Frissítve! Andrej Kiska újévi beszéde a szó pozitív értelmében nem volt szokványosnak nevezhető. Központi témáját ugyanis a virtuális tér parttalan szabadságának veszélyei alkották – jelentette ki Kiska beszéde kapcsán Ján Baránek politológus.
Az államfő egyebek mellett az interneten és a szociális hálón fellelhető gyűlöletbeszédekről szólt. Baránek úgy véli, legfőbb ideje, hogy a közszereplők beszélni kezdjenek a kérdésről, mivel rendkívül súlyos problémáról van szó, amelyet Szlovákia még mindig alábecsül, pedig a nagyvilágban például a terroristák képesek a közösségi hálón szervezkedni.
2017 valóban az igazság éve lehet
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint Andrej Kiska újévi beszédében ugyanazt a kérdést fogalmazta meg, amit az Magyar Közösség Pártja többször is feltett: Vajon sikerül-e a szépen csengő terveket végre kézzelfogható, az emberek mindennapi életét megkönnyítő eredményekké változtatni?
Véleménye szerint értékelendő, hogy a köztársasági elnök – ha áttételesen is –, de végre önmaga számára is fontos feladatokat határozott meg: hiszen a polgárok biztonságérzetének javításáért ő maga is tehet, ahogy a hivatali korrupció és egyéb politikai visszaélések visszaszorításáért is.
Így 2017 valóban az igazság éve lehet, amelyben a köztársasági elnökre is komoly szerep vár: az oktatásügyi reform, az egészségügy átalakítása vagy a roma kérdés, mind olyan területek, amelyek a felvidéki magyarok szempontjából is fontos sajátosságokkal bírnak. – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Menyhárt. (HA)
Az államfő a múltbéli bírálatok kitörlésére törekszik
Ján Baránek politológus szerint az viszont meglepő volt, hogy Kiska a köszöntőjében háromszor is megdicsérte a kormányt, Szlovákia gazdasági helyzete, a készülő oktatási reform és a szlovák uniós elnökség lebonyolítása miatt. A politológus szerint nem is arról van itt szó, hogy megérdemelt volt-e a háromszori dicséret, hanem, hogy mindez arra irányuló igyekezetnek tekinthető, hogy az államfő a múltbéli bírálatok kitörlésére törekszik, s talán egyfajta értelmes dialógus kezdeményezésére is a kormánnyal.
Némi kritika azért mégiscsak elhangzott Kiska beszédében a kormánynak címezve, amikor az államfő arról beszélt, hogy 2017 fontos év lesz, mert kiderül, hogy az elnyomás lesz-e az állam egyetlen válasza a rászoruló roma polgárok szociális gondjaira. A politológus szerint nagy valószínűséggel Robert Fico kormányfő és Robert Kaliňák belügyminiszter a Smer decemberi közgyűlésén elhangzott kijelentéseire reagált ekképpen.
Egy új párt, vagy inkább a köztársasági elnöki szék?
Juraj Marušiak politológus szerint a kultiváltabb köztér és a kormánnyal való élesebb konfrontációtól való elhajlás jellemezte Kiska újévi beszédét. A politológus szerint megváltozott az államfő korábbi hangneme. Kiska egyes múlt évi kijelentéseit ugyanis úgy is lehetett értelmezni, hogy az államfő új pártot szeretne alapítani, s ezzel élesebb konfrontációba kerülne a kormánnyal, ez a hangnem most viszont lágyabb lett.
Marušiak szerint Kiska beszédében igyekezett kiegyensúlyozottnak tűnni, az is nyilvánvaló azonban, hogy még nem döntötte el végleg, alapít-e új pártot, vagy köztársasági elnök szeretne-e inkább lenni másodszor is.
Az újévi beszéd legélesebb részei a politológus szerint azok voltak, amelyek az országvezetés meg nem nevezett részének korrupciójáról szóltak, valamint a romák helyzetének megoldásában vallott kudarcról.
Az államfő beszédének internetes gyűlöletkeltéssel foglalkozó része Marušiak szerint is fontos, bár véleménye szerint a társadalom nagy része nem a virtuális világban él, ami ott történik, az inkább csak a társadalomban zajló történések visszaverődése. A gyűlöletbeszéd véleménye szerint a mindennapi életből gyűrűzik be a virtuális világba, legfőképpen a politikai életből.
