Fotó: SITA/Marko Erd

Májustól szigorodik az álláskeresők nyilvántartása a munkaügyi hivatalokban. Amennyiben az álláskereső egy hónapon belül ismételten megszünteti a hivatal által kiközvetített munkaviszonyát, fél évig nem kerülhet vissza annak nyilvántartásába.

Ezeket a változásokat is tartalmazza a foglalkoztatási törvény módosító javaslata, melyet a január 11-ei kormányülésen hagyott jóvá a Fico-kabinet. Az új jogi normával korlátoznák a munkahivatalokban nyilvántartott álláskeresők kereseti lehetőségét is.

Szigorítják a foglalkoztatási törvény több cikkelyét is

Jelenleg a nyilvántartásban szereplő munkanélküli bruttó 148,57 eurót kereshet havonta anélkül, hogy törölnék a nyilvántartásból. Ezt korlátozná a munkaügyi tárca, mégpedig úgy, hogy megtiltaná a nyilvántartásban lévőknek munkaviszony létesítését, és a megbízási szerződést maximálisan 40 napban szabná meg egy évre.

További változás, hogy a nyilvántartott álláskereső nem dolgozhat a nyilvántartásának ideje alatt annál a munkáltatónál, akinél munkaviszonyban volt a nyilvántartásba vétele előtt.
A munkaügyi tárca azt is megtiltaná, hogy az álláskereső olyan munkáltatónál dolgozzon a nyilvántartásának ideje alatt, amely a foglalkoztatását a munkaügyi hivatal által szervezett állásinterjún elutasította.

Az álláskereső köteles lesz bemutatni kereseti viszonyát a hivatalnak, a megbízási szerződést legkésőbb egy nappal a munkakezdése előtt leadni, és rendszeresen jelenteni a megkapott összeg nagyságát. Amennyiben ezt nem teljesíti, törlik a nyilvántartásból.
Akkor is kikerülhet a nyilvántartásból a munkanélküli, ha komolyabb indok nélkül elutasítja az aktív munkapiaci intézkedésen való részvételt.

A kormány kénytelen változtatni az emberekhez való viszonyán

A kormányülés után tartott sajtótájékoztatón Robert Fico megállapította, hogy kormánya kénytelen változtatni az emberekhez való viszonyán. „Érdeklődésünk középpontjába elsősorban a dolgozó ember kerül” – szögezte le a kormányfő. Hozzátette: a kormány elutasítja a szociális ellátórendszerrel történő visszaéléseket. „Nem fogjuk támogatni azokat az embereket, aki ilyen visszaéléseket követnek el, mivel sajnos egyre több ilyen eset fordul elő” – mondta Fico.

Fico szerint nő azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik agresszíven viselkednek a hivatal munkatársaival szemben, amennyiben munkát kínálnak nekik. Kedvezőtlen az álláskeresők struktúrája. „Nagyon magas azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskolát sem, nyíltan megmondom, itt elsősorban a romákra gondolok” – hivatkozott a kormányfő.

Gyakran az orvosok is segítik a spekulánsokat

Hozzátette: világosan meg kell különböztetnünk, hogy ki az, aki valóban dolgozni akar, és ki az, aki visszaél a rendszer nyújtotta lehetőségekkel. „Már az is nagy eredmény lenne, ha az ilyen esetek számát felére csökkentenénk”. Azt is megjegyezte, hogy gyakran az orvosok segítik a spekulánsokat az ideiglenes betegszabadságokkal.

A munkaügyi miniszter az új jogi szabályozást az „év törvényének” nevezte. Közölte: „Nagyok az elvárásaink”. Hozzátette: a módosító javaslatot támogatják a munkáltatók és a szakszervezet is. „A törvény némely munkáltató tisztességtelen praktikáira is reagál. A visszaéléseknél általában a cégek együttműködnek az alkalmazottakkal” – állapította meg Richter. Ezzel összefüggésben erősítik a munkaügyi felügyelet tevékenységét.

Változnak a gyakornokok foglalkoztatásának a feltételei is

A munkaügyi minisztérium 2013-ban bevezette, hogy a jelentkező gyakornokok csak a végzettségüknek megfelelő munkakörben nyerhettek alkalmazást. Az új szabályozás törli ezt a kitételt.

Változnak a munkahelyi rugalmasságot segítő juttatások is, így azokat akkor is folyósítják, ha időközben megváltozik a munkáltató. A juttatások ismételt odaítélésének idejét az utolsó juttatástól számított két évről egy évre csökkentették.

A szükséghelyzetben lévőknek nyújtott juttatásokat szabályozó törvény is módosul

A tartósan nyilvántartott és passzív álláskeresőket a törvényalkotó arra szeretné ösztönözni, hogy munkába álljanak. Míg jelenleg, ha valaki foglalkoztatottá válik, a bevételének 25 százalékát nem számolják be a segélybe, az új szabályozás ezt felemeli 50 százalékra az illető munkaviszonyának első évében.

Keresik az ideiglenes betegszabadságon lévők ellenőrzésének módját, hogy csökkentsék az ilyen esetekkel történő visszaéléseket.

Az „év törvényéről” egy kicsit másképpen

A törvények szigorításának biztosan sokan örülnek, főleg a nyugati régiókban élők, akik elfelejtették már, hogy milyen napról napra élni még azok számára is, akiknek (kényszer)vállalkozásuk van. Nem tudják, milyen érzés az, ha valakit a telefonos érdeklődése során biztatnak, csak jöjjön, van munka a számára, majd a bőre színét látva közlik vele, hogy az álláskínálat már nem aktuális.

Nem kell itt hangzatos jelszavakat, elemzéseket idézni, ezekből egyébként is nagyon sok született az elmúlt évtizedekben, munkahelyekből viszont sajnos annál kevesebb, épp ott, ahol szűkölködnek az emberek. Elég megnézni a beruházások megoszlását az országban és a régiók szegénységi helyzetét, ezek mindent elárulnak. Ne felejtsük el, hogy a nyugati régiót felvirágoztató milliárdok mindannyiunk zsebéből mentek…

Szigorítás, ellenőrzés biztosan kell, ám létesítsenek végre új munkahelyeket és akár konkretizálják azt, hogy mikor, hol és hányan nem fogadták el a felkínált állást.

(SITA/Felvidék.ma)