Klemen Terézia és Boráros Imre nyitották meg a bált (fotó: Klemen Terézia facebook oldala)

Ma már egyre több város kezd visszatérni a hagyományaihoz olyan társadalmi eseményekkel, amelyek a polgárok életét szebbé, elviselhetőbbé teszik. A farsang idején a híres báloknak is nagy szerepük volt a közösségek életében, az ismerkedést, az illemszabályok betartását, az együttélést igyekeztek megkönnyíteni a településeken. Komárom városából régen sem hiányzott ez az igyekezet.

Lehár Ferenc, a város szülötte nemcsak a bécsi keringők otthonába vitte el a jókedvet, a könnyed, fülbemászó zenét, hanem saját földijei szórakozását is szolgálta. Klemen Terézia tanárnőnek, közismert közönségszervezőnek köszönhető, hogy a XX. század elejének üde színfoltját, a farsangi bálozás hagyományát visszacsempészte a XXI. század elejének rohanó világába.

Így idén már ötödik alkalommal szervezte meg a Lehár Ferenc Polgári Tárulás a Lehár-bált Komáromban, a Tiszti pavilonban, amelyről elmondhatjuk, hogy a térség legpompásabb báljává nőtte ki magát.  A szervezőket öt évvel ezelőtt a híres bécsi Strauss-bál inspirálta, hogy egyfajta hagyományt teremtve Komárom városában is szervezzenek farsangi bált, amely felpezsdítené a dél-szlovákiai város életét. A névválasztás is adott volt, hiszen Lehár Ferenc  ebben a városban látta meg a napvilágot 1870-ben, s a szervezők ily módon is szerettek volna megemlékezni városuk híres szülöttéről.

Az idei 5. Lehár-bál résztvevőjeként mondhatom, jó volt elmerülni és megmártózni a tánczene, a társalgás, az élet derűsebb világában, és ajtón kívül hagyni a sok tragédiát, gondot és problémát.

A polgármester is jelen volt a Lehár Bálon (fotó: Klemen Terézia facebook oldala)

Már a bálterem díszítése, a fogadtatás is a régi világ hangulatát idézte, amit még fokozott a pezsgős koccintás, az elsőbálozók bemutatkozását felelevenítő csoportos társastánc, amelyet a tanárnő diákjai, a dél-komáromi Kultsár István Szakgimnázium növendékei adták elő, Lehár Ferenc Rózsakeringője és a Víg özvegy című operett egyik keringőbetétjének dallamaira. A központi téma a rózsa volt a díszítésben és a színvilágban is, sőt még a székszoknyák szalagjaiban is ez a motívum volt az uralkodó.

A megnyitót követően Sárközi Xéniának, a tavaly első ízben megszervezett Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Verseny opera kategóriája abszolút győztesének előadását hallgatva megállapíthattuk, hogy a fiatal tehetséges operaénekes közel jár Házy Erzsébet sikereihez, aki kora egyik legnagyobb lírai szopránja volt.

Sikerét mégis a női lelkek érzelmi viharainak árnyalt tolmácsolásával aratta, ahol a drámai lávaszerű kitöréstől a felhőtlen jókedvig minden az ő érzelmi világának is eleme volt. A Farkas Pál karnagy vezette Váci Szimfonikusok Zenekarából létrehozott alkalmi tánczenekar repertoárjával és Sárközi Xénia kiváló énekével ugyanazt a bájt és női ragyogást lopta be a szívünkbe, visszaröpítve bennünket a kiegyezést (1867) követő békeidők ma már ritkán érzékelhető derűs világába.

Dunajszky Éva, Kelemen Terézia és Czimbalmosné Molnár Éva (Fotó: Milan Drozd)

A bál tartozékai a finom ételek, italok és az ízléses tálalás. Nos, ezen a téren is megfigyelhető volt az irigylésre méltó igényesség, volt ott minden, „mi szem-szájnak ingere”. Az előételt és a kétfogásos vacsorát hatféle különlegesen finom nedű valamelyikével öblíthettük le, ki-ki ízlése szerint fehéret, rozét vagy éppen vörösbort fogyaszthatott, a borok ízvilága kertjeink zamatos gyümölcseitől az erdők fanyar-édes terméseinek aromájáig terjedt.

Az első vacsorát követően a Tequila Showband zenekar és énekes-vezetője Mgr. Valachová Tünde, a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny felnőtt musical kategóriájának tavaly szeptemberi győztese húzta hajnalig a talpalávalót, amitől nem volt ember, aki huzamosabb ideig ülve maradt volna a székén.

Klemen Terézia, a bál szervezője, a felvidéki Civil Becsületrend Kuratóriumának elnöke portálunknak elmondta: a rendezvény valóban újkorinak számít. „Hiszen ebben az évben ötödik alkalommal találkozunk a patinás Tiszti pavilon dísztermében, ám a Lehár-bál nagyszerű hírneve már most is vonzón és felemelőn cseng városunk határain túl is, mintegy bizonyítva, hogy Komárom világszerte ismert szülöttjének, Lehár Ferencnek a zenéje mennyire mélyen él érzelmeinkben.”

A nyitótánc (fotó: Klemen Terézia facebook oldala)

Boráros Imre Kossuth-díjas színművészünk feleségével, Petrécs Annával együtt a bál rendszeres résztvevőjének számít. Boráros Imre szerint, aki a rendezvény egyik műsorvezetője is volt, Lehár szellemi hagyatékát féltve őrzik Komáromban.  „Lehár Komárom város szülötte, akiről utcát, teret, épületet, rádióstúdiót neveztek már el. Klemen Terézia ötletének, bátorságának köszönhető, hogy egy kis társaság hozzáfogott egy valóban rangos bál megszervezéséhez. Így született meg 2013-ban Révkomáromban a Lehár-bál, melynek hamarosan jó híre kelt, rangot jelent rajta részt venni.

A férfiak elegánsan, a hölgyek csodálatos ruhakölteményekben jelennek meg itt minden évben. Évről évre növekszik az érdeklődés, a bál mára nemzetközi hírűvé vált” – mondta Boráros Imre, aki szerint 2017. január 14-én az V. Lehár-bál eleganciájával és hangulatával túlszárnyalta az előzőeket.

„A  terem, a zene varázsa, a jó hangulat, a mosolygó arcok káprázatossá teszik az estét. Így lett  Komáromban a Lehár-bál a Cigányszerelem, a Csárdáskirálynő után a Mosoly országává” – fűzte hozzá a színművész.

Dunajszky Géza, Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet a férjével (Fotó: Milan Drozd)

Az 5. Lehár-bál vendégei között Budapesttől, Komáromon és környékén át egészen Bécsig voltak bálozók, akik láthatóan kiválóan érezték magukat. A bált megtisztelte jelenlétével Czimbalmosné Molnár Éva rendkívüli és meghatalmazott nagykövet asszony a férjével; Komárom város polgármestere, Stubendek László is a feleségével, a somorjai közélet ismert személyisége, Élesztős Pál, a pozsonyi Műszaki Egyetem professzora feleségével. Mi Pozsonyt képviseltük Lehár szülővárosában.