Szlovákia a hetedik legrosszabb helyezést érte el tavaly az Európai Unión belül a korrupció elleni küzdelem terén. A Transparency International (TIS) nemzetközi rangsorolásában Szlovákia 2016-ban az 54. helyen végzett, a szervezet szlovákiai képviselői szerint megtartotta az előző évi 51 szerzett pontját a 100 lehetséges közül.
Ez a pontszám négy hellyel rontotta Szlovákia 2016-os helyezését 2015-höz képest, mivel az értékelt országok száma 168-ról 176-ra emelkedett. „Ez a hetedik legrosszabb eredmény az uniós tagországok között, mögöttünk Horvátország, Magyarország, Románia, Olaszország, Görögország, utolsóként pedig Bulgária végzett” – áll a szervezet állásfoglalásában.
Amint azt a Transparency már a múlt évi értékelése során megállapította, Szlovákia jelentősebb előrelépéséről a korrupciós ranglétrán nem annyira a törvénymódosítások, hanem a hatalomgyakorlás dönt. „A harmadik Fico-kormány első éve azonban azt jelzi, hogy a korrupció elleni küzdelem inkább csak a kijelentések síkján marad, nem történnek tényleges lépések. 2016-ban sem ítéltek el korrupció miatt egyetlen magas beosztású politikust vagy vállalkozót sem. Ellenkezőleg, a Bašternák-ügy, vagy a Gorilla-ügy volt nyomozótisztjének vallomása is azt bizonyítja, hogy a törvény előtti egyenlőség nem érvényes a kormánypolitikusokhoz közeli emberekre” – olvasható a TIS értékelő jelentésében. A szervezet szerint kijelentéseivel és állásfoglalásaival maga Robert Kaliňák belügyminiszter is befolyásolta a rendőrség megbízhatóságát mindkét esetben.
A politikai patronázs erős gyanúja kísérte a TIS szerint a szlovák uniós elnökség ideje alatti kormánymegrendeléseket is. „Zuzana Hlávková és Pavol Szalai vallomása után az informátorokat és az esetről tudósító újságírókat is rágalom és megaláztatás érte, ahelyett hogy a megrendeléseket részletesen tisztázták volna a közvélemény előtt. A külügyminisztérium mindeddig törvénytelenül elutasítja a kulcsfontosságú dokumentumokhoz való hozzáférést, amelyek a gyanút végleg eloszlathatnák vagy megerősíthetnék” – áll a TIS jelentésében.
A szervezet szerint aggasztó továbbá a kormány közömbös hozzáállása a saját korrupcióellenes rendelkezéseihez. „A második Fico-kormány fogadta el két évvel ezelőtt az informátorok védelméről szóló törvényt. A törvénynek azonban a gyakorlatban minimális az eredménye, s a külügyminisztériumban már az első nagyobb ügynél nemcsak, hogy figyelmen kívül hagyták azt, hanem még támadják is a tisztességes hivatalnokokat, amiért felhívták a figyelmet a visszásságokra” – állapítja meg a TIS hozzáfűzve, hasonlóképpen hanyagolja a kormány abbéli szándékát is, miszerint az „Értéket a pénzért” rendszerrel ellenőrzi a nagyobb állami megrendelések hatékonyságát. „Megkerüli azt például a vitatott több száz millió eurós eperjesi elkerülőútnál is” – írja a szervezet.
A kormány által elfogadott rendelkezések közül a Transparency pozitívan értékeli a garázscégekről szóló törvény szigorítását. „Nagyobb hatékonysága érdekében azonban a kormánynak aktívan lobbiznia kellene a cégtulajdonosok nyilvántartásának bevezetéséért az uniós tagországokban. Jó hírnek számít továbbá az infotörvény módosító indítványának előkészítése, amelynek értelmében hatékonyabbá és kiterjedtebbé válna a polgárok tájékoztatáshoz való joga” – olvasható a jelentésben.
A Trancparency International rangsorolásában, amely a hazai és külföldi elemzők és vezetők megítélését tükrözi, a legtisztább országoknak Dánia és Új-Zéland számítanak (90 ponttal), a legkorruptabb országoknak pedig Szomáliát és Dél-Szudánt tartják (10, illetve 11 ponttal). A korrupció terén a tavalyi eredményekkel összehasonlítva 70 országban romlott a helyzet és 60 országban javult, ami a szervezet szerint azt jelzi, hogy romlanak a korrupció elleni küzdelem nemzetközi feltételei. A Transparency International vezetője, José Ugaz szerint a korrupció elleni elégtelen küzdelem hozzájárul a populista politikusok számának növekedéséhez is, akik azonban a korrupció problémáját nem fogják tudni megoldani.
(SITA/Felvidék.ma)