A politikusok szerint Kiska nem fogalmazott minden esetben pontosan
A koalíciós és ellenzéki képviselők egyaránt nagyra értékelik, hogy az államfő újévi beszédében az extrémizmus és a társadalmi agresszió enyhítésére és az illem betartására szólított fel a politikai párbeszédben. Arra viszont felhívták a figyelmet, hogy némely esetben Kiska nem nevezte meg pontosan a dolgokat.
Miroslav Číž, a Smer-SD frakcióvezetője például kiemelte, hogy Kiska beszéde a nagyobb társadalmi és politikai tolerancia és szolidaritás üzenetét igyekezett közvetíteni. Azt viszont nehezményezte, hogy az ország gazdasági sikereinek említése során nem szólt a kormány érdemeiről.
Jaroslav Paška, az SNS első alelnöke úgy véli, Kiska újévi beszéde küldetést határoz meg az államfő számára is, konkrétan abban a részben, amelyben Kiska a jobb minőségű oktatásügy szükségességéről beszélt. Paška szerint ugyanis ezzel összefüggésben az egyik legfontosabb feladat a jobb szövegértelmezés.
A kormánypárti politikus szerint, ha a köztársasági elnök is a szöveget értelmezve olvassa majd a szlovák alkotmány vagy a Velencei Bizottság állásfoglalásait, megtalálja a beszédében is említett erőt a dolgok jobbra fordítására, és a korrupció elleni küzdelem hatékonyabbá tételének érdekében, amelyet maga is vall, teljesíti a kötelességét, és kinevezi az alkotmánybírákat.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint Kiska újévi beszéde államférfiúi beszéd volt, mivel azokról a legfontosabb dolgokról szólt, amelyekben mindannyiunknak adott a részfelelőssége. Bugár osztja Kiska véleményét abban is, hogy 2017 az igazság éve lesz, mivel kiderül, hogy amit felvállaltak, képesek lesznek-e teljesíteni.
Ľubomír Galko, az SaS alelnöke szerint is azokkal a témákkal foglalkozott az államfő az újévi beszédében, amelyek alapvető fontosságúak Szlovákia számára. Mindez azt jelenti Galko szerint, hogy Szlovákiának olyan államfője van Andrej Kiska személyében, aki pontos képet alkotott arról, mi történik az országban.
Az újévi beszédből azonban hiányzott szerinte a Kiska által említett bajok okainak a feltárása. Galko szerint az erkölcsök eldurvulásának egyik oka nem valamiféle emberi metafizikus rosszindulat, vagy a korrupció, amit az államfő inkább csak érintőlegesen említett, hanem mindenekelőtt a törvény előtti egyenlőség hiánya. Ez az emberek frusztrációjának legfőbb oka, vélekedett az ellenzéki politikus, nyilvánvalóan a Bašternák-ügyre célozva.
Igor Matovič, az OĽaNO elnöke szerint Kiska az újévi beszédében újfent arról tett tanúbizonyságot, hogy képes világítótorony lenni a felkorbácsolt vizeken. Hiányolta azonban a demográfiai válság említését, amely Szlovákiára vár, továbbá azt is, hogy felszólítson minden politikust arra, hogy Szlovákiát valóban családorientált országgá kell tenni, ahol a nők nem félnek majd gyerekeket szülni.
Boris Kollár, a Sme rodina mozgalom elnöke is dicséretesnek nevezte, hogy az államfő hitelesen láttatta a helyzetet. Az államfő méltányosságra és a társadalmi és politikai ellenségeskedés megszüntetésére irányuló felszólításával is egyetért, azt azonban hangsúlyozza, hogy a politikai korrektség nem lehet oka annak, hogy a jelenlegi nemkívánatos helyzet okait nem nevezzük meg pontosan. Véleménye szerint az, hogy Szlovákiában radikalizálódnak az emberek, annak a következménye, hogy hosszú távon megoldatlanok a problémáik. A kétségbeesés visszatükröződése ez, amelyben élnek. Ez pedig azoknak köszönhető, akik már a harmadik kormányzási időszakban vannak hatalmon, vélekedik Kollár, aki elvárta volna az államfőtől, hogy erre is rámutasson.
(TASR/Felvidék.ma)
