Ismét nem vették figyelembe a kétnyelvűségre vonatkozó kötelezettségvállalásokat a szlovák politikusok – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet február 6-án tartott a Magyar Közösség Pártjának székházában Kőrösi Ildikó, a párt önkormányzati és közigazgatási alelnöke, valamint Horony Ákos és Nagy Dávid jogi szakértők.
Kőrösi Ildikó elmondta: a 400/2015-s törvény, amelyet 2015. november 18-án fogadtak el és 2016. január 1-jén lépett életbe, előírja, hogy a törvényalkotás a kodifikált szlovák nyelven történik. A törvényhozás kizárólag államnyelven történik, egységes nyelvezetet kell használni, hogy értelmezhető és érthető legyen az.
Ez a törvény azt is kimondja, hogy a törvénytárba államnyelven kerülnek be a jogszabályok, s egy kivételt tesz az előírás. Ha külön rendelet, vagy előírás szabályozza, hogy a törvényt más nyelven is közölni kell, valamint a nemzetközi egyezmények esetében.
A meglévő törvényeket be kell tartani
A 400/2015-ös törvény a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel szemben áll, hiszen a kisebbségi nyelvek használatát nem teszi lehetővé. Az MKP szeretné felhívni erre a gondra a figyelmet és figyelmeztetni, hogy a nemzetközi szerződések kötelezik az államot a kisebbségi nyelvi jogok betartására – mondta Kőrösi Ildikó.
Az alkotmányt és az alkotmányos törvényeket be kellene tartani, valamint azokat a törvényeket és nemzetközi egyezményeket is, amelyek előírják a kisebbségi nyelvek használatát. Ezért fontos lenne, hogy a fenti jogszabályt módosítsák, abban az értelemben, hogy a nemzeti közösségek nyelvére lefordítva információkat szolgáltasson a kisebbségek számára.
Fontos az anyanyelvű tájékoztatás
Fontos, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek, saját anyanyelvükön tájékozódhassanak, hogy a jogszabályokat megértsék. Az MKP alelnöke hangsúlyozta: azt szeretnék elérni, hogy az állam tartsa be a 184/1999-es törvényt, amely a nemzeti közösségek nyelvhasználatát szabályozza. Ez kimondja azt is, hogy a közigazgatási szervek, kérés esetén, kötelesek a kisebbség nyelvén is információt adni az érvényes rendeletekről.
Kőrösi Ildikó szerint az igazságügyi minisztérium által üzemeltetett slov-lex.sk-ra, a Szlovák Köztársaság elektronikus rendszerébe tartozó törvénytárba fel kellene tölteni a törvényeket a kisebbségek nyelvén is. Ez esetben a közigazgatási eljárásokban is egyszerűsödne a folyamat és a polgárok számára olcsóbbá is válna az ügyintézés.
Ugyancsak fontos lenne a slovensko.sk, központi közigazgatási portál kisebbségi nyelvű mutációjának a kidolgozása is. A slovensko.sk az elektronikus kommunikációt hivatott szolgálni a polgárok és az állami szervek között. A kisebbségi nyelvhasználati törvény ugyanis kimondja, hogy az állami és közigazgatási szerveknek biztosítaniuk kell a kisebbségek nyelvén is a kommunikációt.
Korábban természetes volt a kétnyelvűség
A múltban több példa volt arra, hogy a hivatalok a kisebbség nyelvén is kommunikáltak az állampolgárokkal. Erről már Nagy Dávid jogász szólt.
Nagy Dávid dokumentumokkal bizonyította, hogy a múltban Szlovákiában is megszokott volt és több európai államban ma is természetes a kétnyelvűség. Nagy Dávid egy 1932-es adásvételi szerződést mutatott, amelyet Királyhelmecen írtak alá, és a szlovák mellett magyarul is feltüntették az összes adatot.
Majd egy vádiratot mutatott az 1950-es évekből, amely szintén kétnyelvű volt. Két pecsétet is bemutatott, egyet 1961-ből és egyet 1988-ból, ahol az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is szerepelt, hogy ez az állami közjegyzőség pecsétje. Jelenkori példaként egy szerbiai közjegyzői pecsétet mutatott meg a jogász.
1989 óta felnőtt egy generáció, amelynek már nehéz azt elképzelni, hogy korábban a kisebbség, azaz a magyarság nyelvén is kommunikált a polgárokkal az állam. „Akármennyire próbálják velünk elhitetni, hogy az anyanyelvhasználat kiváltság, ez nem így van, ez egy természetes jog. Az állam részéről a kisebbségi nyelvhasználati jog biztosítása ennek megfelelően kötelezettség” – mondta Nagy Dávid.
Korábban természetes volt, hogy a hivatalok magyarul is kommunikáltak a polgárokkal (Fotó: Neszméri Tünde/Felviédk.ma)
Szerinte az, hogy a slovensko.sk a kisebbség nyelvén is elérhető legyen, csak akarat kérdése, hiszen angol nyelven találunk információkat a portálon, pedig az nem kötelező, míg a kisebbség nyelvén való tájékoztatást a törvény írja elő.
A törvényszövegeket a kisebbség nyelvén is hozzáférhetővé kellene tenni
Horony Ákos jogász elmondta: a Szlovák Köztársaság a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájának 9. cikkelyének 3. bekezdését is vállalta, három nyelv vonatkozásában – erre hivatkozva kéri a Magyar Közösség Pártja a nyelvi jogok betartását. Ez a három nyelv a magyar, a ruszin és az ukrán.
A cikkely így hangzik: „A Felek vállalják, hogy kisebbségi vagy regionális nyelveken hozzáférhetővé teszik a legfontosabb állami törvényszövegeket, valamint azokat, amelyek különösen érintik e nyelvek használóit, feltéve, hogy e szövegek másként nem hozzáférhetők.”
Ennek értelmében a magyar nyelven is meglévő nemzetközi egyezményeket nem kell lefordítani, de a többi jogszabályt az államnak kötelessége lenne a kisebbség nyelvén is közölni. A Pro Civis polgári társulás ugyan lefordítja a törvényeket magyarra, de az nem helyettesíti az állam feladatát.
A charta teljesítését ellenőrző bizottság negyedik ország jelentése megállapítja, hogy magyar nyelven elérhetőek bizonyos törvények, de a többi kisebbség nyelvén már nem. Ugyanakkor ez nem állami fordítás, tehát informatív jelleggel bír, csak az államnyelvű törvényre hivatkozhatnak jogi eljárásokban az ügyfelek, a magyar fordításra nem.
Horony Ákos szerint szükséges lenne egy terminológiai szakbizottság felállítása is. Ez meghatározná a szlovák terminusok magyar megfelelőjét. Ahhoz, hogy a magyarra fordított törvényeket elfogadják a peres és más jogi eljárásokban, állami, központi fordító irodának kellene azokat elkészítenie.
Az igazságügy-miniszterhez fordulnak
A sajtótájékoztató végén elhangzott: a javaslattal megkeresik az igazságügyi minisztériumot. Mint Kőrösi Ildikó elmondta: bíznak abban, hogy előrelépés történik ebben az ügyben is. Az alelnök reméli, hogy hasonlóan, mint a bírósági nyelvhasználati törvény kapcsán megfogalmazott javaslatokat, ezt is felkarolják majd más pártok parlamenti képviselői.
Üröm az örömben, hogy csak a sajtóból értesültek a korábban az MKP által kidolgozott javaslat felkarolásáról, a beterjesztő parlamenti képviselők nem vették fel az MKP jogászaival a kapcsolatot.
