Fotó: DenníkN

Több ezer eurójába is kerülhet Galántának ez az ipszilon-háború. A város ugyanis nem akarja az utcanévtáblán az Esterházyak utcájának szlovák nyelvre lefordított nevét – Ulica Esterházyovcov – a kulturális minisztérium elvárásainak megfelelően módosítani. A nyelvészek a város álláspontját tartják helyesnek, szerintük nem kell az utcanévtáblát megváltoztatni. Az Esterházyak utcájával már a múltban, még a szocializmus idején is akadtak gondok.

De valóban hibát vétünk, ha szlovákul úgy írjuk „Esterházyovci”, azaz Esterházyak? A kulturális tárca szerint minden bizonnyal, s már elő is kapnák a piros ceruzájukat, hogy az ipszilont az Esterházyak nevében pontos i-re javítsák, így: „Esterháziovci”. A galántai városi képviselők azonban nem hallgattak Maďarič minisztériumának utasítására, így alakult ki kettejük között ez a bizarr vita.

„Természetesen tartok a bírságtól. Amikor a miniszterrel tárgyaltunk, azt mondták, hatezer eurós bírságot is kiróhatnak ránk, akár több alkalommal is. A képviselőket is figyelmeztettem erre, a testület mégsem szavazta meg decemberben az utcanév módosítását” – jelentette ki Galánta város polgármestere, a Smer támogatásával függetlenként indult Peter Paška.

Nyelvészek kontra Maďarič

Bár sok esetben éppen a nyelvészek kezdeményezik egy-egy utcanév megváltoztatását, vagy akár egy település történelmi nevével ellentétes szlovák elnevezésének meghagyását (lásd Pered esetében), ezúttal azonban álláspontjuk szerint nem kellene levenni az „Ulica Esterházyovcov” szlovák elnevezés miatt az utcanévtáblát. Szerintük ugyanis itt nincs gond az ipszilonnal.

Még tavaly ősszel a városnak írt válaszlevelükben úgy fogalmaztak, hogy az Esterházi alak – pontos i-vel – a szlovák helyesírás szabályai alapján a Magyar Királyság idejében a szlovák történelemben ismeretes személyek esetében használatos volt egészen 1918-ig. Az 1918 után élt nemesi származású személyek, illetve a család jelenlegi tagjai is az „Esterházy” családnevet használják. (Egyébként már maga ez a szabály is rendkívül bizarr, mint több, hasonlóan történelmi vonatkozású családnevekre vonatkozó nyelvi előírás, de ez esetben ez a bizarrság a galántaiaknak kedvez.)

„Mivel ebben az esetben a nemesi család valamennyi tagjának megnevezéséről van szó, nem pedig egyetlen konkrét történelmi korszakból származó személyiségről, nyelvi szempontból nem lehet helytelennek minősíteni az utcanevet az „Ulica Esterházyovcov” formában, főleg mivel a galántai kastély utolsó nemesi származású tulajdonosa Esterházy László Pál (1857-1942) volt” – írta a Denník N napilapnak a Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézet igazgatója, Slavomír Ondrejovič.

A város történelmében jelentős szerepet játszott az Esterházy család, amely hosszú évekig hatással volt Galánta életére. Az Esterházyak neogótikus galántai kastélya a város egyik szimbóluma. A neogótikus kastély eredetileg megerősített reneszánsz épület volt, 1633-ból származik, Esterházy Dániel és Pál (testvérek) építtették. 1736-ban barokk stílusban építették át, mai neogótikus alakját 1861-ben kapta.

A minisztérium azt nem árulta el, miért ragaszkodott az ipszilon átírásához. Jozef Bednár, Maďarič miniszter szóvivője csak azt a szűkszavú írásos választ adta az üggyel kapcsolatban, hogy a tárca a nyelvtudományi intézettel közli az álláspontját, és ez a tanácskozás is hatással lesz majd a további eljárásra.

Polgári panasz alapján indult a vita

A vita már több éve húzódik. Galántára azt követően látogattak a hivatalnokok, hogy egy polgári beadvány érkezett hozzájuk, miszerint a város nem tartja be az államnyelvtörvényt. A polgármester szerint ellenőrizték a hivatalos táblákat, mert azt gyanították, hogy több utcanévtáblán hiányzik a szlovák elnevezés vagy az csak a magyar elnevezés alatt szerepel. Eközben leltek az Esterházyak utcájának táblájára, s már meg is volt a gond, mondta Paška.

Arra vonatkozóan, miként végződik az ügy, még csak találgatásokba sem kíván bocsátkozni. „Örülök, hogy ebben az esetben csak statisztálok, s nem kellett az önkormányzati ülésen szavaznom, még ha nekem is inkább az ipszilonos alak tetszik jobban” – fűzte hozzá a Smer által támogatott polgármester.

A minisztérium korábban már a Szlovák Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetében dolgozó Diana Duchoňovának is szóvá tette az ipszilont a nemesi család nevében, amikor Duchoňová az Esterházy családról jelentetett meg egy kiadványt. 2015 májusában a szerző a Život hetilapnak azt nyilatkozta, hogy a család némely ága az ipszilont i-re változtatta a nevében, de ez nem vonatkozott a galántai ágra. „A Galántáról származó Esterházy-család tagjai mindig is Esterházy alakban használták a nevüket” – mondta.

Szlovák-magyar feszültség

A miniszteri hivatalnokok más változtatást is követelnek Galánta városától, például a Sellyei utca – „Šaľská ulica“ megváltoztatását „Šalianská“-ra. A képviselők decemberben azonban ezt is lesöpörték az asztalról. Paška polgármester elismeri, hogy ez nem irodalmi alak, s meg kellene változtatni.

Az államnyelv elleni vétségekért járó bírságokat Maďarič miniszter még az első Fico-kormány idejében hagyatta jóvá. A nyelvtörvény akkor feszültséget keltett a szlovák-magyar viszonyban is, a magyar közösség képviselői azzal vádolták a minisztert, hogy diszkriminálni akarja őket és rájuk erőszakolja a szlovákot. Az új szabályokkal kapcsolatban az EBESZ kisebbségi biztosa előtt is magyarázkodnia kellett a miniszternek.

Bírálat illette a nyelvrendőrség első eseteit követően is, például amikor a hivatalnokai hét évvel ezelőtt meg akarták bírságolni a kalászi Új Hajtás színház magyar műkedvelőit azért, mert a színdarabjuk szórólapjait nem fordíttatták le teljes egészében szlovák nyelvre, hanem csak egy részét.

Iveta Radičová kormánya később módosította a szabályokat – enyhítette a bírságokat és több kötelességet meg is szüntetett, például, hogy a miniszter engedélyezze az emlékművek és emléktáblák feliratainak szövegét.

(Denník N/Felvidék.ma)

Kapcsolódó cikkek