok az alapiskolákba vagy azok speciális osztályaiba integrálódnak, valamint az egyházi alapiskola 2018-ra időzíthető nagyobb térnyerését is.
(…) A bizottságunk az ülés jegyzőkönyvében is deklarálja, hogy a két iskola összevonása szükséges formális lépés, mely nem egyenlő semmiféle iskolamegszüntetéssel, hiszen ugyanazok a gyerekek és ugyanazok a pedagógusok, akik júniusban vakációra mennek, szeptemberben ugyanazokban a termekben, ugyanolyan feltételek mellett kezdik meg az új tanévet, leépítésről tehát szó sincs.
Még egy gondolat a végére. Tudom, hogy sokakat elszomorít a gondolat, és bevallom, hogy köztük engemet is, hogy egy csaknem 90 éves iskola, „a gútai öregiskola” szeptember elsejétől megszűnik. Ám, ha jobban belegondolunk, az igazság mégsem ez, hiszen csak egy újabb átalakulás részese lesz úgy, mint oly sokszor az iskola történelme folyamán. Gondoljunk csak bele, hogy 1930-tól ugyanazt az iskolát Polgári iskolának, Négyéves Elemi Népiskolának, Pionír utcai Alapiskolának, Palkovich utcai Nyolc- majd Kilencéves Alapiskolának, végül II. Rákóczi Ferenc Alapiskolának nevezték. Különböző nevekkel, de ugyanaz az iskola maradt, ahol gútaiak nemzedékei tanultak, s remélem, tanulnak is még nagyon sokáig. Jelen döntésünkkel ezt szeretnénk elősegíteni és bebiztosítani.”
Horváth Árpád polgármester szerint a két iskola tanárainak és vezetőségének együttműködésében komoly hiányosságok vannak, nem képesek együtt dolgozni, akciókat szervezni. Ez a tény viszont a városban és iskolaügyének jövőjében komolyabb veszélyeket vetít előre.
Valós koncepció kellene
Ugyanezen az ülésen Samu István, városi képviselő, pedagógus is felszólalt. Ő arra kérte a jelenlévőket, hogy halasszák el a döntést, és indítsanak konzultációt. A kérést a testület elutasította.
“Először is képviselőtársaim felé fordulva, arra szeretném kérni tiszteletteljesen, hogy ha maradt bennünk józan, emócióktól mentes érzés, már pedig hiszem, hogy maradt, akkor ne törjünk pálcát azok felett, akik ma lelkiismeretük és józan belátásuk szerint szavaznak, mert jól tudjuk az előttünk álló probléma-halmaz olyan súllyal bír társadalmunkban, ami sokunknak álmatlan éjszakát produkált! Hiszem, hogy mindenki a meggyőződése szerint fog szavazni.
Az elmúlt napokban nyíltan és a kulisszák mögött is kemény csatározás zajlott a megoldást keresők között. Kemény szavak hangzottak el, populizmussal és árulással vádolták egyesek azokat, akik nem álltak be a sorba. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére dallamára. Kérném, hanyagoljuk a más vélemények populizmussal való megbélyegzését! Ma úgy érzem, hogy nem lesz elfogadható megoldás. Kérdések kavarognak bennem is és a társadalmunkban-pedagógusokban, szülőkben, politikusokban!
A felelősségteljességem nyomása alatt, kérem a testületet ennek a határozati javaslatnak az elnapolására legalább a beiratkozás utáni időpontig! Bár a gútai szülőktől, pedagógusoktól kapott információk hatására akár a nyári igazgatóválasztást is megvárnám!
Én ma nem a frakcióm ellenében fogok szavazni, hiszen nagyon sok mindenben egyetértek frakciótársaimmal, néhány nagyon fontos kivétellel, ezek és a pedagógusi érintettségem és az MKP országos oktatáspolitikai stratégiája nem hagyják, hogy ma igennel szavazzak!
(…)A koncepció, amit két hete ismerhettem meg jómagam is, lelkiismeretes munka, diagnózis a gútai iskolarendszer helyzetéről, de csak részben koncepció! Sajnos, nincs javaslat benne a harmonogramra és egy sor kérdés megválaszolatlan! Továbbfejlesztést igényelt volna, mielőtt eldöntjük véglegesen a jövőt! (…) Tehát javaslom, a határozati javaslatot halasszuk a beiratkozás utánra, addig folytatjuk a konzultációt az emberekkel!”
Az ülésen nemcsak Samu István volt azon a véleményen, hogy az iskolák sorsáról nem szabadott volna elhamarkodottan dönteni. A mai délutáni ülésen a jelenlevők azt a megoldási javaslatot szavazták meg, hogy a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola megszűnik, s a Corvin Mátyás Alapiskola részét képezi majd a továbbiakban. Épülete és tantermei a Corvin Mátyás Alapiskola kihelyezett tagozataként működnek ezentúl. Az igazgatóság a Corvin Mátyás Alapiskola épületében fog működni.
Az igennel szavazók nyilatkozatot adtak ki
A gútai önkormányzat ma meghozta az utóbbi évek egyik legjelentősebb testületi döntését. Mint ismert, a 2016. áprilisában megtörtént iskolai beiratkozási eredmények igencsak nagy meglepetést okoztak városunkban. Már akkor igyekeztünk az önkormányzat által fenntartott intézményeinkbe célirányosan meghatározni a megnyitható nulladik, illetve első osztályok számát, azonban minden próbálkozásunk ellenére ez a kezdeményezésünk nem teljesen hozta meg a várt sikert.
Közösen, testületi szinten mondtuk ki, hogy a következő tanév során meg kell vizsgálnunk a kialakult helyzetet és ki kell dolgoznunk egy olyan tervezetet, mely képes racionalizálni és normalizálni az iskolahálózatunkban kialakult kedvezőtlen folyamatokat. A decemberi testületi ülésen pedig egyöntetűen kinyilvánítottuk, hogy egy tanulmányt kell készíteni a helyi oktatási intézmények helyzetéről, a problémák okairól, a már sokszor említett demográfiai mutatókról, s a megoldás lehetséges irányairól.
A tervezet elkészült, s most itt vagyunk a megvalósítás küszöbén. A gútai magyar oktatásügy városunk önkormányzata számára fontos, sőt kiemelten fontos terület. Mindig is büszkék voltunk és a jövőben is büszkék leszünk a gútai iskolák mindegyikére, és persze a bennük tevékenykedő tanárokra és diákokra egyaránt. A rendelkezésünkre álló tények, statisztikák és elemzések gondos mérlegelése után született meg a mai határozat, amely reményeink szerint a gútai magyar oktatást, a diákok, szülők és tanárok érdekeit szolgálja.
Már a kidolgozás és egyeztetések folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy bármilyen döntést is hozunk, az a kérdéskör mély társadalmi beágyazottsága, a helyi tradíciók és az idők során megszokott állapotokban okozott változások miatt sem fog tetszeni mindenkinek. Elérkezettnek látjuk azonban az időt, hogy az indulatokat félretéve, a kényes és népszerűtlen lépéseket is vállalva valami nagyszerűt tehessünk, ami kiállja majd az idők próbáját és megmutatja az oktatásügy területén is, hogy nem csak túlélnünk kell, hanem a fejlődésre is van lehetőség. Mindennek kulcsa a hatékony együttműködés, a közös értékek és célok mentén történő egységes kiállás.
Azért döntöttünk az összevonás mellett, hogy erősíteni és fejleszteni tudjuk magyar fiataljaink oktatásának és nevelésének hatékonyságát. Nem megszüntetésről van szó, hanem átalakulásról, mely a mai modern, rohanó élet egyik alapfeltétele. A város fenntartása alá tartozó iskolák csapatainak egyesítésével egy erős, szilárd alapokon álló intézményt akarunk kialakítani, hogy biztosítsuk gyermekeink további hatékony fejlődését és megálljt parancsoljunk az értelmetlen, egymás elleni csatározásoknak, az egymást minősítő suttogó propagandának, s végső soron a demográfiai viszonyok okozta feszültségnek.
Nem nyerészkedni akarunk iskoláinkon, hanem segíteni nekik! Nem áll szándékunkban az iskola infrastruktúráját más célokra használni, az eddigi vívmányokat és eredményeket romba dönteni, sem a magyar iskolarendszert bármilyen módon is leépíteni. Éppen ellenkezőleg! Döntésünkkel biztosítottnak látjuk, hogy: a kedvezőtlen demográfiai viszonyok ellenére egy perspektivikus magyar intézmény jön létre, melyet a mindenkori önkormányzat kiemelten segít és támogat majd.
Az iskola tanulói ugyanabban az osztályban, ugyanazokkal a tanárokkal, a választott iskolai nevelési terv szerinti oktatásban és nevelésben részesülnek majd. A sajátos nevelési igényű diákok integrálása a jövőben hatékonyabban és kellő érzékenységgel valósítható meg. Könnyebbé válik a tehetséggondozás és felzárkóztatás, a későbbiekben pedig akár speciális irányultságú osztályok létrehozása. Mindezt úgy, hogy az iskola nevelőtestülete, szülői szövetsége és velük együtt a város vezetősége egységes irányelvek mentén biztosítja majd a gyermekek hatékony, eredményes és békés oktatásának és nevelésének feltételeit – ki-ki a maga lehetőségei és tehetsége szerint.
Hisszük, hogy Gúta jövője a gútai fiatalság, a gyermekek, akiknek jövőbeli érvényesülését a gútai iskolarendszer hatékonysága és színvonala határozza meg. Bízunk abban, hogy megértik döntésünk hátterét, fontosságát és céljait, s azt is, hogy mindezzel iskolarendszerünk hatékonyságát, eredményességét és fenntarthatóságát szolgáljuk – ami mindannyiunk közös érdeke.
A nyilatkozatot január 30-án adták ki az aláírók, azaz Gúta Város Önkormányzatának alábbi tagjai: Angyal Tamás, Árgyusi Imre, Fekete Attila, Forgács Attila, Forró Tibor, Hájas Tamás, Kárpáty Ernő, Koczkás Beáta, Kögler Zoltán, Lengyel István, Madarász Róbert, Viola Miklós és Horváth Árpád.
